MENÜ

Így minden mag megéri … a holnapot.

Oldalszám: 33
2013.11.04.

A privatizáció után több, korábban nem jelentkezõ gonddal találták magukat szemben a termelõk. Számos helyen komoly nehézségeket eredményezett az elõre tervezett vetésváltások elmaradása, az így kialakuló egyoldalú gyom és kártevõ állomány, az esetenként nem megfelelõ talajmunkák miatti talaj és víz problémák.

A szántóföldi növénytermesztési technológiákból egyre jobban kiszorult a talajfertõtlenítés. Ez egyrészt a termelési költségek növekedése miatti takarékoskodási kényszerrel magyarázható, másrészt az olyan növények termõterülete csökkent, amelyek termesztése talajfertõtlenítés nélkül nagy kockázatot jelent (cukorrépa, csemegekukorica, hibrid kukorica, hibrid napraforgó, szántóföldi kertészeti növények). Egyes térségekben a területek nagy részén már több éve nem végeztek talajfertõtlenítést. Ennek hiánya a talajlakó kártevõk, különösen a drótférgek felszaporodásához vezetett. Amikor ez megtörténik, a különbözõ üzemekben a termelõk kénytelenek alkalmazni a talajfertõtlenítést, sokszor olyan kultúrák esetében is, amelyek bevétele nem bírja el ezt a költséget. Ilyen kultúráknak tekinthetõk az árukukorica és az ipari napraforgó területek. Az utóbbi években ezeket a kultúrákat a drótférgek és más talajlakó kártevõk gyakran erõsen károsították (30-70 %). A napraforgó árbevétele még talán elbírta a talajfertõtlenítés költségeit, de csak olyan készítmény esetében, mely a barkók ellen is hatásosnak bizonyult (Marshal 25 EC). Az árukukorica területeken csak tûzoltásszerûen, nagy veszély esetén alkalmaztak a termelõk talajfertõtlenítést. Ezekbõl az okokból kifolyólag szükségessé válik egy költségtakarékos módszer alkalmazása a talajlakó kártevõk ellen. Ez a megoldás az 1999 – es év elején kukoricára és napraforgóra 2,5 l/t dózisban engedélyezett Semafor® 20 FS rovarölõ csávázószer használata jelenti. A készítményt a magok felületére juttatva a viszonylag kis szermennyiség a talajban a mag felületérõl leoldódva részben közvetlenül találkozik a talajlakó kártevõkkel, részben erõs riasztó hatásával, elûzi a kultúrnövény környezetébõl azokat. Feleslegesen nem terheli a környezetet, és nem veszélyezteti a vadon élõ állatokat, valamint megkíméli pl. a földigilisztát is. A Semafor® 20 FS valódi vizes oldat, így filmszerûen tapad oda a maghoz. Ennek köszönhetõen nincs leporlása a magról így nincs számottevõ anyagvesztesége, vagyis nem szennyezi sem a környezetét, sem a felhasználót. A formuláció további elõnye, hogy gond nélkül keverhetõ akár gombaölõ csávázószerekkel is. A hatóanyag a magról fokozatosan leoldódva a talajban lassan bomlik el, 3 hónapos tartamhatását biztosítva a kezelésnek. A készítmény a csíranövényekre teljesen biztonságos, nincs semmiféle csírázásgátló hatása. A kísérletek bizonyították, hogy drótféreggel fertõzött területeken a Semafor® 20 FS alkalmazása csávázószerként a kezeletlen kontrolhoz képes átlagosan 20 %-kal magasabb hektáronkénti tõszámot eredményezett és számottevõen csökkent a károsított, de életben maradt növények száma is. A jó termés elsõdleges feltétele az optimális tõszám, ez közvetlenül befolyásolja a hozamot. A nagyobb tõszámból következõ többlethozam messze fedezi a kezelés költségét (napraforgó: kb. 500 Ft/ha, kukorica: kb. 1700-2000 Ft/ha). Ez a költség lényegesen kevesebb, mint bármely más rovarölõ szeres eljárás költsége Erõs fertõzés esetén pedig inszekticides kezelés nélkül a tábla kitárcsázására is sor kerülhet. Nagy problémát okoz, ha a raktárban maradt zsákos tételeket raktári kártevõk támadják meg. Ilyenkor a gázosítás kivitelezése akadályokba ütközik, mert a zsákokba nem juthat be megfelelõ koncentrációban a rovarölõ szer és a benne lévõ kártevõk életben maradnak. A Semafor® a lezsákolt tételekben 210 nap után is megõrzi rovarölõ hatását úgy, hogy közben nem befolyásolja a vetõmag csírázó képességét, de biztosítja a vetõmag védelmét a lezsákolt tételek esetében a raktári kártevõk ellen is. A csávázószer színezõ és tapadást segítõ adalékot tartalmaz, semmiféle más adalékanyag hozzáadása nem szükséges. A tökéletes fedettség elérése érdekében 10 l/t csávázólé mennyiség javasolt. A Semafor® -ral kezelt vetõmag állati takarmányozásra nem használható fel! A fémzárolt kukorica és napraforgó vetõmagot a hibrid vetõmagüzemek állítják elõ, ezért a termelõk úgy juthatnak hozzá legegyszerûbb módon a csávázott vetõmagokhoz, hogy a vetõmagüzemektõl már ilyen csávázott vetõmagot rendelnek. Erre több hibrid esetében, pl. a GKI Ella (FAO 380) és Sze TC 465, valamint az Advanta Hypnos (FAO 380) és Horus (FAO 450) hibrid vetõmagjai esetében közvetlenül is lehetõség van. A szer természetesen bármilyen, különleges berendezés nélküli csávázó berendezéssel (pl. betonkeverõ) házilag is felvihetõ a vetõmagra, ekkor 100 kg vetõmaghoz 1-1,5 liter vizet és 3 deciliter Semafor 20 Fs-t használunk fel. A szállító által kezelt vetõmagtételek természetesen a vetõmagpiacon drágábbak lesznek, mint a nem kezeltek, de ez az alacsony költség hektáronként befektetésként biztosítja a kultúrák biztos kelését, ami az eredményesebb termesztés elengedhetetlen feltétele a napraforgó és kukorica területeken.