Sertéstelepek tisztítási-fertõtlenítési hatékonysága

Ezen munkafolyamatok elvégzéséhez hatékony fertõtlenítõszerekre, és megfelelõ célgépekre van szükség.

Ma már nemcsak a tenyészállat, hanem az árutermelõ, vágóállat elõállító telepeknek is szinte létérdeke, hogy telepük úgynevezett hármasmentes, SPF (Specific Pathogen Free) minõsítést kapjon. Ez annyit jelent, hogy az állomány mentes az Aujeszky, brucelozis és leptospirozis nevû betegségek kórokozóitól. Sõt, újabban már a „négyes mentesség” követelménye is ismert. Ez az SPF mentességnek a PRRS-el való kiegészítését jelenti. (Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome: a sertés szaporodási- és légzõszervi szindrómája.)

Az állattartó telepen belül, az egyes termelési ciklusok végén, a következõ állomány ugyanazon istállótérbe telepítése elõtt végzett tisztás és fertõtlenítés célja, hogy megakadályozza az állományban elõforduló fertõzõ betegségek, valamint az esetlegesen behurcolt kórokozó mikroorganizmusok szétterjedését.

A preventív védelem sikerének feltételei:

- telepre szabott tisztítási-fertõtlenítési technológia,

- hatékony fertõtlenítõszer,

- a tisztítási mûveletek hatékony elvégzésére és a fertõtlenítõszer kijuttatására alkalmas célgép,

- szigorú munkafegyelem,

- lelkiismeretes munkavégzés, azaz tulajdonosi szemlélet.

Az FVM Mûszaki Intézete már a zárt konstrukciós program indulásának idején, az 1960-as évek végétõl, megkezdte a tisztítás-fertõtlenítés munkafolyamatainak, gépeinek ellenõrzõ-fejlesztõ vizsgálatait. A fertõtlenítés hatékonyság bakteriológiai oldalának elemzésében kiváló partnerre találtunk az akkori Állatorvostudományi Egyetem Állathigiéniai Tanszékének munkatársaiban.

A tisztítás-fertõtlenítés munkafolyamatai

Tisztítás

Az istálló határoló elemei (falszerkezetek, térelválasztó elemek, kutricarácsok, padozat, trágyarács), az etetõ-itató berendezésekben visszamaradt takarmány, valamint a trágyatapadék a betegséghordozó kórokozóknak kiváló életteret, búvóhelyet jelentenek.

Ahhoz, hogy a fertõtlenítõszer hatásmechanizmusa megfelelõen érvényesülhessen, a szerkezeti elemek felületén, sarkaiban leülepedett por, takarmány- és trágyamaradványok fellazítása, eltávolítása alapvetõ fontosságú feladat.

A tisztítás fázisai a következõk:

- száraz tisztítás: porolás, söprés, pókhálók eltávolítása, etetõ-berendezések kiürítése,

- áztató lemosás: a porral vegyes szerves tapadékok felpuhítása, fellazítása,

- tisztító lemosás: nagynyomású vízsugárral, vizes gõzzel, gõzsugárral és mechanikus eszközökkel (súrolókefe) végzett alapos tisztogatás.

Minden vízzel végzett tisztítási munkafolyamatnál ügyelni kell arra, hogy csak az okvetlenül szükséges vízmennyiséget használjuk fel (hígtrágya mennyiség növelésének elkerülése!).

Az áztató lemosást a vízhálózatra csatlakoztatott tömlõ (slag) helyett is a tisztító-fertõtlenítõ célgéppel kell elvégezni. Minden géphez rendszeresítettek széles sugarat adó porlasztót. Az ilyen porlasztóval felszerelt tisztítószárral közepes nyomáson

(2-3 MPa), kis vízfelhasználással (8-10 dm3/min), nagy felületnedvesítési teljesítmény (10-20 m2/min) érhetõ el.

Az áztató lemosást követõen, az istálló méretétõl, a berendezések bonyolultságától függõen néhány óra, fél nap elteltével végezhetõ el a tisztító lemosás. A tisztító lemosást a célgép éles, ‘késpenge’-szerû vízsugarat adó fúvókájával, géptípustól függõen 8-20 MPa nyomással kell végezni. A forróvíz-vizesgõz-gõzüzemû gépeknél a tisztítósugár nyomása alacsonyabb, 1-8 MPa, viszont a 80-100 °C hõmérsékletû sugárral hatékonyabb tisztítás érhetõ el. A célgépek tisztítási teljesítménye 1-2 m2/min között változik.

Fertõtlenítés

Fertõtlenítésen (dezinficiáláson) a kórokozó mikroorganizmusok vegetatív alakjainak elölését értjük.

A fertõtlenítés elvégezhetõ száraz, vagy nedves hõvel; sugárzó energiával (250-260 nm-es hullámhosszúságú UV sugarak), valamint vegyszerekkel.

Az állattartásban a vegyszeres fertõtlenítés terjedt el. A fertõtlenítõszerek általában oxidatív alapon károsítják, szétroncsolják a sejteket. A fertõtlenítõszerekkel szemben támasztott néhány fontos követelmény:

- hatása legyen széles és gyors,

- ne legyen mérgezõ se emberre, se állatra,

- ne okozzon korróziót,

- gazdaságosan legyen alkalmazható.

A telepeken alkalmazott célgépekkel a hatóanyag kijuttatás vizes oldatban és aeroszol formájában végezhetõ el.

A tisztítás-fertõtlenítés gépei

A tisztítási-fertõtlenítési munkafolyamatok gépesítésének szükségessége hazánkban az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején jelentkezett. Kezdetben néhány külföldi gép érkezett az országba. (Gerni K-80 dán; Scia-Carpi olasz hidegvizes tisztító-fertõtlenítõk; Super-Sioux forró vizes tisztító, angol).

Ezt követõen indult meg a STERIMOB tisztító-fertõtlenítõ gépcsalád hazai kifejlesztése, gyártása, illetve funkcionális fejlesztõ vizsgálata. A hazai állattartó telepeken végül is a STERIMOB gépek közép- és magasnyomású, hideg- és melegvizes, illetve forróvíz-gõzüzemû változatai terjedtek el.

Az utóbbi 10-15 évben több külföldi cég is megjelent olyan tisztító-fertõtlenítõ gépekkel, amelyek akárcsak a hazai gyártású STERIMOB gépcsalád, az állattartásban, élelmiszeriparban, és egyéb területeken (gépüzemelés, szerviz, autómosók) egyaránt használhatók. (K.E.W. Dánia; KÄRCHER Németország; Portotecnica, COMET, Olaszország stb.).

Fertõtlenítés hatékonysági vizsgálatok

Az Állathigiéniai Tanszék sok telepi mérõvizsgálatot végeztünk. Az agar-agar táptalajjal a szerkezeti elemek felületeirõl tisztítás elõtt- és után, illetve a fertõtlenítõszer kijuttatása elõtt- és után vett munkákat a Tanszék laboratóriumában vizsgálták, értékelték.

Néhány hatékonysági vizsgálat eredményei az 1. táblázatban közöljük. Meg kell jegyeznünk, hogy a technológiai mûveletek elõírásait gondosan betartottuk és a fertõtlenítõszerek koncentrációját is az elõírt értéken tartottuk. A vizsgálati eredményeknél szándékosan nem említjük az alkalmazott tisztító-fertõtlenítõ gépek típusát.

Istállóhatároló elemek fertõtlenítési vizsgálatának eredményei



1987-ben, amikor a MAE Állatorvosok Társasága Állathigiéniai Szakosztálya és a MAE Gépesítési Társasága, Majorgépesítési Szakosztálya közös rendezésében gyakorló telepi állatorvosoknak tartottunk elõadást a témakörrõl, megdöbbenést váltott ki az a kijelentésünk, hogy a telepen alkalmazott tisztító-fertõtlenítõ gépek vegyszeradagolói korántsem teszik lehetõvé a kívánt koncentráció egyszerû, egyértelmû beállítását. (1. és 2. ábrák)

A vegyszeradagolás kritikus része a gépeknek. A berendezések gyárilag nincsenek felszerelve megfelelõ mérõskálával, melynek alapján be lehetne állítani a bekevert vegyszer koncentrációját. Mint ahogy az évek során végzett laboratóriumi mérõvizsgálataink során felvett görbeseregbõl kiragadott két példa is mutatja, a gyári skála nem %-os kalibrációt jelent. Ez megtéveszti a gép használóját. Vagy túl sok vegyszert adagol ki (vegyszer ár!) vagy szinte semmit. Ez utóbbi „eredménye” lehet egy az egész telepek végigsöprõ fertõzés.

Az újabb fertõtlenítõszerek már csak %o-es (ezrelékes) koncentrációban való kijuttatást igényelnek. A jelenleg alkalmazott tisztító-fertõtlenítõ gépekkel ez közvetlenül nem valósítható meg.

Laborméréseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyártónak gyakorlatilag még az egyes típusokon belül is minden egyes gépre külön-külön mérõskálát kellene szerkeszteni. Ez azonban nem várható el a gyártótól. Az Intézetünkben végzett minõsítõ-fejlesztõ vizsgálatok alkalmával a tesztelt tisztító-fertõtlenítõ gépre általában megszerkesztjük a csak arra az adott darabra érvényes a vegyszeradagolóra felragasztható beállító skálát (3.ábra) és így adjuk ki a tartósüzemi telep vizsgálatokra.

Javaslat

Fenti okok miatt az állattartó telepnek jelenleg a következõket javasolni:

- készítse el a kijuttatandó koncentrációjú vegyszert egy 2-5 m3-es, vontatható tartályban;

- az esetleges leülepedések, koncentrációváltozások elkerülésére gyakorta keverje meg az oldatot,

- a tisztító-fertõtlenítõ gépet, fertõtlenítõ üzemmódban, errõl az elõre bekevert koncentrációjú vegyszert tartalmazó tartályról üzemeltesse.

(Mátyás László) (Dr.Fenyvesi László)

FVM Mûszaki Intézet