MENÜ

FOKOZOTT FIGYELMET ÉRDEMEL A KUKORICABOGÁR

Oldalszám: 23
2014.01.07.

A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat tájékoztatója

A hazánkban 1995-ben megtalált amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) a déli megyék egyes részein már a 2000. évben üzemi szinten is észlelhetõ gyökérkártételt okozott, de 2001-ben már több száz hektárra tehetõ az a terület, ahol a növények dõlése miatt gazdaságilag is mérhetõ veszteséggel kell számolni. Annak ellenére, hogy a magyar növényvédelmi szervezet megjelenése óta vizsgálja a faj terjedését, kártételét és a védekezés lehetséges módjait, és elõadásokon, rendezvényeken, illetve szaklapok hasábjain évek óta folyamatos tájékoztatást ad e kártevõ fenyegetõ veszélyérõl, a termelõk szélesebb körében csak idén, a déli megyékben tapasztalt súlyos károkkal járó dõlések láttán tudatosult igazán, hogy valóban komoly a veszély. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy a legfontosabb ismereteket összefoglaljuk és újra közreadjuk az érintetteknek.

Kártétel
Az amerikai kukoricabogár talajban élõ lárvája okozza a jelentõs gazdasági kárt a gyökerek kiodvasításával és elrágásával. A fiatal lárvák járatot rágnak a gyökércsúcstól a gyökér alapi részéig, az idõsebb lárvák pedig a vastagabb gyökereket pusztítják. A gyökérkártétel következtében a növény tápanyag- és vízfelvétele akadályozott lesz; a növekedésben, a termés kinevelésében visszamarad. A gyökérzet rágási sérülései miatt a növény stabilitása romlik. Erõs szél vagy hirtelen lehulló jelentõs mennyiségû csapadék hatására a nagymértékben károsított növények eldõlnek. Mivel a kidõlt növények csúcsa függõleges irányba igyekszik tovább növekedni, az ilyen növények „S” alakot öltenek. A külföldi szakirodalom erre a jelenségre a „lúdnyak” tünet kifejezést használja. A rajzó bogarak a kukorica virágporával, bibeszálával, levelével, valamint különféle növénycsaládba tartozó egyéb növényfaj virágporával táplálkoznak. A bogarak a kukorica nedvdús, zöld bibeszálait, a „bajuszt” visszarágva hiányos termékenyülést okozhatnak. A bogarak a bibeszálak között, a csuhélevelek alatt befurakodva a zsenge, lédús szemeket is megrágják. A leveleken a tünet a vetésfehérítõ bogarak kártételéhez hasonló hámozgatásban nyilvánul meg.

Életmód
Az amerikai kukoricabogárnak évente 1 nemzedéke fejlõdik. A tojások a talajban telelnek, melyeket a nõstények a nyár folyamán raktak a talaj felsõ 15-20 cm-es rétegébe. Hazai körülmények között a május második felétõl június közepéig terjedõ idõszakra tehetõ a lárvakelés kezdete. Az imágók megjelenésére június közepétõl lehet számítani. A bogarak a kukoricanövényeken a legnagyobb számban július közepétõl augusztus közepéig találhatók. A nõstények átlagosan 500-1000 db tojást raknak. A tömeges tojásrakás július közepétõl augusztus végéig tart. A nõstények a tojásrakásra a laza, nedves talajú kukoricatáblákat részesítik elõnyben. Az imágó jól repül. A kártevõ felszaporodásának a monokultúrás kukoricatermesztés kedvez. Fontos tudni, hogy a faj nem terjed vetõmaggal!

Figyelmeztetõ jelek
Az ország déli megyéiben (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) az elsõ elõfordulása után öt év elteltével, 2000-ben a kártevõ lárvája néhány táblán a növények eldõlésével járó gazdasági kárt okozott. A lárvakárosítás 2001. évi jelentõs mértékû, több száz ha-os fellépése az ország középsõ és déli megyéiben (Baranya, Bács-Kiskun, Tolna) az elõzõ évi nagy bogárpopuláció egyenes következménye.
A bogárnépesség ez évi alakulása alapján 2002-ben – területét és erõsségét illetõen egyaránt - az idei gyökérkártételt meghaladó fertõzés prognosztizálható! Ez a veszély Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyéken kívül Tolna, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy és Pest megyék legrégebben fertõzött, monokultúrás kukorica területeit fenyegeti.

Lárvák elleni védekezés
A kártevõ elleni védekezés legegyszerûbb módja a vetésváltás. Kukorica hiányában a tojásból kikelõ lárvák más növényen nem tudnak kifejlõdni, a talajban elpusztulnak. Az említett országrészekben a várható kártétel elkerülése, illetve mérséklése érdekében feltétlenül törekedni kell a vetésváltásra, azaz idei kukorica után ne kerüljön jövõre is kukorica! A vetésváltás, mint védekezési mód az ország egyes megyéiben, tájegységeiben viszonylag könnyen alkalmazható. A 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 7. sz. melléklete alapján a lárvával fertõzött kukoricatáblán a vetésváltást végre kell hajtani. Viszont vannak olyan tájegységek, illetve üzemek, ahol a kukorica részaránya a szántóföldi kultúrák vetésterületén belül olyan nagy, hogy a teljes vetésváltás az adott gazdaságban nem valósítható meg. Ezeken a területeken elkerülhetetlen lesz a talajfertõtlenítés. Ezért már most felhívjuk az érintett termelõk figyelmét, hogy a jövõ évi terveik végiggondolása során feltétlenül számoljanak a vetésváltás szükségességével, illetve a kényszerûen elvégzendõ tavaszi talajfertõtlenítés mûveletével és annak költségeivel!

A lárvák kártételének mérséklésére a vetéssel egymenetben kijuttatott talajfertõtlenítõ inszekticidek alkalmazhatók. Hazai és külföldi kísérletek alapján a kukoricában engedélyezett készítmények közül a granulátum formulációk hatékonyabbnak bizonyultak a permetezhetõ készítményeknél. Azonban egyik felhasználható talajfertõtlenítõ készítmény sem nyújt teljes védelmet a lárvák ellen. A leghatékonyabbnak a lárvakelés kezdetén a kukorica gyökérzónájába juttatott szerek bizonyultak. A rovarölõ szeres vetõmagcsávázás hatása nem volt kielégítõ a kukoricabogár lárvái ellen.

Imágók elleni védekezés
E védekezés elsõdleges célja a tojásrakás, a lárvakárosítás megelõzése, illetve a kártétel gazdasági küszöbérték alatt tartása. Hazai tapasztalatok alapján az imágók hatékonyan pusztíthatók az idegmérgek csoportjába tartozó (szerves foszforsavészter, szintetikus piretroid, karbamát) készítményekkel. A permetezésekkel a tojást rakó nõstények száma csökkenthetõ, illetve a táplálkozó bogarak által okozott termékenyülési veszteségek mérsékelhetõk. Az imágók elleni megfelelõen idõzített védekezés közvetett hatásaként a nõstények által lerakott tojások száma csökken, mely a következõ évben, a lárvakártétel mérséklõdésében jelentkezhet. A védekezés e módjától csak akkor várhatunk eredményt, ha egy adott térségben valamennyi kukoricatáblán közel azonos idõben végrehajtják az imágók elleni védekezést.

A jövõ évi lárvakár mérséklésére – a helyi körülmények ismeretében – már most lehet és kell megtenni a szükséges lépéseket.

Az amerikai kukoricabogárral kapcsolatos kérdésekre a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok szakemberei adnak felvilágosítást.

A megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok adatai alapján összeállította a

Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat
(1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.)