Tavaszi kalászos gabonáinkról

Korábbi tudásunkhoz képest valójában csak egy új jelenséget tapasztalhattunk meg. Lehetséges, hogy a tavaszi kalászosok tenyészideje alatt hasznosítható mennyiségû csapadék nem hullik. Az ilyen évek gyakoriságát elõre nem tudjuk, tehát kisebb kockázatot vállalva a termesztéstechnológia elemeit a lehetõ legjobban megvalósítva - akár kisebb területen - termesszünk tavaszi kalászosokat.

Közülük területileg legnagyobb és legjövedelmezõbb a tavaszi sörárpa. A sörárpa termesztés módja alapjában nem különbözik a számításba vehetõ egyéb tavaszi gabonáktól, de van néhány feltétele a sikeres termesztésnek, ezért a továbbiakban a sörárpára nem gondolunk.

Lehetõségként marad tehát a tavaszi takarmányárpa, zab és új lehetõség a tavaszi tritikálé - mint takarmánynövény, a tavaszi búza és tavaszi durum búza pedig árunövény lehet.

Bármelyiket is választjuk, tudni kell, hogy az õszi változathoz képest kevesebb termésre számíthatunk. (Azonos területen az õsziek termésének 70-85 %-ára)

A sikertelenséget leggyakrabban a megkésett vetés és a növényvédelem (gyom, de fõleg a vetésfehérítõ elleni) elmaradása okozza.

A vetésidõre a naptár és a hõmérõ állása alapján készüljünk. Bármelyik lehetõvé teszi ne késlekedjünk.

A fajtahasználatot illetõen bátran választhatók a legbõtermõbb fajták, melyeknek vetõmagja elérhetõ.

Tavaszi árpák közül a 33, fajtából 20 szerepelt a leíró fajtajegyzékben. Takarmánytermesztésre a Michka, KH Szofi fajták neve már ismerõs. Átlagon fölüli termésmennyiséget adtak a Celirika és a GK Ivó fajták, melyek sörgyártásra is alkalmasak.

A legújabbak közül az Annabell és Tactic fajtákra érdemes figyelni, míg a szerényebb termõképességû Madonna a sörárpa fajták között versenyezhet.

Zab fajtákkal is jól el vagyunk látva. 13 államilag elismert fajtából 9 fajta szerepelt a kísérletekben újdonságértéke vagy jó termõképessége miatt. Az ismert és elterjedt Lota (pehely alapanyag), GK Pillangó és Bakonyalja fajták mellett az Expander, Kwant és Tikal fajták újabbak és néhány %-kal többet teremhetnek. A csupasz zabok között korábban egyedülálló GK Zalán fajta mellett megjelent a Cacko fajta.

A tavaszi tritikálé termesztésének nincsen hagyománya az elmúlt évben azonos helyen a zaboknál kicsit többet, a tavaszi árpánál kicsit kevesebbet teremtek, jellemzõen a tavaszi búzához hasonló termésszint volt a jellemzõ.

A GK Gabo és GK Wanad honosított fajták vetõmagjának szaporítása már megkezdõdött.

A tavaszi búzák között két hazai nemesítésû és három honosított fajtával rendelkezünk. Termõképességben és minõségben a fajták egyaránt különböznek.

A GK Tavasz fajta hosszú szünet után az elsõ hazai nemesítésû tavaszi búza, majd követte a Castrum 1, mely jelenleg a legkorábban érõ tavaszi búzánk. Ausztriában nemesítették az Ervin fajtát, a svájci nemesítésû Lona kiemelkedõen jó minõségû, míg a két évvel ezelõtt állami elismerést kapott Salona fajta (Csehországból honosítva) termõképességével tûnik ki. A térség nálunk legeredményesebb fajtái tehát rendelkezésünkre állnak. A búza felvásárlási árak csábítóak, az õszi-téli csapadék ismét kevés volt, és még további érvek és ellenérvek sorakoztathatók.

A tavaszi durum búza is kényszer szülte alternatíva lehet. A fajtaoldalon két régebben és két újabban elismert fajtával rendelkezünk.

1991-tõl az évek többségében inkább csak papíron szerepelt a Lajtadur és a Multidur. Az utóbbi években ismét elõtérbe került a tavaszi durum fajták kérdése, így állami elismerést kapott 1998-ban a Semperdur és 2000-ben a Topdur, mely utóbbi a legbõtermõbbnek mutatkozik, míg a régebbi fajták közül a Lajtadur fajta terméseredménye messze elmaradt az átlagostól.

Kovács Sándor

OMMI

Tavaszi zab fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000

Tavaszi árpa fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 1998-2000 (kivonat)

Tavaszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000

Tavaszi durum búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000