MENÜ

A szervesanyagok használata a gyümölcsösök trágyázásában

Oldalszám: 14
2014.01.07.

Az utóbbi években elõtérbe kerültek azok a technológiai megoldások, melyek fokozott hangsúlyt helyeznek a környezetkímélésre

Ehhez kapcsolódnak a mezõgazdaságot és ezen belül a gyümölcstermesztést is érintõ elvárások és szerencsére már terjedõ gyakorlatnak is nevezhetõ termelési módszerek. Ilyen a környezetkímélõ, integrált gyümölcstermesztés (IFP), melynek irányelveit a Nemzetközi Biológiai Védekezési Szervezet (IOBC) és a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) közösen fogadta el. Napjainkban, az Európai Unióhoz csatlakozásunk elõkészülésének idején létesítendõ intenzív ültetvényeinknek kétségtelenül meg kell felelniük az IFP környezetkímélõ és emberi egészséget védõ irányelveinek. Ez legnagyobb súllyal a növényvédelmet érinti, de a termesztéstechnika egyéb elemeit, így a trágyázást és a talajmûvelést is integrálni kell ebbe a koncepcióba, mert csak komplex megoldás fogadható el hosszú távon.
Ezek szerint a tápanyag utánpótlást a növények igényeihez igazodva kizárólag talajvizsgálatok és levélanalízis alapján szabad végezni. Ennek alapján engedhetõ meg a minõségi gyümölcstermesztés követelményeivel összhangban a mûtrágya felhasználása. A nitrogén mûtrágya mennyisége - a talajtípus nitrogénszolgáltatását is figyelembe véve - nem haladhatja meg a növény tényleges igényét. A legkisebb kilúgozódás érdekében a mennyiség mellett meg kell határozni a kijuttatás idejét és módját. A szakmailag megalapozott levéltrágyázás az átmeneti tápelem hiány esetén és a gyümölcs minõség javítására alkalmazható. A mûtrágyázással szemben elõnyben részesül a szervestrágyázás.

A talajban általában - de a hosszú élettartamú gyümölcsösök esetében fokozottan – fontos szerepe van a szervesanyagoknak. A kolloid szegény homokon és más okból a kötött agyag talajokban a legnagyobb a jelentõsége. Ha a gyökérzónában elegendõ szervesanyag található, akkor tartósabban és nagyobb biztonsággal számíthatunk a talaj kedvezõ víz-, levegõ- és tápanyag gazdálkodására, hõháztartására. Az ilyen föld mikrobiológiailag is aktívabb. A légköri nitrogént beépítõ, megkötõ baktériumok mellett a nitrogénbõl gyakorlatilag csak a szervesanyagokon keresztül képezhetünk tartalékot, amibõl a talaj dinamikájának megfelelõen harmonikusabban mobilizálódnak az egyéb tápelemek is, mint a mûtrágyákból. Aki a környezetkímélést komolyan veszi vagy biogazdálkodást folytat, annak a hazai talajaink nagyobb hányadán és több gondot kell fordítani a szervesanyag készlet fenntartására és gyarapítására.

A címmel kapcsolatban legtöbb embernek elõször az istállótrágyázás jut eszébe. Valóban ez számít a gyakoribb megoldásnak, de számos lehetõség van még, amit nemcsak a házikertekben, hanem az árutermõ gyümölcsösökben is lehet alkalmazni. Nem elhanyagolható a fák évente képzõdõ (4-6 t/ha) “hulladék” szervesanyaga (lomb, virág- és gyümölcskezdemény, gally, ágrész), amit legjobb a komposztálás után a talajba juttatni, de a nagy gyümölcsösben a fás részek megfelelõ aprítást követõen közvetlenül bemûvelhetõk vagy mulcsként a felszínen hagyhatók.

Nagyméretû szervesanyag gyarapodás érhetõ el a zöldtrágyázással is, aminek egyik elõnye, hogy nincs szállítási igénye. Alkalmazása a gyümölcsösökben idõben és térben korlátozott, de beiktatható a technológiába és humuszszegény talajokon szükség is van rá.
A meglévõ gyümölcsösben csak õszi vetésû zöldtrágya növények (õszi káposztarepce, rozs, szöszösbükköny rozzsal) jöhetnek szóba, míg a telepítést megelõzõen a tavasziak is alkalmasak (napraforgó, fehérvirágú somkóró). Zöld tömegük 15-25 t/ha, istállótrágya egyenértékük 8-13 t/ha között változik. Bemûvelésük a virágzásuk idején javasolt. A szárzúzóval való aprítás után ásógép, tárcsa, a gyümölcsös létesítése elõtt az eke is lehet a bemûvelõ eszköz. Ezt követõen a lebomlás elõsegítésére tömörítõ henger és hektáronként 30-40 kg hatóanyagot tartalmazó nitrogén mûtrágya alkalmazható. A telepítés elõtti zöldtrágyázás esetén a feltöltõ mûtrágya adag egy része már a zöldtrágya növény magágy elõkészítésekor kijuttatható. Így nagyobb lesz a zöldtömeg és biológiailag lassabban, de jobban hasznosuló formába kerülnek a tápelemek.

Az istállótrágyák közül a talaj szervesanyag tartalmának gyarapítása szempontjából az almozott állattartásból származó anyagok a jelentõsebbek, gyakoribbak és a nagyobb tömeget kitevõk. Hígtrágyát gyümölcsösbe nagyon ritkán juttatnak ki, de a telepítés elõtt vagy a nemtermõ korban használható lenne. Higiéniai okokból termõ gyümölcsösben már felszíni kijuttatással nem is alkalmazható.
Az istállótrágyázás ideje õsszel és télen van. A kiszórást követõen nemcsak a mikrobiológiai szennyezés csökkentése, hanem a légköri nitrogén veszteség elkerülése és a trágya hatékonyabb érvényesülése érdekében is a talajba kell keverni, mégpedig abba a mélységbe, ahol már gyökerek vannak, 15-20 cm alá. A sekély bemûvelés esetén a szerves trágyának nem érvényesül – vagy csak töredék mértékben – a talaj vízgazdálkodását vagy a kötött talaj levegõzöttségét érintõ kedvezõ hatása. Természetesen más a helyzet és a célja is az ültetés utáni, a fák töve köré terített 15- 20 kg/fa szalmás árnyékoló trágyának. Ez a fiatal fa kevés és sekély gyökérzete körüli talaj kiszáradását, a nyári túlzott felmelegedését akadályozza meg, a tápanyag hatása csak másodlagos.

A telepítés elõtt felhasználandó istállótrágya mennyiségét a talaj humusztartalma (0-60 cm réteg átlaga) és a kötöttségi szám alapján lehet meghatározni. Tájékoztatóul szolgálhat az 1. táblázat is.
A feltöltõ és fenntartó trágyázás során alkalmazott szervestrágya hatóanyag tartalmát figyelembe lehet venni az ültetvény tápelem igényének számításakor.

1. táblázat. Telepítés elõtti istállótrágya adagok (t/ha)

Nagy jelentõségûek a szervesanyag tartalmuk és a bennük koncentrálódott mikroorganizmusok révén a talajéletre gyakorolt kedvezõ hatásuk miatt a kereskedelemi forgalomban is beszerezhetõ fermentált humuszanyagok (ide sorolható a komposzt, a szervestrágyás földkeverék, a Terra Vita Humusztrágya, Biofert, Cofuna, Biovin, Huminit). Ezek általában - a közvetlenül hasznosuló anyagaikon és komplex képzõ hatásukon túl - stimulálják a mikroflórát, fokozzák a talaj termékenységét. Nagyrészük használata a biogazdálkodásban is engedélyezett, illetve ajánlott készítmény. Ezeket elsõsorban a telepítés elõtt a leendõ facsík talajába ajánlatos adagolni, illetve az ültetõgödör talajában elkeverve használhatók.

Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.