MENÜ

Az uborka hajtatása

Oldalszám: 6
2014.01.08.

A hajtatott zöldségfélék közül az uborka sorrendben a harmadik helyet foglalja el, ez azt jelenti, hogy a késõ tavaszi idõszakban, nagyság sorrendben a hajtatott paprika és paradicsom után a felület ¼ részét foglalja el.

Míg korábban a piacon kizárólag a félhosszú saláta uborkát keresték, napjainkra az igény jelentõsen megváltozott, a fogyasztók a kígyó típusokat (üvegházi uborkát) vásárolják. Szerény hazai fajtakínálat mellett, a holland fajták uralják a piacot, lényegében a legkorszerûbb, bõtermõ, rezisztens uborkák nálunk is beszerezhetõk.
A hajtatott növények közül a legtöbb meleget igénylõ zöldségfaj. A léghõmérséklettel szemben 25 °C körüli, a talajjal szemben 21 °C az igénye. 12 °C alatt a növekedése leáll, hasonlóképpen romlik a növény teljesítõ képessége, ha a léghõmérséklet 35 °C fölé emelkedik. Fényigénye a paprikához vagy a paradicsomhoz viszonyítva kisebb, ami nem jelenti azt, hogy árnyékkedvelõ. A termésképzéshez sok vizet használ fel, egy napsütéses meleg napon egy tõ akár 2-4 liter vizet is képes elpárologtatni. Tápanyagban jól ellátott, csak kiváló szerkezetû talajon hajtatható, gyökérzete laza, levegõs talajon fejlõdik kielégítõen. Rendszeres fejtrágyázás mellett – kb. 7-10 naponként 1 dkg/m2 komplex vízben jól oldódó mûtrágya – az ültetést megelõzõen a talajt érett szerves trágyával bõven el kell látni, 1 m2-re megközelítõleg 20-25 kg szórható ki, ill. dolgozható be.
A hajtatott uborkát palántáról szaporítjuk. Tekintettel arra, hogy nem tûzdelhetõ, a magját közvetlenül a tápkockába vagy cserépbe vetjük. A palántanevelés során a rendszeres öntözés mellett nagyon fontos a hõmérséklet szabályozása, amit a következõk szerint törekedjünk tartani:
csírázáskor 26-28 °C
szikleveles korban nappal 18-20 °C
éjjel 16-18 °C
lombleveles korban
nappal, napos idõ esetén 24-25 °C
borús idõ esetén 20-22 °C
éjjel, napos idõt követõen 18-20 °C
borús idõt követõen 16-18 °C
Korai termesztés esetén 1,2-1,7 db-ot, késõbbi kiültetéseknél 2,5-3 db-ot ültessünk négyzetméterenként. Õszi termesztéshez, a rosszabb fényviszonyok miatt még kevesebbet, csak 1,2-1,4 db-ot rakjunk ki. A sortávolság 110-120 cm-nél nem lehet kevesebb, mert a szedések alkalmával a leveleket és a hajtásokat letörjük. A termesztési gyakorlatban a következõ tõelrendezést alkalmazzák:
normálsoros elrendezés esetén:
150 x 50 cm
160 x 40 cm
130-140 x 50 cm
ikersoros elrendezés esetén:
140-150 + 80 x 30 cm
110-120 + 80 x 40 cm
A kiültetett növényeket rögtön a kirakás után alaposan be kell öntözni, majd fel kell kötözni. A zsineget nem a növény szárához, hanem egy földbe szúrt dróthoz kötjük.
A hajtatott kígyó uborka hajlamos a túltermelésre, ami azt jelenti, hogy több termést képez, mint amennyit ki tud nevelni. Különösen a téli, késõ õszi és kora tavaszi hónapokban figyelhetõ meg, hogy a fõszáron, a nóduszokon csokrosan képzõdnek az uborkák. Azok a megjelenést követõen hamar görbülni kezdenek, rendkívül vontatottan növekednek, és idõvel a lombozat fejlõdése is jelentõs mértékben lelassul.
A ritkítást célszerû minél korábban elkezdeni, hogy a termések ne görbüljenek meg. Az elsõ terméseket a fajtától és a kiültetés idõpontjától függõen csak 10-14 levél után hagyjuk meg (télen több, tavasszal kevesebb levél meghagyása után). Ízközönként legfeljebb egy-egy termés hagyható, a többit törjük ki, eltávolításához kést ne használjunk. A fõszáron 8-10 darab termésnél többet semmi esetre se hagyjunk – bár ez jelentõs mértékben függ a növény kondíciójától és a fajta növekedési hajlamától. Egy intenzívebb növésû fajtán lehet növelni a fõszárterhelést, de vannak kifejezetten gyenge növésû fajták, amelyeknél esetenként a 8-10 termés is sok.
Ha a fõszár elérte a felsõ huzalt, akkor visszametsszük, és a felsõ két-három oldalhajtást meghagyva a növényt a vezetéken átvezetjük, és lefelé hagyjuk növekedni. Erre az idõre rendszerint már kialakult egy olyan jelentõs lombtömeg, amely mellett a termésgörbüléssel nem kell számolni.
A korai hajtatásban igen gyakori jelenség a felsõ levelek kanalasodása, fonáki irányba történõ pödrõdése. Ez többnyire a rossz szellõztetésbõl adódik, és hivatalosan mészhiánynak nevezzük. Nem a talaj alacsony mésztartalma váltja ki, hanem legtöbbször (az esetek 95 %-ában), a magas 95-98 % feletti páratartalom miatti transzspirációs zavarok. A magas páratartalomban a növény nem tud párologtatni, párolgás hiányában nem képes vizet felvenni, vízfelvétel hiányában pedig nagyon nehezen jut a levélzet a tápláló elemekhez, különösen nehezen a legrosszabbul transzspirálódó kalciumhoz, amelynek hiánytünetei hamar megjelennek a leveleken. Az ilyen betegségben szenvedõ növény kondíciója rohamosan romlik, és a fentiekben jelzett termésszámot sem képes a fõszáron kinevelni. Ilyenkor meg kell „kopasztani” a növényt, még erõsebben kiritkítani a termést, gondoskodni kell az intenzív szellõztetésrõl, még akkor is ha az átmenetileg többlet fûtéssel jár. A mészhiányban szenvedõ növényen sokkal erõsebben görbülnek a termések.
Az uborka akkor tudja a talajból jól felvenni a tápanyagot, ha annak hõmérséklete 20-21 °C. Ezt az értéket csak légfûtéssel nagyon nehéz biztosítani, ezért a kertészek az úgynevezett talpfûtést alkalmazzák. Az uborka alá éretlen istállótrágyát raknak, amely „begyullad”, bomlásnak indul, és hõt termel. Baj az, hogy a hõ mellett jelentõs mennyiségû ammónia is képzõdik, ami a vékony, tápanyagfelvétel szempontjából meghatározó hajszálgyökereket is leperzseli, elpusztítja. Az ilyen növény a tápanyaghiány jellegzetes tüneteit mutatja, a rajta képzõdõ termések aprók, görbék és lassan fejlõdnek. Súlyos esetben a képzõdõ ammónia gáz – a rossz szellõztetés következtében – felgyülemlik a légtérben és a leveleket is leperzseli.
Az ápolási munkák közé tartozik az oldalhajtások visszavágása, a növény zsineghez történõ igazítása, idõvel az alsó elöregedett levelek eltávolítása. Miután a fõszár elérte a felsõ huzalt, visszavágjuk, és a legfelsõ két-három oldalhajtást a dróton átdobva visszaengedjük.
Újabban a talajok gyenge szerkezete és elfertõzöttsége miatt egyre többen a szalmabálás termesztést választják, amely során a talajt teljesen kikapcsolják a termesztésbõl.

Dr.Terbe István