A mák gyomirtása

A február végén, márciusban elvetett mákban tömegesen csírázhat a nagy széltippan, ebszikfû, pásztortáska, pipacs, mezei tarsóka, árvacsalán fajok, veronika fajok, március közepétõl a vadrepce, repcsény retek és a kenderkefû.

Áprilistól megjelennek a melegigényes nagytestû gyomok, amelyek szinte párhuzamosai együtt fejlõdnek a kibújt mákkal. Fõbb gyomnövények: libatop-félék, disznóparéj-félék, keserûfû-félék, kakaslábfû, fakó muhar, zöld muhar, köles. A mák fejlõdését és a betakarítást a fent leirt gyomok, különösen a nagytestû libatop- és disznóparéj félék akadályozzák a legnagyobb mértékben. Évelõ gyomként a mezei acat, folyondár szulák, egyszikûek kõzül a tarackbúza téphet fel nagy borítással.

A fent leírtak érzékeltetik, hogy a lassú fejlõdés és a gyomirtószer iránti érzékenység miatt a gyomirtást nem lehet egy-két hosszabb hatású gyomirtószerrel, illetve mechanikai gyomirtással (kapálás, sarabolás, stb.) megoldani. A korai gyomosodás ellen célszerû egy alapkezelést adni, a késõbbiekben pedig állománykezeléssel, illetve mechanikai gyomirtással kell a megfelelõ gyommentességet biztosítani.

A herbicid kezeléseknél fontos az átfedések elkerülése, mivel a kétszeres dózis egyes készítmények esetében akár 100 %-os pusztulást is okozhat. A veszély a vetés után, kelés elõtt (preemergensen) kijuttatott gyomirtószereknél fokozottabb, kelés után a sorokat Iázva már könnyebb a permetezõgép pontos irányítása. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kelés elõtti permetezéseknél célszerû a vetésre kereszt irányba kezelni, hiba esetén így nem egész sorok pusztulnak ki, csak a sorokból egyes tövek, amelyek kiesését a szomszédos tövek erõteljes növekedése termésben pótolni tudja.

Annak ellenére, hogy a mák az úgynevezett kiskultúrák közé tartozik, gyomirtására engedélyezett készítmények vannak forgalomban és a fejlesztések (az ICN támogatásával) ma is folyamatban vannak.

Jelenleg a mákban a következõ gyomirtószerek engedélyezettek felhasználásra:

DICURAN 80 WP (80 % klórtoluron hatóanyag)

TOLUREX 50 SC (50 % klórtoluron hatóanyag; 2000-ben engedélyezték)

A herbicidek a mák pre- és posztemergens gyomirtására egyaránt felhasználhatók. Kijuttatásuk 300-400 l/ha vízmennyiséggel, a posztkezelésnél fontos 250-300 mikronos cseppmérettel, 2 bar nyomáson történjen.

Preemergens (vetés után, kelés elõtti) alkalmazásuk a vetést követõ 5 napon belül, gondosan elõkészített, apró morzsás talajfelszínre történjen úgy, hogy az elvetett mákot legalább 2-3 cm-es talajréteg fedje. A herbicidek 2 %-nál alacsonyabb szervesanyag tartalmú talajokban nem alkalmazhatók. A kezeléseket követõ zápor vagy hosszan tartó intenzív esõ a hatóanyagot a kultúrnövény csírázási zónájába moshatja, ami a mák károsodását (legsúlyosabb esetben akár 20-30 %-os tõpusztulást) is okozhatja.

Alkalmazott dózis:

DICURAN 80 WP 1,2-1, 8 kg/ha

TOLUREX 50 SC 2,8 l/ha

Posztemergens (állomány-, a már kikelt gyomokra történõ) permetezés a mák 6-8 leveles állapotában történhet. Nagyobb esõk után meg kell vámi, amíg a mák levelén újra kialakul a viaszréteg (legalább 3 nap) és utána permetezzünk. A gyomirtószerek hatóanyaga a gyomnövények gyökerén és levelén keresztül egyaránt jól felszívódik. Leghatékonyabb gyomirtó hatást akkor érünk el ha a magról kelõ egyszikû gyomok 1-3 leveles, a magrõf kelé kétszikûek 2-4 levelesek a kezelés idején.

A gyomirtó hatás a következõ gyomokra terjed ki:

elsõsorban az egyszikû gyomnövényeket irt, közülük is a fakó muhart. zöld muhart, nagy széltippant. Az elõzõhöz hasonló mértékben írtja a kétszikû gyomok közül az árvacsalán fajokat, pásztortáskát, vadrepcét, repcsény retket, mezei tarsókát. A két legveszélyesebb gyom, a fehér libatop és a szõrös disznóparéj elleni hatása gyenge, ellenük javasolt kombinációs partnerként 1,5 kg/ha dózisban a Lentagran 50 WP. A fitotoxikusság veszélye miatt azonban fokozottan figyelembe kell venni, hogy csak száraz, mérsékelten meleg idõben permetezzünk. Ugyanis mindkét gyomirtószer okozhat perzselést a mákon még optimális körülményeit között is, így ha nem vesszük figyelembe a fent leírtakat, könnyen kipusztíthatjuk mákunkat?

LENTAGRAN WP (50 % piridat hatóanyag)

Kijuttatása posztemergensen, a mák 6-8 leveles áIlapotában, 2-2,5 kg/ha dózisban, 350-400 l/ha vizzel, durva cseppek formájában történjen. Csapadék után legalább 3 nap elteltével permetezzünk, a meleg idõ a herbicid fotoszintézis-gátló tulajdonsága miatt felgyorsítja a gyomirtó hatást.

A gyomirtószer az egyéves kétszikû gyomok többségét (disznóparéj-, libatop fajok, csattanó maszlag, egynyári szélfû, tarló-tisztesfû, mezei gyöngyköles, pásztortáska, ebszikfû, vadrepce, mezei tarsóka, gyakori gombvirág, subás farkasfog, kenderkefüvek, árvacsalán fajok, fekete csucsor, szerb tövis fajok) 2-4 leveles korban jól, elfogadható mértékben irtja. A repcsényretek, pipacs, szulák keserûfû ellen hatástalan.

A Lentagran WP-hez nedvesítõszert hozzáadni tilos !

Ha a gyomflóra szükségessé teszi, kombinálható Dicuran 80 WP 1,5-1,8 kg/ha-os vagy Tolurex 50 SC 2,8 l-es dózisával, fokozottan figyelve az esetleges perzselésre.

REGLONE (40 % diquat-dibromid hatóanyag)

Kijuttatása posztemergensen, a legújabb vizsgálatok eredményei alapján, korán, a mák 2-4-6 leveles állapotában történjen. Az eddigi javaslatok a mák 6-8-10 leveles állapotában történõ kijuttatását tartották a legoptimálisabb idõpontnak. A tavalyi évi kísérleteink megerõsitették a korai kijuttatás kedvezõbb hatását, hiszen minél fiatalabb a növény, annál gyorsabban képes regenerálódni és normális életmûködést folytatni. Köztudott, hogy a Reglone tartamhatás nélküli, erõsen perzselõ hatású herbicid, hiszen eredetileg állományszárítóként került forgalomba. A zöld növényi részekre kerülve azok pusztulását okozza, kivéve néhány gyom (pl.: pipacs, füstike, kenderfû stb.) és a mák, amelyek “túlélik a kezelést. A máknál ezt a túlélési lehetõséget a viaszos levél biztosítja. Ezért nem mindegy, hogy esés után a reglonos kezelésig mennyi idõ telt el, hiszen az esõmentes, száraz napokon alakul ki a mák viaszrétege. Nagyon fontos betartani tehát. hogy csapadékos idõ után 6-8 nap száraz, napos idõ után permetezhetjük a mákot !

A _REGLONE kijuttatásánál másik nagyon fontos szempont a permetlé koncentrációja és a kijuttatott mennyiség. A kijuttatott permetlémennyiség 300 l/ha dózisban javasolt, ennek egy, de legalább 0,8 %-os töménységûnek kell lenni, hogy hatékony gyomirtást végezhessünk. Vigyázni kell azonban a rápermetezéssel, mert teljesen kipusztíthatjuk a mákot, ha többször rákezelünk egy permetezéskor. nagyon sok esetben lehet ilyet látni, pl. a táblák forgóján.

Fontos tudni a Reglon-nal történõ kezeléseknél még, hogy a herbicid csak önmagában használható fel, durva cseppek formájában, nedvesítõszert hozzáadni nem szabad!

STARANE 250 EC (36% fluroxipir hatóanyag)

A készítménnyel a permetezés posztemergensen, 6-8 leveles mákban végezhetõ el. A gyomirtószer ajánlott dózisa 0,8-1 l/ha, 300 l/ha vízzel kipermetezve, durva cseppek formájában. Csapadékos idõ esetén, valamint szélvihar után a kezelést 3-4 száraz, csapadékmentes nap elteltével lehet elvégezni, a növényt védõ viaszréteg kialakulása után.

A herbicid hatékony a ragadós galaj, tyúkhúr, folyondár szulák, sövényszulák, kenderkefû-félék, árvacsalán-félék, keserûfû-félék, nefelejcs-félék. sóska-félék, csalán-félék, szeder-félék és a farkasalma ellen, azok 4-6 leveles fejlettségénél kijuttatva.

Meg kell jegyezni, hogy hûvös, 10 °C alatti hõmérsékleten kijuttatva hatása gyengébb és lassabban hat.

Egyéb lehetõségek:

1997-ben engedélyezték, majd egy évvel késõbb visszavonták a MIKADO gyomirtó permetezõszer engedélyét mákban. A herbicid a mák 4-6 valódi leveles állapotában posztemergensen, magról kelõ egy- és kétszikû gyomok ellen (kakaslábfû, köles fajok, muhar fajok, fenyércirok magról kelõ alakja, egyéves szélfû, fehér libatop, fekete ebszõlõ, lapulevelû keserûfû, árvakelésû napraforgó, parlagfû, selyemmályva, szerbtövis fajok, szõrös disznóparéj, vadrepce) alkalmazható. A herbicid felhasználásakor fitotoxicitásbeli problémák mutatkoztak egyes termesztésben lévõ fajtákon, ezért a gyártó cég kérte, hogy az engedélyokiratból a mák kultúrában való felhasználás törlésre kerüljön.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a fent említett készítménnyel akarja a mákot gyomirtani, eseti engedéllyel (amelyet az illetékes megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásoktól kell kérni) a herbicid kijuttatható.

Ugyancsak eseti engedéllyel gyomirthatunk mákban a PIVOT gyomirtó szerrel is. Több évig folyt kísérlet mákban a herbiciddel az országban. Kedvezõ eredményeket tapasztaltunk gyomirtó hatásban a készítménnyel, a mák elfogadható mértékben tûrte a herbicidet, a végleges engedélyezése azonban nem történt meg.

Ennek ellenére széles körben elterjedt a használata országosan, ezt mutatja a kért eseti engedélyek száma.

A PIVOT kijuttatása preemergensen, tehát vetés után kelés elõtt történik. Gyomirtó hatása a magról kelõ egy- és kétszikû gyomokra terjed ki: kakaslábfû, muhar félék, fenyércirok magról kelõ alakja, vadköles, disznóparéj félék, libatop félék, keserûfû félék, laboda félék, csattanó maszlag, árvakelésû napraforgó, parlagfû, selyemmályva, egynyári szélfû, vadrepce. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a herbicid mákon okozott káros hatását, amely visszafogott növekedésben és a virágzási idõ kitolódásában nyilvánul meg.

A PIVOT mák kultúrákban történõ felhasználásának a kedvezõ gyomirtási tapasztalatok ellenére a készítmény tartamhatása szab határt. Felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy a területen betakarítás után õszi búza és õszi árpa, az ezt követõ tavasszal kukorica, majd a következõ évben napraforgó, cirok, a harmadik szezonban bármilyen növény vethetõ, de savanyú talajban (6 pH alatt) a cukorrépa károsodhat.

Gyõr-Moson-Sopron megyei

Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Godáné Biczó Márta

gyomirtási szakelõadó