A privatizáció után több, korábban nem jelentkezõ gonddal találták magukat szemben a termelõk. Számos helyen komoly nehézségeket eredményezett az elõre tervezett vetésváltások elmaradása, az így kialakuló egyoldalú gyom és kártevõ állomány, az esetenként nem megfelelõ talajmunkák miatti talaj és víz problémák.
Több szinonim kifejezés is használatos. A szakmai közélet és a jogszabály szerinti legpontosabb kifejezés az "ellenõrzött ökológiai gazdálkodás". Gyakran használatosak még a biológiai, organikus, öko vagy bio szavak, de ezek mind ugyanazt takarják.
A rendszeres talajvizsgálatoknak is megvan a jelentõsége, de a telepítés elõtt vagy a szaktanácsadás kezdetekor a trágyázási rendszer kialakításához elengedhetetlen részletes képet kapni a gyümölcsös talajának fizikai és kémiai tulajdonságairól. Jó lenne, ha a gazdák elõrelátóak lennének, és már az ültetvény létesítése elõtt egy évvel elvégeztetnék a talajalkalmassági és tápanyag vizsgálatokat. Még akkor is, ha nem feltételezhetõ a telepíthetõséget kizáró talajhiba.
Az enyhébb fagymentes napokon lassan meg lehet kezdeni a gyümölcstermô növények metszését. Abban az esetben viszont ha a levegô hômérséklete eléri a mínusz 5 oC-t, a metszést abba kell hagyni, mert a metszési felületen keresztül fagyási sérülések keletkezhetnek!
A lestyán régóta használt fûszer-és gyógynövényünk, melynek minden növényi része értékes. Az egész növény zellerre emlékeztetõ illatú és ízû, gyökere, levele és illóolaja fûszerkeverékek, likõrök és élelmiszeripari készítmények fontos alkotója. A gyökérdrog hivatalos több ország gyógyszerkönyvében, igazolták vizelet- és szélhajtó hatásait, de emésztési rendellenességek esetén is alkalmazható.
A terhelést elsõsorban a metszéssel kapcsolatban emlegethetjük. A megmetszett, tõkén maradt világos rügyek száma adja a tõkerügyterhelését. A tõkén fejlõdött, illetve meghagyott hajtások száma a hajtásterhelés, a fürtök száma a fürtterhelés mértékét mutatja. Ezeket a terheléseket fitotechnikai munkákkal szabályozzuk. Elsõsorban ezekkel irányítjuk a termés mennyiségének és minõségének alakulását és tártjuk fenn a termõegyensúlyt; természetesen mindenkor figyelembe véve a szõlõ életére ható egyéb tényezõket és a termesztési célt is.
A kert teljesen soha sincs készen, szokás hangoztatni. Ez térbeli és idõbeni lezáratlanság, amiatt is adódik, hogy a növények nemcsak azt a terjedelmet képviselik, amit éppen kitöltenek, hanem azt is, amit fejlõdésük során majd ki fognak tölteni.
A zöldségtermesztés legnehezebb és legtöbb kockázattal járó része a palántanevelés, ezen belül is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb bizonytalanságot a földkeverékek megválasztása és használata jelenti. Ugyanakkor az elmúlt években lényeges változás volt tapasztalható, egyre több termesztõ tért át a gyenge minõségû kertiföldekrõl és gyepkockákról a tõzegalapú tápkockák használatára. Talán most a palántanevelési idény kezdetén nem árt néhány szót errõl szólni, hisz még meglehetõsen sok ezen a téren a bizonytalanság, és van néhány kertész, akinek szüksége van ilyen téren néhány tanácsra.
Az elmúlt évben több mint elégséges tapasztalatot gyûjthettünk a tavaszi kalászos gabonák termesztésében rejlõ kockázatokról. Termesztésükrõl teljes egészében nem mondhatunk le, az nem lenne helyes válasz még akkor sem, ha a tavalyi tavaszi kalászos gabonák sokszor annyit sem teremtek, amennyi a betakarítás költségét fedezte volna.
A vöröshagyma legfontosabb zöldségnövényeink egyike, melyet a nyerspiac folyamatosan igényel, emellett a szárító-, konzerv- és hûtõipar is jelentõs mennyiséget dolgoz fel. A termesztésének egyik legfontosabb tényezõje a fajta. A fajta megválasztásához tudni kell azt, hogy a megtermelt árut hol és kinek (nyers piac, konzervipar, szárító ipar. hûtõipar) kívánjuk értékesíteni, ismerni kell a vevõ minõségi igényeit, kell-e tárolni, illetve milvenek a termesztési feltételeink.
A vetésforgók jótékony hatása a talajra, termésre több ezer évre nyúlik vissza. A mai Kína területén uralkodott Han dinasztia idõszakában mintegy 3000 évvel ezelõtt felismerték, hogy ugyanazon növény folyamatos termesztésével csökken a termés, ezért egyszerû forgókat vezettek be. Az ókori görögök és rómaiak már négyféle növényi sorrendet alkalmaztak: kettõt termékeny, egyet közepes, egyet gyenge termõképességû talajokon. Európa nagy részén a középkorban a háromnyomásos rendszerek (Eredeti: 1. év ugar, 2. év õszi gabona, 3. év tavaszi gabona; módosított: 1. répa, 2. tavaszi gabona, 3. õszi gabona) terjedtek el, majd igazi áttörést az ún. Norfolki négyes vetésforgó megjelenése váltott ki a 18. század végén. A négy növény (1. répa, 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel, 3. vöröshere, 4. õszi búza) termesztését olyan módon oldották meg, hogy az mai kifejezéssel élve a fenntarthatóság követelményrendszerének megfeleljen.
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
