MENÜ

A ketreces tojótyúk-tartás állatvédelmi szabályai

Oldalszám: 68
2013.11.04.

A gazdasági haszonállatok védelmét az Európai Unió már 1987-ben irányelvekkel szabályozta. A haszonállatok tartási és ellátási követelményeit foglalták össze, különös tekintettel az iparszerû állattartásra. A nagy egyedszámú állományok, a termelésorientált állattartás kiemelt jelentõségûvé teszi az így élõ állatok jólétének biztosítását és annak folyamatos figyelmét.

Az állattartás általános elvei mellett kidolgozásra kerültek a ketreces tojótyúkok, a sertések és a borjak tartási körülményeinek minimális kívánalmai és az ezeket tartalmazó irányelvek. A hazai jogszabályalkotás jelenlegi, ún. jogharmonizációs idõszakában az állatvédelem szabályozásába is bekerülnek az Európai Unió szakemberei által is elfogadott és fontosnak ítélt szempontok.

A mi hatályos jogszabályunk, a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai (32/1999. (III. 31.) FVM rendelet) illeszkedik és nagyrészt azonos az Európai Unió irányelveivel.

Az Agro Napló ez évi számaiban a nemzetközileg legfontosabbnak ítélt három prioritás, a ketreces tojótyúk-tartás, a sertések tartási szabályai és a borjak tartása állatvédelmi feltételeit tekintjük át.

Elsõként nézzük a ketreces tojótyúk-tartás szabályait.

A tyúkok tartási, takarmányozási igényeit, az állattartó épületek és egyéb létesítmények karbantartását, elektromos és mûszaki szempontból történõ rendszeres ellenõrzését, a megfelelõ szellõztetést a jó gazda mindig teljesíti. A ketrecet úgy kell kialakítani, hogy a tojó sérülésének lehetõségét kizárhassuk. Legalább 450 cm² alapterület, 40 cm belmagasság szükséges a ketrecben és a padló lejtése legfeljebb 14 %-os lehet.

A padozat segítse elõ a láb karmainak egyenes állását és a biztos, legalább három ujjal történõ kapaszkodást.

Az etetõvályú állatonként 10 cm, az itató is hasonló méretû, illetve ketrecenként legalább kettõszelepes vagy csészés itató legyen kialakítva.

Az istálló hõszigetelése és szellõzési berendezése olyan legyen, amely nem káros az állatokra és a légcserét minden évszakban biztosítja. Mesterséges világítás igénybevétele esetén a tyúkok megfelelõ pihenési periódusát biztosítani kell, a világítást napi 16 óránál hosszabb ideig folyamatosan nem szabad alkalmazni. Minden automatikus berendezést naponta ellenõrizni kell, üzemzavar esetére gondoskodni szükséges kiegészítõ világító-, szellõztetõ-, etetõ-itató berendezésrõl. A gépi szellõztetés hibája esetére célszerû figyelmeztetõ riasztó rendszert felszerelni.

Járványvédelmi szerepe mellett az állatok komfortérzetét is javítja a rendszeres tisztítás és fertõtlenítés, mely az állatcsoportok ki- és betelepítése között nélkülözhetetlen.

Azon állatok esetében, melyek nem tûnnek egészségesnek, az ok kiderítésére és a szükséges kezelés meghatározására állatorvos közremûködését és vizsgálatát kell kérni. A legalább 500 tojótyúkot tartó egységekben folyamatos nyilvántartást kell vezetni az állatok elhullásának okáról, az állatok termelésérõl és az állomány változásáról.

A tojótyúkok tartásának személyi feltételei: az ellátáshoz megfelelõ létszámú és képzettségû személyzetet kell alkalmazni, akiknek legalább naponta kétszer minden állat állapotát ellenõrizniük kell.

Dr. Majoros Tibor