A mák növekedése fejlõdésének kezdetén, egészen a szárbaindulás stádiumáig, nagyon lassú. Ez a növényfaj sajátossága. Gyomelnyomó hatására 8-10 leveles fejlettségig nem számíthatunk, ezért a kora tavasztól folyamatosan kelõ gyomokkal nem tudja felvenni a küzdelmet. A vontatott növekedéshez társai még a növény fokozott herbicid-érzékenysége, amelyet a gyomirtószerek alkalmazásánál elsõdlegesen figyelembe kell venni.
A mandulát, a termés szüretének és értékesítésének praktikuma a héjastermésûek közé sorolja pedig, ahogyan a tudományos, latin név (Prunus amygdalus) mutatja a csonthéjas termésûekkel van közeli rokonságban. Legszorosabb a kapcsolata az õszibarackkal, hiszen az õszibarack valamennyi alanya a mandula alanyaként is használható és ez fordítva is igaz. Mandulabarack fajhibrideket is ismerünk. A mandula károsítói is a rokonsági kapcsolatokat veszik figyelembe és a csonthéjas termésûek kórokozóinak és kártevõinek többsége a mandulát is károsítja.
Régi aranyszabály, hogy egészséges növényállományt csak fertõzésmentes közegben nevelt egészséges palántákból nyerhetünk. Ennek érdekében tartsuk szem elõtt az alábbi szerpontokat.
Hazánk vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél. A szarvasok, vaddisznók, õzek, nyulak ezért az erdészeti és mezõgazdasági területeken egész éven át súlyos károkat okoznak. A vadkár elsõsorban táplálékhiányra, táplálkozási gondokra vezethetõ vissza. Ha ugyanis a vadnak nincs meg az élettere, nem kielégítõ a takarmányozása, akkor mindenféle védekezés ellenére megtalálja a lehetõséget, hogy behatoljon a területre, és ott kárt okozzon.
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zöldségnövényeinket (paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka) jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is. Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. 1 dm³ talajban több száz nematoda is élhet. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák (fonálférgek) szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.
A tyükhúr közismert gyomnövény, amely egyik leggyakoribb lakója a szántóföldeknek. Mivel széleskörûen elterjedt, sok néven ismert növény. Ezek közül a leginkább használatosak; tikhúr, tyúkbegy, árnyékszeretõ fû, csibehúr, egérfül, madárhúr, tyúkharapta fû és a pipehúr, Angolul Common chickweed, németül Vogelmiere a neve.
Kertjeink kedvenc örökzöldjét, a lucfenyõt gyakran toboz alakú gubacsok csúfítják el, melyeket a lucfenyõ-gubacstetû okoz. Különösen nagy lehet a veszteség a karácsonyfa-nevelés során. A kártevő fehér viaszfonalakkal borított lárvái a hajtásvégeken, a rügyek tövében szívogatnak és ott is telelnek át. Március végétõl a mérgezõ nyáluk hatására gubacsképzõdés indul meg. A gubacs rendszerint a rövid hajtások tövén fejlõdik és hatására a felette lévõ hajtásrész elszárad.
Az elmúlt egy hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó esett hazánkban. Sokfelé van jelentős hótakaró, közben az Alföldön egyre nő a belvízzel elöntött területek nagysága. A folytatás is hoz csapadékot, vasárnap északon havat is, de keddig nagyobb mennyiség már nem valószínű. A jövő héten a délnyugati országrészben jelentősen megenyhül az idő. forrás: omsz.hu
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
