Szakfolyóirat 2001/11 Növénytermesztés
Bort dicsérni nem nehéz
Oldalszám: 15
2014.01.08.
Az értelmes élet és a borfogyasztás között szorosabb összefüggés is van, mint gondolnánk. A bor a földet birtokába vevõ ember õsi jelképe. Türelem, hely, idõ, emberi közösség, baráti társaság, értelmes együttlét kelléke a bor.
Már az idõszámítás kezdete elõtt a kelták is termesztettek itt szõlõt, de a római korból ezzel kapcsolatos tárgyi emlékek is léteznek. A XVIII. században az ide betelepült német lakosság kultúrájának és gondosságának is köszönhetõ a szõlészet fellendülése. Ma minden bortermõ helyet a bortörvény minõsíthet borvidékké, tehát önmagában a borvidék besorolást elérni is rang. Valamit sejtet: hozzáértõ emberek, remek természeti adottságok, hagyományok kellenek egy pohár jó borhoz. Utazásunk során tekintsünk ki a Szekszárdi Borút állomásaira!
ZOMBA
A Szekszárdhoz közeli Zombán takaros porták és a borvidék sajátos ízét, aromáját adó borpincék fogadják a vendéget. Ez már a Szekszárdi borvidék határa, érdemes felkeresni a neves borházak valamelyikét, vagy a mûemlékként megõrzött Rozsnyai-patikát, melynek belsõ berendezése igazi látványosság.
SZENTGÁL-SZÕLÕHEGY
Szekszárd közelében, az 56-os útról leágazva érhetõ el Szentgál, melynek nevezetessége a felújított egykori Komlósy kastély. Ma korabeli bútorokkal felújítva fogadja a vendégeket. A kastély borházában a látogató a kandalló tüze mellett ízlelheti a finom borokat és a tájjellegû ételeket.
HARC
A fõút felé terjeszkedõ falucska múltját a végvári vitézek alapozták meg. A Sió-Sárvíz egykori mocsárvilágban a XIV. században még egy fõúri család, a Bodók uradalma állt. Az Anyavárban, ma Janyapusztán néhány kõmaradvány tanúskodik a múltról. A két folyó völgyében kirándulva a történelmi nevezetesség mellett csodálatos panorámában is részünk lehet. A festõi lankákon jófajta borokat kínálnak a gazdák.
SZEKSZÁRD
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A fároszi márványból készült szekszárdi szarkofág, melyet 1845-ben találtak meg, mitológiai jeleneteket ábrázol, egy kettõs kehelybõl ágazó szõlõtõt, néhány levéllel, fürttel. Az 1061-ben alapított szekszárdi apátságban I.Béla monostorául jelölik meg a települést. Az apátság romjait a régi Vármegyeház udvarán találjuk. A Vármegyeház, amelyet Pollack Mihály tervezett, mûemléki épület, igazi turistalátványosság, külsõ kertjében található a Szatmári Juhos László szobrász-, és Baky Péter festõmûvész tervezte Borkút. Csapjaiból ünnepnapokon, elõre bejelentett alkalmakkor a borvidék legjobb borai folynak.
Szekszárd szívében, a Béla téren magasodik Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma, elõtte a Szentháromság, a vidéki barokk egyik remek alkotása. A város nagy szülötte, Babits Mihály, szülõházához a költõfejedelemrõl elnevezett utcában sokan zarándokolnak el. A Babits Emlékmúzeum eredeti tárgyai és az udvaron Farkas Pál Babits szobra a költõ szellemiségét idézi. Szekszárd mûvészeti életét gazdagítják az egykori zsinagógából kialakított Mûvészetek Házában megrendezésre kerülõ kiállítások, koncertek, rendezvények. Liszt Ferenc látogatásait õrzi a városközpontban emelkedõ Augusz-ház, a mai Zeneiskola.
A város történelme egybeforrott a vörösborral. A kiváló természeti adottságok következtében gazdák ezrei foglalkoznak a borral, úgy tartják, nem is igazi szekszárdi, akinek száz tõke szõlõje nincs. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat.
SIÓAGÁRD
A borút egyik gasztronómiai fellegvára az évezredek óta a környék lakosságát védelmezõ bronzkori földvár, a Sióagárd elõtt magasodó Leányvár. A Leányvár több mint 300 pincéjében kiváló borok érnek, melyeket a gazdák szívesen kóstoltatnak a pincéjükbe betérõ vendégekkel. A Sárköz mentén található település egyedi népviseletérõl is híres. A rendkívül dekoratív öltözet egyes darabjait még ma is magukra öltik a helyiek, Úrnapján, Pünkösdkor, Szüreti Nap alkalmából. Változatos néprajzi értékekkel a sióagárdi tájházban is találkozhatunk. Leányvár ad otthont minden évben az Alisca Bornapok zárónapján a Sió-menti országos halfõzõ versenynek.
ÕCSÉNY
Népmûvészetérõl és repülõterérõl nevezetes község. A sárközi viselet rendezvényeken, ünnepnapokon kerül elõ, a református templomban megtekinthetõ az õsi sárközi fekete alapon fehérre hímzett motívumkincs. A borutat madártávlatból is megcsodálhatjuk. A repülõtér a falu szívében található, sétarepülés mellett vitorlázó- és sárkányrepülésre is mód nyílik.
DECS
A település a Sárköz fõvárosa. A fehérre meszelt tájháza az építészeti örökség mellett az egykori életmódról is tanúskodik. A tisztaszoba, füstös konyha, lakószoba, valamint a teljes decsi viselet megtekinthetõ a tájházban. Ma is élõ mesterségekkel, mint a csipkeveréssel, gyöngyfûzéssel, hímzéssel, szövéssel, babakészítéssel, fazekassággal ismerkedhetnek meg a gyermekek a Decsi Faluház által szervezett egyhetes kézmûves táborokban. Az idõsebbeket a decsi szõlõhegyen festõi környezetben minõségi borok, hûs pincék és vendégmarasztaló gazdák csalogatják.
SZÁLKA
A Szekszárdi-dombság festõi környezetében bukkan fel a látogató elõtt az apró település, amely a vizet, a természetet, a kultúrát és a falusi vendéglátást kedvelõk ideális üdülõhelye. Közvetlen közelében a Szálkai-tó 57 hektárnyi területével, mesés, zegzugos partjával ideális üdülõ- és horgászhely. A kulturális kínálat központja a „Szálkán a Mûvészetért” Alapítvány alkotótábora, ahol szívesen fogadják a mûvészet minden ágában tevékenykedõket és a népi kismesterségekkel foglalkozókat.
BÁTASZÉK
A kisváros kiemelkedõ régészeti kincse a II. Géza által alapított cikádori apátság, melynek feltárása folyamatos. A Sárköz fölé magasodó neogótikus templom bátaszéki mesterek munkáját dicsérik. A jófajta vörösek mellett itt nagyszerû fehérborok készülnek.
BÁTA
A Sárköz déli peremén fekvõ Duna-parti falucska folklórjáról és tojásfestõirõl nevezetes. Ipartörténeti emlék, de ma is mûködõképes az 1800-as évek végérõl származó, fagázzal hajtott vízszivattyú, amely elõzetes bejelentkezéssel látogatható.
MÓRÁGY
Erdõk rengetege, a dombok szelíd vonulatai, a kultúra, a szõlõ és a finom borok adnak hangulatot a fenséges tájnak. A falu földtani nevezetessége a mórágyi rög, mely a mélyben húzódó gránit felszínre bukkanása. A település másik nevezetessége a jó állapotban lévõ pincesor, melyben a gazdák szívesen kóstoltatják boraikat a betérõkkel.
A BORVIDÉK JELLEGZETES BORAI
Magyarország egyik legrégebbi vörösboros vidékén a kadarka és a bikavér a mai napig megmaradt, és az idelátogatók kedvencévé vált a többi kiváló bor mellett, mint az olaszrizling, chardonnay, sauvignon blanc, kékfrankos, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon.
SZEKSZÁRDI KADARKA
A bor világhírét annak köszönheti, hogy színe csodálatos, a világos rubinszíntõl a sötét bíborszínig szinte minden árnyalat fellelhetõ benne az évjárattól függõen. Fûszeres illata szinte egyedülálló, mely több éves érlelés után ad különleges élményt. Zamatgazdagsága már fiatal korában is élvezhetõ, amit szép savai, diszkrét tanninja, valamint az átható fûszeresség, a gyümölcsízek tesznek kerekké és hosszantartóvá.
SZEKSZÁRDI BIKAVÉR
Több fajtából állítják össze a hozzáértõ gazdák, színében sötétebb rubin, illetve bíborszín jellemzõ. Illat- és zamatanyag gazdagsága szinte egyedüli és nagyon változatos. Fiatalon tele gyümölcsösséggel, majd több év után egyensúlyba kerülnek, és koncentrálódnak a savak és gyümölcsízek, melytõl felejthetetlenné válik.
Ahol a szõlõ- és borkultúrának több mint kétezer éves hagyománya van, ott nem csak a hagyományok, hanem a mindennapi dolgok is kötelezik az itt élõket, akik szõlõvel és borral foglalkoznak, hogy sokat tegyenek e kultúra fennmaradásáért. Az évezredes hiteles dokumentumok e tradíciókat erõsítik, és ennek köszönhetjük, hogy világszerte megismerték a szekszárdi vörösborokat.
A kereskedelmi tevékenység, a mûvészeti és kulturális események szintén e hírnevet erõsítették. A szekszárdi vörösbor vidámító, inspiráló tüze átível borok, s évszázadok között. Ezt bizonyítja IX. Pius pápa, aki névnapjára 1865-ben szekszárdi vörösbort kapott ajándékba Liszt Ferenctõl, s levelében a fenséges italról megjegyezte: „ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet”.
INFORMÁCIÓ:
Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület
7100. Szekszárd, Dózsa Gy.u.1. Tel.: 74/311-628
Szekszárdi Borvidék Szõlõ és Borkultúra Alapítvány
7100. Szekszárd, Béla tér 8. Tel.: 74/411-133