Genetikailag módosított szervezetek és az ökológiai gazdálkodás

Az EU 2092/91-es rendelet megfogalmazása szerint GMO alatt olyan szervezet értendõ, amelynek a genetikai állományát úgy módosították, ahogy az a természetben nem fordulhat elõ keresztezõdés és/vagy természetes rekombináció útján. GMO származék bármely olyan anyag, amelyeket GMO termelt vagy abból származik, de magát a genetikailag módosított szervezetet nem tartalmazza. A magyar géntörvény - az 1998 évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységrõl - a következõképpen definiálja a géntechnológiával módosított szervezetet: „olyan szervezet, amelyben a génállomány génsebészeti beavatkozás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a beavatkozás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivõ utódait”.
Felmerülhet a kérdés, mivel magyarázható ezen szervezetek ill. anyagok felhasználásának tilalma?
A géntechnológia során egy élõlény génállományába bevisznek vagy onnan eltávolítanak egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák. A géntechnológia nem egyszerû folytatása a hagyományos növénynemesítésnek, amelynek során szelekcióval egymáshoz közel álló fajokat kereszteznek, hiszen a géntechnológia alkalmazásakor egymástól törzsfejlõdésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe, ezzel olyan kombinációkat alakítanak ki, amelyek természetes úton soha nem jöhetnének létre. A kutatások során sikerült ugyan az állati és növényi szervezetek génjeinek kis százalékát feltérképezni, azonban igen keveset tudunk a gének egészének együttes mûködésérõl, azok bonyolult kölcsönhatásairól. Márpedig ha egy állatfaj/növényfaj génállományában megjelenik egy idegen gén, annak a kívánt hatáson kívül egyéb, a régi környezetben nem ismert új hatása is lehet.
Mezõgazdasági és élelmiszeripari géntechnológia jelenleg négy fõ területen folyik:
- a növény ellenálló képességének fokozása (klíma- és egyéb ökológiai tényezõkkel, betegségekkel, illetve kártevõkkel és vegyszerekkel szemben);
- a termék tulajdonságainak megváltoztatása (hosszabb tárolhatóság, más íz, bizonyos anyagok termelése);
- a növény terméshozamának fokozása;
- génmódosított mikroorganizmusok segítségével enzimek és adalékanyagok elõállítása.
Az elsõ csoportba tartozó herbicid rezisztens növények (pl. Roundup Ready szója) különösen nagy veszélyt jelenthetnek a környezetre. A rezisztencia lehetõvé teszi, hogy a génmódosított haszonnövények olyan herbicidekkel is kezelhetõk legyenek, amelyek hatására korábban elpusztultak volna. Ez azt jelenti, hogy a növényekben még több és eddig nem jellemzõ vegyszer halmozódik fel, amely a táplálkozási láncon keresztül bekerül az emberi szervezetbe is. Az is elképzelhetõ, hogy a genetikailag megváltoztatott szervezetek nem módosított szervezetekkel keresztezõdnek a természetben, így a herbicid rezisztens növények átadhatják ezt a tulajdonságot a gyomoknak is, amivel gyomirtószer-tûrõ gyomokat hozhatnak létre.
Van példa olyan GMO növényre is (pl. Bt kukorica), amely olyan mikroorganikus toxint termel, amely rovarölõ hatású, és nem csak a kukoricamolyt, hanem a vele kapcsolatba kerülõ hasznos szervezeteket is elpusztítja.
Számos közlemény jelent meg arról, hogy a gének nemcsak szaporodással (vertikálisan), hanem baktériumok, vírusok vagy úgynevezett mozgó genetikai elemek révén horizontális úton is átvihetõk egyik egyedbõl a másikba és egyik fajból a másikba. A génmódosított szervezet a természetbe kiszabadulva szelektív elõnye miatt elterjedhet és kiszoríthat más fajokat, hozzájárulva a biológiai sokféleség és a genetikai állomány elszegényedéséhez.
A GMO növények emberi egészségre tett nemkívánatos hatásait, mint például az allergiakeltést, az antibiotikumok hatásosságának csökkentését kísérletek igazolják, de az idõ múlásával még számos eddig nem ismert táplálkozás-élettani hatásuk is felbukkanhat.
Az ökológiai gazdálkodás alapelveivel a GMO használat összeegyezhetetlen, annak természetellenes volta és a környezetre gyakorolt beláthatatlan hatásai miatt.
Az ökológiai gazdálkodásban a GMOk és származékaik használatának tilalma a következõ területekre terjed ki:
− vetõmagokra, vegetatív szaporítóanyagra,
− tenyészállatokra,
− növényvédõ szerekre,
− trágyákra, talajjavító-anyagokra,
− technológiai segédanyagokra, (beleértve az oldószereket),
− takarmányokra, (összetett takarmányokra, takarmány alapanyagokra, takarmány adalékokra, takarmány gyártás technológiai segédanyagaira).
Az ökológiai termékek teljes termelési folyamata –kezdve a mezõgazdasági termeléstõl a végtermék elõállításáig - gondos megfigyelés alatt áll az ellenõrzés, minõsítés során. A termelési lánc minden egyes pontján tiltott a GMOk és származékaik használata.
Így nagy figyelmet elsõsorban azokra a területekre kell fordítani, ahol az ökológiai termék-elõállítás kapcsolatba kerül a konvencionális termeléssel. Ez azt jelenti, hogy a 2/2000 FVM-KöM együttes rendeletben, illetve az EU 2092/91sz. rendeletben megengedett konvencionális összetevõkre, segédanyagokra és adalékanyagokra kell fokozottan ügyelni.
A korábbi meghatározás értelmében a GMO egy reprodukcióra képes szervezet, amely képes a genetikai anyagának átörökítésére. Amint a szervezetet képtelenné teszik a reprodukcióra, pl. aprítás, szárítás vagy hevítés által, akkor az GMO származékká válik.
Ahhoz, hogy eldönthessük, vajon egy anyag (mezõgazdasági alapanyag, adalékanyag, technológiai segédanyag) GMO származék vagy nem, az elõállítási folyamatot kell ellenõrizni a végterméktõl kezdve visszafelé az elsõ szaporodásra képes szervezet meghatározásáig, amelybõl a vizsgált anyag származik. Ha ez nem GMO szervezet, akkor a származék felhasználható az ökológiai gazdálkodás során. Az egyéb anyagokat, mint a takarmány, növényvédelemben használatos anyagok, technológiai segédanyagok, amelyek segítségével a vizsgált konvencionális terméket elõállították, nem kell figyelembe venni.
A továbbiakban felsorolt példák bemutatják, hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban a fenti irányelvet.
- konvencionális növényi olaj: csak azt a szervezetet kell figyelembe venni, amelybõl az olaj származik. Azokat a peszticideket, tápanyagutánpótló és talajkondícionáló anyagokat stb., amelyeket a konvencionális gazdálkodás során felhasználtak, nem kell vizsgálni.
- konvencionális pektin: A vizsgálat tárgya az alma – melybõl a pektin ered-, a termesztése során használt peszticideket, tápanyagutánpótló és talajkondícionáló anyagokat nem kell figyelembe venni.
- bio pektin: Itt az alma termesztése bio körülmények között történik, így a szabályok értelmében a vizsgálat kiterjed a növényvédõszerekre és a trágyákra, szaporítóanyagra is.
- konvencionális rennit: A borjak- amelyek összetett gyomrából a rennit származik- képezik a vizsgálat célját, azok takarmányát nem kell vizsgálni.
A génmódosított szervezetek és származékaik használatára vonatkozó tilalom betartatását az ellenõrzõ szervezetek biztosítják. Az ellenõrzés során a gazdálkodónak rendelkeznie kell minden génmanipuláció feltételezésére okot adó anyag és termék (1. táblázat) GMO mentességet igazoló nyilatkozatával.

További információ nyerhetõ az interneten www.infoxgen.com honlapon.


Szemanik Enikõ
okl. agrármérnök
Hungária Öko Garancia Kft.