APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK
Oldalszám: 39A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zöldségnövényeinket (paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka) jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is. Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. 1 dm³ talajban több száz nematoda is élhet. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák (fonálférgek) szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.
A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat. A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat (pl. cserebogár pajorok) pusztítják el.
A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok) és a cisztaképzõfonálférgek (Globodera fajok), a törzset és a szárat a szárfonálférgek (Ditylenchus fajok), a leveleket a levélfonálférgek (Aphelencnoides fajok), míg a virágokat az Anguina fajok támadják meg. Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt.
Magyarországon 600-nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ.
A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását. Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek (paprika, paradicsom). A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul.
A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze:
Gyökereken károsító fonálférgek (cisztaképzõ-fonálférgek)
- Közönséges burgonya fonálféreg
Karantén károsító. Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ (Keszthely, 1978), de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett.
Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek. A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg (Rizoctonia). Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig
képesek fennmaradni.
Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.
- Répa fonálféreg
A kártétel a cukorrépa gyökerein jelentkezik. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. A kialakult “szakálas répa” gyökerének a súlya és cukortartalina csökken, víz- és tápanyaghiány következtében nyáron – meleg napokon – a növény levélzete elfonnyad, elhervad, elsárgul. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek.
Védekezés: vetésforgó alkalmazása.
- Gyökérgubacs fonálférgek
Az ide tartozó fajok szabadföldön (északi gubacsfonálféreg) és üvegházakban (növényházi gubacsfonálféreg) egyaránt károsítanak. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb.
Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg (amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehet), ezek belsejében található a fehér színû nõstény. Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat.
Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek. Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel.
Szárfonálféreg
A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.
Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.
- Gumórontó fonálféreg
Elsõsorban a burgonyán károsít. Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg. Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ.
- Csiperke fonálféreg
A föld feletti termesztõhelyiségekben (gombaház) okoz súlyos károkat. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel. A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg.
Védekezés: ellene a takaróanyag (mészkõzúzalék-tõzeg 75-25% arányú keveréke) helyes megválasztásával lehet védekezni.
Levélfonálférgek
- Szamóca fonálféreg
Több mint 250 gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják. A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik.
Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása.
Búza-fonálféreg
Az õszi búzában fordul elõ. A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni.
Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni.
Dr. Nádasy Miklós
VE Georgikon Mg.tud. Kar
Keszthely
Csapadék
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
