A tömegtakarmányok elõkészítése

Elõkészítési eljárások:

• szecskázás,

• szeletelés,

• roppantás,

• vegyszeres feltárás (egész, szemes takarmányok nátronlúgos kezelése keverõ-kiosztó kocsiban), • õrlés.

Szecskázás:

A szecskázás célja a szálastakarmányok gépesített kiosztásának megkönnyítése, némely takarmánynál a takarmányfelvétel növelése. A szecskázás mind a zöldtakarmányok, mind a szénafélék, vagy a takarmányszalma esetében elõfeltétele a keverõ-kiosztó kocsival gépesített etetésnek. A szecskázás a takarmányfelvételt csak az elöregedett vagy durvább szárú zöldtakarmányoknál, a gyenge minõségû, levélszegény szénáknál, valamint a szalma esetében növeli azzal, hogy a szecskázott takarmány etetésekor az állatok nem tudnak válogatni a takarmányból, és a durvább, nyersrostban gazdag szárrészeket is elfogyasztják. A takarmányfelvétel ilyen módon való növelése azonban nem minden esetben (pl. nagy tejtermelésû teheneknél) lehet cél. A szecskázás csökkenti a szálastakarmányok strukturális hatékonyságát. Zöldetetéshez nem cél a zöldtakarmány apróra szecskázása. A szecskaméret felsõ határát a takarmánykiosztó kocsi (keverõ-kiosztó kocsi) határozza meg. Egyes típusok csak akkor mûködnek zavartalanul, ha a kiadagolandó takarmány szecskahosszúsága nem több 20-30 mm-nél.

Szeletelés:

Szeleteléssel a gyökér- és gumós takarmányokat készítjük elõ az etetésre. A szeletelés könnyíti a rágást, szarvasmarhánál megelõzhetjük vele a nyelõcsõ eltömõdését. A szeletelés elõfeltétele annak, hogy ezen takarmányokat más takarmányokkal összekeverve etessük. A szeletelés a szecskázáshoz hasonlóan nem javítja a táplálóanyagok emészthetõségét.

Roppantás:

A szecskázógépek el vannak látva ún. zúzóberendezésekkel, melynek egyik feladata a kukoricaszemek „roppantása”.

A zúzóberendezés lehet:

• törõléc + zúzóbetét,

• törõléc + zúzókosár,

• zúzóbetét + zúzókosár,

• zúzófésû + zúzófenék,

• roppantó hengerek (aktív zúzás).

A passzív zúzóelemek a ventilátor-házba beépített dörzsbetétek zúzófésûre kiegészítve eredményesen használhatók a tárcsás szecskázóknál. A zúzófenék részek és a törõlemezek elvileg minden dobos szecskázónál alkalmazhatók, de azok használata a rázás szempontjából csekély eredménnyel jár.

Zúzókosarak csak a külön ventilátoros gépekhez illeszthetõk. Zúzás szempontjából ezek hatékonyak, de nagy az energiaigényük. Az aktív zúzóelemek – a szemroppantó hengerek és a zúzódob – a segéd-ventilátoros és a ventilátoros gépeken egyaránt jól használhatók. Zúzó munkájuk jó, teljesítményigényük elviselhetõ.

A dobólapátos ventilátorral ellátott dobos szecskázók munkaminõsége helyes használat és megfelelõ beállítás mellett kifogástalan. A szecskahossz egyöntetû, zúzó munkájuk a szem- és szárrészek vonatkozásában egyaránt megfelelõ. Teljesítményük általánosságban nagy, fajlagos hajtóanyag-fogyasztásuk pedig kedvezõ. Teljes növényi zúzalék készítésében azonban a különbözõ zúzóberendezésekkel felszerelt egyes változatok teljesítmény és fajlagos hajtóanyag-felhasználás tekintetében nagy eltérést mutatnak. A régebbi kialakítású zúzókosaras gépek teljesítménye mérsékelt, fajlagos fogyasztásuk pedig nagy. Ezzel szemben a szemroppantó hengerekkel és a zúzódobbal felszerelt, ventilátorral egybeépített dobos szecskázók teljesítmény és fajlagos fogyasztás tekintetében is a legjobbak a mai szecskázók között.

Õrlés:

Az õrlés a szarvasmarhánál csökkenti a szálastakarmány bendõben tartózkodási idejét, és ezzel táplálóanyagainak (elsõsorban nyersrost tartalmának) az emészthetõségét. Ebbõl következõen a szálastakarmányok õrlése, a szarvasmarhánál csökkenti az egységnyi takarmány nettó energiatartalmát. Viszont az õrlés éppen a bendõben tartózkodás idejének csökkentésével növeli a takarmányfelvételt és lehetõvé teszi, hogy az állatok több táplálóanyagot vegyenek fel.

Egy-egy tehén éves takarmányszükséglete a takarmányozási módtól és anyagoktól függõen mintegy 10-20 t tömegû. A szarvasmarhatartó telepen ugyanakkor a takarmány tárolási, tartósítási, kitrágyázási, trágyamanipulálási, építési és egyéb munkálatok végzéséhez is szükség van rakodó- és szállítógépekre.

Dr. Bak János,

FVMMI GM Kht. Gödöllõ melléklet