A sertéstartás állatvédelmi szempontjai
Oldalszám: 81
2013.11.12.
A gazdasági haszonállatok védelmét, a tartási és ellátási feltételek meglétét minden állat és állomány esetére ki kell terjesztenünk. A nagy egyedszámú állományok esetén ennek kiemelt jelentõsége van. Az Állatvédelmi Törvény mellékleteként az állattartás általános elvei mellett kidolgozásra kerültek a sertések tartásának minimális kívánalmai és az ezeket tartalmazó irányelvek. A mi hatályos jogszabályunk, a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai (32/1999. (III. 31.) FVM rendelet) nagyrészt azonosak az Európai Unió irányelveivel.
Általános szempontok
Az istálló alkotórészei jól tisztítható és fertõtleníthetõ anyagból készüljenek, ne tartalmazzanak az állatok egészségére káros elemeket. Az istálló hõszigetelése és szellõzési berendezése biztosítsa a szükséges klímát az állatok számára.
Az állandó sötétség káros az állatoknak, törekedni kell a természetes fényviszonyokhoz hasonló megvilágítás kialakítására. A nappali órákban olyan fényerõsséget kell biztosítanunk, hogy az állatok kellõen megfigyelhetõk legyenek.
Legalább naponta szemrevételezni kell a sertéseket, a betegeket el kell különíteni és indokolt esetben vizsgálatukra állatorvost hívni.
A csoportok nagyságát úgy kell kialakítani, hogy az állatok közötti rangsor hamar kialakulhasson, és ne kerüljön sor gyakori verekedésre, marakodásra. Csoportonként 20-25 állatnál több nem javasolt.
Elegendõ férõhelyet kell biztosítani a sertések lefekvésére, felkelésére és pihenésére. Fontos, hogy az állatok láthassák egymást.
A lekötötten tartott sertést rendszeresen figyelni kell és úgy kell tartani, hogy megfelelõ hely álljon rendelkezésére a mozgáshoz.
Az istálló tisztítását és fertõtlenítését rendszeresen el kell végezni a fertõzések megelõzésére, kellemetlen szag elkerülésére és a legyek valamint a rágcsálók távoltartására.
Az állatok komfortérzetéhez fontos a sima de csúszásmentes, meleg padozat és száraz alomanyag biztosítása. A takarmány-fejadagokat az állatok tényleges igénye (testtömege, hasznosítási iránya, biológiai állapota) szerint kell biztosítanunk.
Legalább naponta egyszer a felnõtt sertést is etetni kell, adagolt etetéskor úgy, hogy az együtt tartott állatok egyszerre a takarmányhoz férhessenek (vályúhossz jelentõsége).
Minden két hétnél idõsebb sertésnek folyamatosan friss ivóvizet kell biztosítanunk.
Megfelelõ kialakításával kerüljük el az etetõ- és itatóberendezések trágyával való szennyezõdését. A megfelelõ tápanyagellátás, az optimális állatsûrûség, az alomanyag és az állatok figyelmének lefoglalása, játék lehetõsége révén elõzzük meg a farokrágás rossz szokásának kialakulását.
A kanok tartása
A kanok szállását úgy alakítsuk ki, hogy a többi állat hallása, látása és szagérzése lehetséges legyen az apaállatok számára. Minimálisan 6 m² alapterület és megforduláshoz is elegendõen széles kutrica kialakítása szükséges.
Elõzzük meg a kanok verekedését: ha lehet, az állatokat tartsuk külön, ha csoportos tartást alkalmazunk, gondoskodjunk megfelelõ kutricaméretrõl.
A kocák tartása
A kocasüldõket és a szárazonálló kocákat tartsuk csoportosan.
A fiaztatóba kerülése elõtt az anyaállatokat kezeljük külsõ és belsõ élõsködõk ellen, testfelületüket fertõtlenítsük le. Adjunk lehetõséget a kocának „fészekkészítésre”, és férõhelyét úgy alakítsuk ki, hogy az ellési segítség során az állathoz hozzáférhessünk.
A fiaztató minimális mérete a vályú szélességén kívül kötött tartásnál 180×60 cm, kötetlen tartásnál 210×60 cm. Ezen felül még legalább 30 cm hely kell az ellési segítség idejére.
A fiaztatóban kis helyen egyedileg tartott kocáknak rendszeres mozgást kell biztosítanunk. Különösen fontos ez a lekötve tartott állatokra, melyeket idõszakonként fel kell engedni, meg kell jártatni.
A malacokat védeni kell az elnyomástól, taposástól. Ha nincs elegendõ helyük az elbújásra, rács, korlát révén gondoskodjunk védelmükrõl.
A fialás szempontjai
A kocát egy héttel a várható ellés elõtt célszerû a fiaztatóba vinni, hogy az új környezethez hozzászokhasson. A kocát és malacait választásig együtt tartsuk, közös kutricában, ahol folyamatosan friss ivóvizet biztosítunk a malacok számára is.
A szopós malac tartása
Pihenõhelyük kényelmes, meleg, száraz, csúszásmentes legyen. A szopáshoz elegendõ hely álljon rendelkezésükre. A malacok hõigénye nagyobb a kocáénál, ezért kiegészítõ hõforrást kell részükre biztosítani.
A farokkurtítás, foglecsípés ne legyen rutinszerû beavatkozás, csak akkor alkalmazzuk, ha a malacok egymást, ill. a koca tõgyét egyébként felsértik, megsebesítik. Fenti elõírások EU irányelvben és hazai jogszabályban is leírásra kerültek. A magyar rendelet nem említi meg, de a sertések tartásának minimális kívánalmairól szóló 91/630/EGK számú irányelv tartalmazza még a következõ további szempontokat is:
A foglecsípést a malacok 7 napos koráig lehet elvégezni. A malacokat három hetes koruk elõtt tilos elválasztani, kivéve a koca egészségügyi problémáját.
Négyhetes korig lehet érzéstelenítés nélkül ivartalanítani a kanmalacokat (a hazai jogszabály 6 hetes korig engedi ezt).
A malacok választásakor a csoportokat rövid idõn belül ki kell alakítani és azonos csoportokat fenntartani a hízlalás során is.
Dr. Majoros Tibor
Az istálló alkotórészei jól tisztítható és fertõtleníthetõ anyagból készüljenek, ne tartalmazzanak az állatok egészségére káros elemeket. Az istálló hõszigetelése és szellõzési berendezése biztosítsa a szükséges klímát az állatok számára.
Az állandó sötétség káros az állatoknak, törekedni kell a természetes fényviszonyokhoz hasonló megvilágítás kialakítására. A nappali órákban olyan fényerõsséget kell biztosítanunk, hogy az állatok kellõen megfigyelhetõk legyenek.
Legalább naponta szemrevételezni kell a sertéseket, a betegeket el kell különíteni és indokolt esetben vizsgálatukra állatorvost hívni.
A csoportok nagyságát úgy kell kialakítani, hogy az állatok közötti rangsor hamar kialakulhasson, és ne kerüljön sor gyakori verekedésre, marakodásra. Csoportonként 20-25 állatnál több nem javasolt.
Elegendõ férõhelyet kell biztosítani a sertések lefekvésére, felkelésére és pihenésére. Fontos, hogy az állatok láthassák egymást.
A lekötötten tartott sertést rendszeresen figyelni kell és úgy kell tartani, hogy megfelelõ hely álljon rendelkezésére a mozgáshoz.
Az istálló tisztítását és fertõtlenítését rendszeresen el kell végezni a fertõzések megelõzésére, kellemetlen szag elkerülésére és a legyek valamint a rágcsálók távoltartására.
Az állatok komfortérzetéhez fontos a sima de csúszásmentes, meleg padozat és száraz alomanyag biztosítása. A takarmány-fejadagokat az állatok tényleges igénye (testtömege, hasznosítási iránya, biológiai állapota) szerint kell biztosítanunk.
Legalább naponta egyszer a felnõtt sertést is etetni kell, adagolt etetéskor úgy, hogy az együtt tartott állatok egyszerre a takarmányhoz férhessenek (vályúhossz jelentõsége).
Minden két hétnél idõsebb sertésnek folyamatosan friss ivóvizet kell biztosítanunk.
Megfelelõ kialakításával kerüljük el az etetõ- és itatóberendezések trágyával való szennyezõdését. A megfelelõ tápanyagellátás, az optimális állatsûrûség, az alomanyag és az állatok figyelmének lefoglalása, játék lehetõsége révén elõzzük meg a farokrágás rossz szokásának kialakulását.
A kanok tartása
A kanok szállását úgy alakítsuk ki, hogy a többi állat hallása, látása és szagérzése lehetséges legyen az apaállatok számára. Minimálisan 6 m² alapterület és megforduláshoz is elegendõen széles kutrica kialakítása szükséges.
Elõzzük meg a kanok verekedését: ha lehet, az állatokat tartsuk külön, ha csoportos tartást alkalmazunk, gondoskodjunk megfelelõ kutricaméretrõl.
A kocák tartása
A kocasüldõket és a szárazonálló kocákat tartsuk csoportosan.
A fiaztatóba kerülése elõtt az anyaállatokat kezeljük külsõ és belsõ élõsködõk ellen, testfelületüket fertõtlenítsük le. Adjunk lehetõséget a kocának „fészekkészítésre”, és férõhelyét úgy alakítsuk ki, hogy az ellési segítség során az állathoz hozzáférhessünk.
A fiaztató minimális mérete a vályú szélességén kívül kötött tartásnál 180×60 cm, kötetlen tartásnál 210×60 cm. Ezen felül még legalább 30 cm hely kell az ellési segítség idejére.
A fiaztatóban kis helyen egyedileg tartott kocáknak rendszeres mozgást kell biztosítanunk. Különösen fontos ez a lekötve tartott állatokra, melyeket idõszakonként fel kell engedni, meg kell jártatni.
A malacokat védeni kell az elnyomástól, taposástól. Ha nincs elegendõ helyük az elbújásra, rács, korlát révén gondoskodjunk védelmükrõl.
A fialás szempontjai
A kocát egy héttel a várható ellés elõtt célszerû a fiaztatóba vinni, hogy az új környezethez hozzászokhasson. A kocát és malacait választásig együtt tartsuk, közös kutricában, ahol folyamatosan friss ivóvizet biztosítunk a malacok számára is.
A szopós malac tartása
Pihenõhelyük kényelmes, meleg, száraz, csúszásmentes legyen. A szopáshoz elegendõ hely álljon rendelkezésükre. A malacok hõigénye nagyobb a kocáénál, ezért kiegészítõ hõforrást kell részükre biztosítani.
A farokkurtítás, foglecsípés ne legyen rutinszerû beavatkozás, csak akkor alkalmazzuk, ha a malacok egymást, ill. a koca tõgyét egyébként felsértik, megsebesítik. Fenti elõírások EU irányelvben és hazai jogszabályban is leírásra kerültek. A magyar rendelet nem említi meg, de a sertések tartásának minimális kívánalmairól szóló 91/630/EGK számú irányelv tartalmazza még a következõ további szempontokat is:
A foglecsípést a malacok 7 napos koráig lehet elvégezni. A malacokat három hetes koruk elõtt tilos elválasztani, kivéve a koca egészségügyi problémáját.
Négyhetes korig lehet érzéstelenítés nélkül ivartalanítani a kanmalacokat (a hazai jogszabály 6 hetes korig engedi ezt).
A malacok választásakor a csoportokat rövid idõn belül ki kell alakítani és azonos csoportokat fenntartani a hízlalás során is.
Dr. Majoros Tibor
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Hőmérséklet
Olvasta már?
LÉTKÉRDÉS A TALAJKÉRDÉS! – online kiadvány, megjelent az Agro Napló támogatásával
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]