MENÜ

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

Oldalszám: 39
2013.11.04.

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zöldségnövényeinket (paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka) jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is. Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. 1 dm³ talajban több száz nematoda is élhet. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák (fonálférgek) szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.

A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat. A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat (pl. cserebogár pajorok) pusztítják el.

A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok) és a cisztaképzõfonálférgek (Globodera fajok), a törzset és a szárat a szárfonálférgek (Ditylenchus fajok), a leveleket a levélfonálférgek (Aphelencnoides fajok), míg a virágokat az Anguina fajok támadják meg. Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt.

Magyarországon 600-nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ.

A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását. Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek (paprika, paradicsom). A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul.

A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze:

Gyökereken károsító fonálférgek (cisztaképzõ-fonálférgek)

- Közönséges burgonya fonálféreg

Karantén károsító. Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ (Keszthely, 1978), de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett.

Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek. A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg (Rizoctonia). Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig

képesek fennmaradni.

Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.

- Répa fonálféreg

A kártétel a cukorrépa gyökerein jelentkezik. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. A kialakult “szakálas répa” gyökerének a súlya és cukortartalina csökken, víz- és tápanyaghiány következtében nyáron – meleg napokon – a növény levélzete elfonnyad, elhervad, elsárgul. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek.

Védekezés: vetésforgó alkalmazása.

- Gyökérgubacs fonálférgek

Az ide tartozó fajok szabadföldön (északi gubacsfonálféreg) és üvegházakban (növényházi gubacsfonálféreg) egyaránt károsítanak. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb.

Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg (amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehet), ezek belsejében található a fehér színû nõstény. Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat.

Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek. Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel.

Szárfonálféreg

A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.

Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.

- Gumórontó fonálféreg

Elsõsorban a burgonyán károsít. Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg. Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ.

- Csiperke fonálféreg

A föld feletti termesztõhelyiségekben (gombaház) okoz súlyos károkat. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel. A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg.

Védekezés: ellene a takaróanyag (mészkõzúzalék-tõzeg 75-25% arányú keveréke) helyes megválasztásával lehet védekezni.

Levélfonálférgek

- Szamóca fonálféreg

Több mint 250 gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják. A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik.

Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása.

Búza-fonálféreg

Az õszi búzában fordul elõ. A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni.

Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni.

Dr. Nádasy Miklós

VE Georgikon Mg.tud. Kar

Keszthely