Szántóföldjeink gyomnövényei Tyúkhúr (Stellaria media L.)
Oldalszám: 44A tyükhúr közismert gyomnövény, amely egyik leggyakoribb lakója a szántóföldeknek. Mivel széleskörûen elterjedt, sok néven ismert növény. Ezek közül a leginkább használatosak; tikhúr, tyúkbegy, árnyékszeretõ fû, csibehúr, egérfül, madárhúr, tyúkharapta fû és a pipehúr, Angolul Common chickweed, németül Vogelmiere a neve.
Elterjedést az is indokolja, hogy talajban nem válogatós, ahol elegendõ nedvességet talál, ott megtelepszik. Baromfiak számára koratavasszal kitûnõ zöldség és vitaminpótló élelem. Fagytól védett domboldalakon, fasorokban, egész télen át találkozhatunk vele és a tavaszi felmelegedéssel az elsõk között nyílnak virágai.
Elterjedése
A gyomnövény mediterrán eredetértek ellenére kiválóan alkalmazkodott a hidegebb éghajlatú területek körülményeihez. Napjainkra elõfordul a világ összes mezõgazdaságilag mûvelt területén. Tipikus kozmopolita gyom. Ahol kedvezõek számára a környezeti feltételek, gyorsan a megtelepszik. Nagyon kedveli az üde, jó vízellátottságú helyeket, így kellõ mennyiségû csapadék esetén az év minden szakában jól csirázik.
Hazánkban gyakran találkozhatunk vele szántóföldeken, gyümölcsösökben, kertekben, parkokban, utak, mezsgyék szegélyén, fasorok mentén, titkos erdõkben, réteken, városi körülmények között a romos helyeken, elhanyagolt közterületeken.
Szántóföldi kultúrkörülmények közül legnagyobb egyedsûrûséggel az õszi kalászosokban és az õszi káposztarepcében, ill. az évelõ pillangósokban farául elõ.
A szárazabb klímájú, keleti országrészben kisebb mértékben gyomosít, ugyanakkor a dombos, hegyes, nyugati és északi területeken nagyobb egyedszánban képviselteti magát.
A legutolsó országos gyomfelmérés adatai alapján szántóföldjeinken a 23. helyen szerepel.
Kártétele
A növény apró termete ellenére nagyon terhes gyommá válhat, mert õszi gabonában, õsszel és kora tavasszal sokkal gyorsabban fejlõdhet, mint a kultúrnövény. Amennyiben a vegyszeres gyomirtással késlekedünk, nagy mértékben akadályozhatja a gabona bokrosodását és fejlõdését. Szélsõséges esetekben a gyenge búza- és árpavetéseket foltokban kipusztíthatja. Ilyen esetekben a kipusztult foltokban késõbb újabb probléma jelentkezhet: melegebb napokon a tyúkhúr visszaszorul és teret enged más, agresszívebb fajok csirázásának, felszaporodásának.
Õszi káposztarepcében hasonló kártételt okozhat, itt talán kora tavasszal súlyosabb lehet az okozott kár, mivel a téli idõszakban legyengült állományt újabb – gyakran visszafordíthatatlan – negatív halas éri.
Az ország nyugati részében, a fiatal karácsonyfatelepekben okozhat nagyon súlyos gondot. Túlnõve a fenyõcsemetéket, nemcsak a fényt és levegõt zárja el a magoncoktól, hanem az egyenes hajtásképzõdést is gátalja.
Pillangósakban, évelõ szántóföldi kultúrákban is okozhat súlyos károkat. A talaj felmelegedésnek akadályozásával késlelteti a kultúrnövények egészséges fejlõdését.
Életmódja
A tyúkhúr efemer növény, T1. életforma csoportba tartozik: õsszel kelõ, tavasszal magot érlelõ, egyéves áttelelõ. Az õsszel kelõ növények a következõ év tavaszán érlelik be magvaikat. A tavasszal és nyáron csírázók még abban az évben magot hoznak. Gyökere: vékony, finom szálú, ennek ellenéhe kézzel a talajból nehezen távolítható el. Szára: felemelkedõ vagy lecsepült, az egyik oldalán végighúzódó szõrsávval.
Levelei: tojásdadok, röviden kihegyezettek, az alsók nyelesek, a felsõk ülõk.
Virágai: hosszú, vékony kocsányon fejlõdnek a levelek hónaljában. A virág színe fehér, a virágzás legfõképpen tavasztól õszig tart, azonban kedvezõ esetben égész évben elhúzódhat. Termése: tok. Hossza akkora, mint a csészelevélé, vagy hosszabb, éréskor lefele csüng és hat foggal nyílik.
Magva: 1,0-1,5 mm átmérõjû, fénytelen színû. A szabálytalan, körkörös sorokban elhelyezett, mirigyszõrû kiemelkedésektõl bibircses. A tyúkhúrnak rendkívül magas a magprodukciója. A növényenkénti magszám elérheti a 25000 db-ot is. A magvak csíraképessége 25 évig is eltarthat. A magvak csírázása rendes körülmények között a felsõ három cm-ben történhet. Száraz körülmények között a csírázás szünetel, viszont nedvesség hatására a mag azonnal csírázni kezd.
Szaporodása ivaros alakban történik elsõsorban, de ivartalan úton is képes új egyedeket elõállítani, mivel a lekönyöklõ szárrészek legyökerezhetnek. Ennek következtében teljes szõnyegszerû növénytömeget alkothat.
Védekezés
A tyúkhúr elleni védekezés vegyszeres úton egyre nehezebb, ezért célszerû agrotechnikai módszereket is alkalmazni ellene. Az agrotechnikai módszerek közül legkézenfekvõbb a vetésváltás. A fertõzött pillangósokat ill. gabonaföldeket kapásnövények váltják, így könnyebben eltávolítható.
Másik megoldásként a gyakori talajmunka jöhet számításba. Tarlóhántással a magvait gyakori csírázásra serkenthetjük, így csökkentve a talaj magkészletét. Az õsszel csírázó egyedeket hatékonyan irthatjuk az õszi szántással is. Ahol lehetséges, az állatok legeltetésével is jó szolgálatot tehetünk pl.: juhok alkalmazásával.
Gabonában vegyszeres úton korábban a hagyományos hormonbázisú vegyszerekkel érhettünk el jó eredményeket, mára azonban ezek a szerek kevésnek bizonyulnak. Önmagukban kipermetezve gyenge hatással számolhatunk, mivel a gyom ellenállósága már többé-kevésbé kialakult. Tehát a fenoxi ecetsavak kijuttatása esetén nem várható el érdemleges gyomirtó hatás. A gyakorlati szempontból is elfogadható mentességet a hagyományos vegyületek kombinációitól várhatjuk. Így preemergens alkalmazási módban az izoproturon + diflufenikan, vagy a pendimetalin, állománykezelés vonatkozásában az izoproturon + karfentrazon, diklorprop.P+MCPA+Mekoprop P, MCPA+MCPP lehet eredményes. Önmagában alkalmazva jó lehet az MCPP, vagy 2,4-DP is, vagy e hatóanyagokat tartalmazó kombinációk.
A legújabb hatóanyagok közül megbízható hatás várható a piraflufen-ethyl+2,4-D, a sulfoszolfuron, a jodoszulfuron, az amidoszulfuron + jodoszulfuron, valamint a florazulam + 2,4-D kombinációtól is.
Dr. Karamán József
Napsütés
AM: Termelői összefogás segíthet a tormatermelésben
