Ketrec és a klíma a baromfiistállókban.

A válasz nagyon összetett, hiszen a biztosított levegõ összetételének, hõmérsékletének, páratartalmának állandóan változó értékeit kell figyelembe venni. Ezeket a paramétereket többek között befolyásolja még az állat kora, tömege és állományra vetítve az istállóban lévõ állatok darabszáma. Az utóbbi évtized központi kérdésévé vált a környezet terhelés ezért jelentõs kutatások figyelhetõk meg az állattartó telepekrõl kikerülõ gázok (emisszió), illetve trágya kapcsán. Ez tovább növeli a kérdés összetettségét és új vizsgálati, technológia megítélési szempontokat vetett fel. Az istállóklímát ill. a belsõ levegõ minõségét befolyásoló fõbb tényezõk:

 

• állatok jellemzõi (hõleadás,párologtatás,CO
₂termelés),

 

 

• termelt trágya mennyisége, minõsé
ge,

 

 

• trágya tárolása és kijutása,

 

 

• szellõztetés technikája, mértéke,

 

 

• istálló jellemzõi,

 

 

• takarmányozástechnika.

 

Egy 1995-ös felmérésünk szerint a hazánkban megtalálható igen sokrétû és változatos termelési környezetben tyúkok esetében az árutojás termelés szinte kizárólag ketreces tartással történik. Ez nem változott az évek során, azonban technológiai váltások, új beruházások történtek. Az egy-, két- és háromszintes (esetenként négyszintes) tojóketrecekben igen nagy (10-30 tojó/m²) állománysûrûség érhetõ el, ami igen intenzív légcserét kíván. Kisüzemekben találhatók meg a rácspadlós, ülõrudas vagy mélyalmos tojótyúk tartó épületek. A brojlernevelés hazánkban mélyalmon történik.

A nagyüzemi baromfitartó telepeken a szellõztetést nagyrészt 15-20 éves berendezésekkel oldják meg. Ezek a berendezések gondos karbantartás mellett funkcionálisan még évekig ellátják feladatukat. Az alkalmazott fokozatmentes szellõztetésszabályozók a baromfitartás igényeit kielégítik. Cserélni, javítani kell azonban az erõsen korrodált légbevezetõ és kieresztõ kürtõket és idomokat. A kisüzemekben alkalmazott ventillátorok kapacitásával, szabályozásával vannak még problémák. Az egy légtérbe épített ventilátor kapacitás általában nem elegendõ, szabályozó automatika nélkül, kézi szabályozással üzemelnek. A ventilátor típusok gyakran különböznek emiatt az egyenletes levegõeloszlást (átöblítést) nem képesek megoldani. A légfûtést korábban olaj ma már fõleg gázüzemû berendezésekkel oldják meg. A napos állomány hõigényének a kielégítésére pedig kiegészítõ fûtésként villamos üzemû mûanyákat is üzemeltetnek.

A környezet- és állatvédelmi megfontolások, szabályok miatt újabb átalakulás várható a baromfitartás területén is. Az állatok férõhelyigényének növelése, a ketrecen belüli tojófészek kötelezõvé tétele, ülõrudak használata és a környezetbe jutó anyagok (gázok, trágya) koncentrációjának, mennyiségének és minõségének elõírásai új technológiák, ezen belül új ketrecek kialakulását indukálják. Ennek kapcsán az istállók szellõztetõ, klíma rendszerét is át kell alakítani az új technológiákhoz. A hígtrágyát kibocsátó ketrecek, majd a trágyaaknás rendszerek után a trágya ketrecen belüli szárításának technológiája alakult ki, fejlõdik a 80-as évek elejétõl. Lényege, hogy szalagos trágyaeltávolítási rendszerû ketreceknél a szalagon lévõ trágyát levegõ befúvással szárítják, ekkor ketrecbe épített ventillátorra van szükség. Más technikáknál az istálló belsõ levegõjét használják fel a szárításra. Battérián történõ trágyaszárításra is megtalálhatók új technológiák melyeknek kutatási eredményei az ammónia emisszió csökkentése területén igen jó eredményeket mutatnak. Kialakultak ezen kívül un. alternatív rendszerek is (pl. többszintes dróthálós, ülõrudas, madárház) amelyekre a csoportos tartás, nagyobb férõhely, almozott rész, tojófészkek stb jellemzõek.

Hazánkban is az új technológiai elõírások miatt állománysûrûség csökkenés, egyben a fajlagos fûtési és energia költségek emelkedése várható. Szellõztetési és klímarendszerek mindig az aktuális technológiákhoz kell, hogy igazodjanak, ami nehézségeket, költségnövekedést okozhat, pl. rekonstrukciós átalakítások esetében.

Pazsiczki Imre