MENÜ

A szõlõtõkék terhelése

Oldalszám: 28
2013.11.04.

A terhelést elsõsorban a metszéssel kapcsolatban emlegethetjük. A megmetszett, tõkén maradt világos rügyek száma adja a tõkerügyterhelését. A tõkén fejlõdött, illetve meghagyott hajtások száma a hajtásterhelés, a fürtök száma a fürtterhelés mértékét mutatja. Ezeket a terheléseket fitotechnikai munkákkal szabályozzuk. Elsõsorban ezekkel irányítjuk a termés mennyiségének és minõségének alakulását és tártjuk fenn a termõegyensúlyt; természetesen mindenkor figyelembe véve a szõlõ életére ható egyéb tényezõket és a termesztési célt is.

A rügyterhelés a tõkén valósul meg, de megadható a szõlõültetvény egységnyi területére (rügy/m²) vagy karfolyóméterre.

A tõkék rügyterhelését befolyásoló tényezõk:

- A tõkemûvelésmód és a tõkék - ebbõl is adódó - nagysága, tenyészterülete. A fejmûvelésû tõkék rügyterhelése általában 8-12 rügy; támasztól függõen elérheti a 20 rügyet is. Az egyszerû Guyot-mûvelésû tõkéken metszés után 12-16 világos rügy marad. A l00-120 cm-es karhosszúságú kordonmûvelésû tõkék rügyterhelése nagyon változó (8-60 rügy) lehet. Több karú lugasmûvelésû tõkéken, házikertbe, metszés után 100 rügynél is több világos rügy maradhat.

A szõlõültetvény 1 m²-ére jutó rügyterhelés hazai viszonyok között 4-20 rügy, kedvezõ értéke 6-14 rügy. Ezt az értéket a tenyészterület alapján visszaszámítjuk a tõkére, és a kapott eredményt átlagos értékként alkalmazzuk: a gyengébb tõkéken kevesebb, az erõsebb tõkéken több rügyet hagyunk.

- A fajta: A rügyterhelést legjobban a termesztett fajta fürtátlagtömege befolyásolja. Nagyon jelentõs a rügy termékenysége (az, hogy a rügybõl fejlõdött hajtáson van-e fürt, hány fürt van és mekkorák a fürtök).

- Az ültetvény kondícióját mindig figyelembe kell venni. A legyengült ültetvények tõkéit mérsékeltebben terheljük, mint a jó kondíciójú ültetvények tõkéit.

- A rügyek szétosztását is figyelembe kell venni, mivel a hosszabb metszési elemekkel adott rügyterhelés hatékonyabb, mint a rövidcsapokkal adott rügyterhelés.

- A rügyek egészségi állapotát, a fagykár mértékét a téli fagykárok utáni metszésnél tudjuk figyelembe venni. Ezért, ahol fagykár lehetséges, a metszést a rügyeket károsító téli fagyok elmúlta után kezdjük. A rügyek vizsgálatával állapítjuk meg a fagykár mértékét, az elhalt rügyek százalékos arányát, majd ennek megfelelõen emeljük meg a tõke rügyterhelését. A fagykár mértékétõl függõ rügyterhelést úgy számítjuk ki egyszerûen, hogy a tõkénként tervezett rügyterhelést megszorozzuk 100-zal, majd elosztjuk az egészséges rügyek százalékával. Pl., ha a tervezett rügyterhelés 36, ezek 25 %-a károsodott, akkor a tõkék fagykár miatti rügyterhelését 48-ra kell emelni

EGYENLET

- A termesztési célnak megfelelõen a termés mennyiségét és minõséét elsõdlegesen a rügyterheléssel biztosítjuk, illetve szabályozzuk. Pl. a jelenlegi bortörvény szerint különleges minõségû bor legalább 19 mustfokos mustból készíthetõ, és legfeljebb 75 hl/ha termésû ültetvénybõl származhat. Ha különleges minõségû bor készítésére alkalmas szõlõt akarunk termeszteni, a tõkék rügyterhelését az elõzõek figyelembevételével kell meghatározni.

Ha pl. Cabernet Sauvignon vörösborszõlõ-fajtából különleges minõségû bor termelését tervezzük, a tõkénkénti rügyterhelés kiszámítását a következõk szerint végezhetjük el – feltételezve az ültetvény szakszerû ápolását, a hektáronkénti 4.000. ernyõmüvelésû tõkét, jelentéktelen téli fagykárt és legalább közepes évjáratot: 100 kg szõlõbõl 70-75 liter musttal, 1 ha-on 10 tonna terméssel, 90 g fürtátlagtömeggel (=Fát) és 1,2 rügytermékenységi együtthatóval (Rügy TE = egy világos rügyre jutó fürtszám) számolva. (A fürtátlagtömeg és a rügytermékenységi együttható a saját ültetvényünkben több évben végzett mérések átlagával legyen azonos.) Egyszerûsített számitás szerint:

EGYENLET

ErnyõmÛvelésÛ tõkén a 23 db rügyterhelés 2 db 11-12 rügyes szálvesszõvel adható meg.

Ha a helyi mérések szerint a Cabernet Sauvignon E 153 klónjának rügytermékenységi együtthatója 1,3, fürtátlagtömege 120 g. Ezekkel az értékekkel végezve a számítást, a szükséges tõkénkénti rügyterhelés 16; ez átlagosan 2 db 8-rügyes félszálvesszõvel adható meg.

Már korábban történt utalás arra, hogy a rügyterhelés mértéke függ a rügyek termékenységétõl is. A rügyek termékenységét meghatározza:

- a fajta (a fajta származása),

- a rügyek helyzete (a felsõbb rügyek /5-15./ termékenyebbek, mint az alsók /1-2. rügy/),

- a tõkemûvelésmód (az idõs részek térbeli terjedelme; a nagy tõkeformákon lévõ vesszõk rügyei termékenyebbek, mint a kis tõkék vesszõinek rügyei),

- a vesszõk eredete (a csercsapon lévõ vesszõk - az elõzõ évi csapok rügyébõl fejlõdött vesszõk - rügyei termékenyebbek, mint a rejtett rügyekbõl képzõdött fattyúvesszõk rügyei, ez különösen kis tõkeformákon érzékelhetõ),

- a rügydifferenciálódás idején uralkodó hõmérséklet, fény, árnyékoltság, tápanyag- és vízellátottság (hûvös idõben, árnyékban, rossz tápanyagellátottság és vízhiány esetén kevesebb fürtkezdemény képzõdik a rügyekben, mint kedvezõ viszonyok között,

- egyéb hatások: kórokozók, kártevõk stb. is hatnak a rügyek termékenységére.

A tõkék hajtásterhelését a kifakadt rügyekbõl képzõdött hajtások száma adja. A rügyek kifakadása és alvamaradása több tényezõtõl függõen alakul. Ezeket a folyóirat egy késõbbi számában, a hajtásválogatással kapcsolatban ismertetem. A tõkék hajtásterhelését rügyfakadás után hajtásválogatással szabályozhatjuk.

A tõkék fürtterhelését a tõkén fejlõdõ fürtök száma jellemzi. Elõfordulhat, hogy a termesztési cél megvalósítása érdekében csökkenteni kell a fürtök számát. A fürtök száma csökkenthetõ hajtásválogatással, a termõhajtások eltávolításával. Ha szükség van a hajtásra az asszimiláló lombfelület fenntartása érdekében, a háromfürtös hajtásról a harmadik fürtöt, ha indokolt, a második fürtöt, a kétfürtös hajtásról a második fürtöt vágjuk le. A fürtöket elsõsorban a gyengébb hajtásokról távolítsuk el. Ha nagyon sok fürt van a tõkén, a fürtök egy részét már virágzás elõtt eltávolíthatjuk. Erre fõleg a nagy tõkeformák alakításának éveiben lehet szükség. A fürtterhelést lehetõleg a kötõdés után mérsékeljük. Az is elõfordulhat, hogy a zsendülés elõtt végzett termésbecslés szerint annyi termés várható, amennyibõl a jelenleji bortörvény szerint nem készithetõ minõségi vagy különleges minõségû bor (nem a mustfok, hanem a termésmennyiség ellenérzése miatt). Ilyen esetben a zsendülés kezdetén is sor kerülhet a fürtök eltávolítására, a fürtterhelés csökkentésére.

A termõegyensúly helyreállítására. is alkalmazhatjuk a fürtritkítást.

A csemegeszõlõ-termesztésben a terméshozamot a fürtszám csökkentése nélkül a bimbós fürtök vagy a már kötõdött fürtök csúcsának lecsípésével, fürtrészek levágásával, bogyók eltávolításával, ritkításával mérsékelhetjük. E munkák célja egyenletesebb nagyságú és alakú, nagyobb bogyójú, jól csomagolható csemegeszõlõ-fürtök nyerése. Hazánkban ezek a munkák még nem terjedtek el, de a jobb piacosság érdekében ezekkel is érdemes lenre foglalkozni.

A borszõlõtermesztésben hazánkban is terjed a fürtterhelés szabályozása fürteltávolítással (fürtritkítással) a termés mennyiségének és minõségének szabályozására.

A nagy tõkeformák kialakításának éveiben szükség szerint elvégzik a fürtritkítást.

Dr. Sz. Nagy László