Díszkert-alakítási kis káté I.

Az új kert kialakításakor az esetek többségében gyér, zömében gyatra a természetes növényzet. Ha a meglévõ kert birtokbavételekor nem igazán nyeri meg a tetszést a már meglévõ növényállomány, a teljesen új kertesítés, illetve a meglévõnek legalább a részleges átalakítása válik szükségessé.

Alapszabály legyen ilyenkor mindig az, amit a neves, de már elhunyt kertszakértõnk, Balog András: A kert mûvészete – Corvina Kiadó, 1971 – kis könyvében úgy fogalmazott meg, hogy bármely “kert akkor fog a kedvünkbe járni, ha mi is a növények kedvébe járunk, a klíma- és a talajadottságoknak legmegfelelõbb növények közül válogatjuk ki a kompozícióhoz a számunkra legkedvezõbbeket és az adott helyhez mérten a legjellemzõbbeket. S tegyük mindezt minden esetben “mértékkel”.

A helyi viszonyok alapos megismerése elsõként a legfontosabb feladat. A talajadottságok feltárása az elsõrendû tennivaló.

A tájoltság, a területi fekvés sem közömbös. Hiszen a déli tájoltság, illetve az ilyen fekvés sokkal több napfényt és egyben meleget biztosíthat, gyakran szárazsággal együtt, mint a keleti és a nyugati tájoltság. A legkevesebb napfényt pedig az északi tájoltságú fekvés biztosítja, ami egyben a legalacsonyabb téli és nyári hõmérséklettel jár együtt.

Alaprajz készítése, és csak egyszerû vonalas kivitelezésben is, mindenképpen célszerû, akár saját felmérés szerint, de legalább többé-kevésbé léptékhelyesen. Ebbe a kerítésvonalakon kívül, be kell rajzolni a már meglévõ vagy a jövõben felépülõ ház, illetve épület és egyéb állandó jellegû létesítmények, mint a szerszámoskamra, kút vagy vízakna, garázs, árnyékszék és hasonlók helyét.

A már meglévõ fák, nagyobb bokrok és évelõ vagy más növényfoltok, a pázsit, illetve gyepfelületek is mind kerüljenek megközelítõen méretarányosan berajzolva a vázlatos alaprajzra.

Figyelembe kell venni, hogy a már meglévõ vagy felépülõ, jól elhelyezett ház körüli kertrészek kialakítása akkor kedvezõ, ha ezek területileg sincsenek felaprózva. Van elegendõ mozgástér.

Út vezessen mindig a kaputól a ház, illetve épület bejáratáig. Ez a lehetõ legrövidebb legyen. A kert különbözõ részeire vezetõ utak vonalvezetésében lehetnek már törések. Szegélyezõként, akár rózsatövek közé, vagy amikor füves felületek feltûnõ, merev úttal megbontása nemkívánatos, úgynevezett tipegõsor is megfelel. Ehhez szintén legmegfelelõbbek a szabálytalan vagy a legalább 30×30 cm-es méretben, szabályosra faragott 4 cm-nél nem vékonyabb, lehetõleg világos árnyalatú és bányanedvességüket már elvesztett, száraz fagyálló terméskõlapok, vagy pedig a különféle elõre gyártott mûkõlapok, illetve idomok, akár a gyephézagosak. Ezek lépéstávolságra lerakása akár egyszerû földbe süllyesztésükkel is megfelelõ.

Meredekség megszüntetése vagy legalább csökkentése ugyancsak szükséges lehet. Az ezt szolgáló tereprendezéssel újonnan kialakuló kisebb-nagyobb összefüggõ síkfelületek lejtése pedig általában már csak mintegy öt százalékos legyen, ami szinte minden igénynek megfelel.

Rézsük vagy támfalak is indokoltak lehetnek éppen a szintkülönbségek áthidalására. Ezek az átlagos szemmagasság alatti, vagyis legfeljebb 80–120 cm-es magassági méretben kedvezõek, füvesítetten, illetve kövekbõl szárazon rakva, vagy betonozással.

Pihenõhely vagy játszótér is legyen, lehetõleg kertbelsõben és épülethez kapcsolódva vagy ennek a közelében. A legjobb az összmérettõl függõen, de legalább három-négy nyugágy, pár szék és egy asztal kihelyezése. Ez nemcsak kellemes látványt nyújt, jó pihenõ, napozó, esetenként játszóhely, de levegõsebbé is teszi az adott ház környékét, illetve az összképet, és ilyen módon is nagyon kedvezõ hatású. Amennyire elõnyös az enyhe napsütéses idõszakokban a napozáshoz a napos pihenõhely, éppen olyan fontos forró nyári idõben az árnyas. Ez utóbbi mindaddig “várat magára”, amíg fel nem cseperedik az az árnyékot adó fa, aminek lombsátra alá tervezhetõ az árnyas pihenõhely. Ha szerencsés a helyzet, adódik egy olyan, akár egészen öreg, beteg, korhadt fa, ami még egy ideig ad annyi árnyékot, hogy egy árnyas pihenõhely alatta elfér.

dr. Komiszár Lajos