Földkeverékek készítés a palántaneveléshez

Vegyük elõször számba, hogy milyen elõnyökkel is jár a tõzegen történõ palántanevelés, a hagyományosnak számító kertiföldekkel szemben?

A tõzeg megközelítõen ideális levegõ - víz - szilárdfázis arányt biztosít a gyökerek számára. A nedvességet sokáig megtartja, így nem kell tartani attól, hogy a palánták gyorsan kiszáradnak. Hasonlóan a vízhez, a tápanyagokat is megköti, nem mosódnak ki az öntözések alkalmával a cserépbõl vagy a tápkockából. Mentes minden kórokozótól és kártevõtõl, továbbá a növényre nézve minden toxikus anyagtól, amelyek más földkeverékekben elõfordulhatnak.

Mivel a tõzegek tápanyagokat gyakorlatilag nem tartalmaznak, legalábbis annyit nem amennyi a növények számára meghatározó lenne, dúsításukról valamilyen módon gondoskodni kell. Ez lehetséges lassított hatású mûtrágyák bekeverésével, folyamatos tápoldatozással, vagy a kétféle módszer kombinálásával. Nem lehetséges viszont a kistömegû gyökérrögzítõ közeg miatt olyan mennyiségû, könnyen felvehetõ mûtrágyával bekeveréskor úgy feltölteni, hogy az a palántaneveléshez szükséges teljes tápanyag-szükségletet fedezze, mert a gyökereket megégetné.

Elterjedtebb és egyszerûbb módszer az ún. lassított hatású mûtrágyák használata. A kereskedelemben kapható, ilyen célra kifejlesztett tartós hatású vagy retardált mûtrágyákat 1 1,5 kg/ma mennyiségben bekeverik a tõzegbe, és szükség szerint más mûtrágyákkal is feltöltik. Kiegészítéshez elsõsorban szuperfoszfát mûtrágyát kell használni, mert a tõzeg a foszfort erõsen megköti, ugyanakkor a palántáknak nagy a foszforigénye. Ezért a lassított mûtrágyákon kívül további 2 - 4 kg/m3 szuperfoszfátot is célszerû kiegészítésként adni. A palántanevelésben jól bevált, és kereskedelemben is kapható lassított hatású mûtrágyák a következõk:

Peat - Mix / 13 : 15 : 17 /,

PG - Mix / 14 : 16 : 18 :/,

Osmocote Plus Mini / 8 : 6 : 12 /

A külföldi kertészetekben gyakrabban alkalmazott, technikailag sokkal nagyobb felkészültséget és sokkal pontosabb adagolást igényel a folyamatos tápoldatozás. Ennek során - napjában többször is - híg tápoldattal / 0,1 - 0,2 % / öntözik a növényeket a tûzdeléstõl a kiültetésig. Ilyen célra a magas foszfortartalmú tápoldat trágyák a jók, amelyek vízben gyorsan oldódnak és a növények számára könnyen felvehetõek. Ezek a következõk:

AgrosofO -151 / 10 : 50 : 10 /,

Universol - sárga / 12 : 30 : 12 /,

Ferticare S / 15 : 30 : 15 /,

A kombinált módszer azt jelenti, hogy a lassított hatású mûtrágyákból kevesebbet kevernek a tõzeghez, és a hiányzó tápanyagokat tápoldat formájában adják. Fõleg a tenyészidõ végén adnak több tápoldatot, amikor a palánták tápanyagigénye jelentõsen megnõ.

Szaporítóföldek esetében – a jobb csírázás érdekében – célszerû egészen alacsony tápanyagszintet tartani, és csak a kelés után tápoldatozni. Csírázást követõen a tápoldatot - a vízhez hasonlóan - a mindenkori fény- és hõviszonyoknak megfelelõen adagoljuk.

A kiültetést megelõzõ napokban elõfordul, hogy tápanyag kiegészítésre van szüksége a növényeknek még azokban a tápkockákban is, amelyeket induláskor lassított hatású mûtrágyával az elõírás szerint feltöltöttünk. Ilyenkor, a növény fejlettsége és a tápkocka méretétõl függõen, napos idõben 3 - 5 liter/m², borús idõben 1 - 3 liter/m² mennyiségû tápoldatot adjunk. Esetleg napos idõben a tápoldatot ne egyszerre, hanem két - három alkalomra megosztva juttassuk ki, szükség szerint vízzel is öntözzünk. Míg télen a tápoldatot töményebbre készítsük / 0,2% / - nem nyúlnak meg annyira a palánták, addig késõ tavasszal hígabb oldatot használjunk / 0,1% /. A palánták közül a paradicsom és a káposztafélék jobban tûrik a magasabb tápanyag koncentrációt, az uborka, a paprika és a saláta érzékenyebb rá.

Az alacsony kémhatású rostos tõzegek esetében, mindig keverjünk valamilyen meszet is a tápkockaföldhöz. Ez lehetõleg apró szemcséjû (1-2 mm) égetett mész vagy mészkõpor legyen, amelybõl 2 - 3 kg/m³ is adható attól függõen, hogy mennyi a tõzeg kémhatása.

Dr. Terbe István