MENÜ

Tejtermelõ képesség (tejmennyiség, a tej alkotórészei)

Oldalszám: 108
2013.11.05.

A tejtermelõ képességet az elsõdleges értékmérõ tulajdonságok közé soroljuk, mert közvetlen befolyása van a gazdaságosságra. A tejtermelõ képességet a tej mennyisége és a tej alkotó részei határozzák meg.
A tej mennyisége gyengén (h2 =0.3) öröklõdõ tulajdonság, ami azt jelenti, hogy a környezet nagyban befolyásolja. Tenyésztés szempontjából napi, laktációs, éves tejtermelést valamint életteljesítményt különböztetünk meg.

A napi tejmennyiséget (24 óra) rendszerint két, esetleg több próbafejés alapján állapítjuk meg, melyet hivatalos szervezet végezhet. Függ a fajtától, a laktációs stádiumtól, elérheti akár a 70-80kg-ot is. Nagyon fontos információforrás a tenyésztõ számára. A napi tejmennyiség alapján számolható ki a pontos napi takarmányadag, és nem mindegy, hogy a tehénnek kevesebbet adunk, vagy többet, mint amire szüksége van. Az abrakadagoló automaták is napi tejmennyiség alapján mûködnek. A takarmányozási költség teszi ki az összes költség legnagyobb arányát, ezért a gazdaságosság már itt eldõl. A napi tejmennyiség tájékoztat a tehén egészségügyi állapotáról is. Egyik napról a másik napra történõ nagyobb mérvû tejcsökkenés jelzi, hogy a tehénnel valami baj van. Kötetlen tartásban a napi tejtermelés alapján lehet csak szakszerûen elvégezni a csoportosítást is, természetesen a vemhességi állapotot is figyelembe véve. Az „elõszelekció” sem nélkülözheti a napi tejtermelés ismeretét. A gyenge tejtermeléssel laktációt kezdõ egyedeket a késõbbiekben már nem termékenyítjük. A legújabb tenyészértékbecslési módszer - Befejési Nap Modell (Test Day Model), már a napi tejmennyiség alapján becsüli meg a tenyészbikák várható örökítõképességét.
Laktációs tejmennyiség lehet teljes laktációs tejmennyiség, mely az elléstõl az elapasztásig termelt tejmennyiséget fejezi ki, és ez képezi az életteljesítményként termelt tejmennyiséget is. Az ellésrõl az elapasztásig eltelt idõ tehenenként igen változó (210-500, sok esetben ennél több nap) lehet, ezért vezeték be a 305 napos (elléstõl 305 napig) laktációs tejmennyiséget, hogy a teheneket pontosan tudjuk összehasonlítani. Vannak viszont olyan tehenek is amelyek 305 nap alatt befejezik termelésüket, ilyenkor a termelést 305 napra korrigálják, és ezt korrigált 305 napos laktációs tejmennyiségnek nevezzük. A 305 napos laktációs tejmennyiség alapján végezzük el az egyedek, az állományok (fajtánként, tenyészetenként, országonként) tejtermelésének kiértékelését, elemzését és összehasonlítását. A 305 napos laktációs tejmennyiség az egyik információ a párosítási tervek elkészítésekor, de az egyedek selejtezésekor is az egyik figyelembe vehetõ szempont, ha nem indexek alapján állapítjuk meg az egyedek tenyészértékét. A termelésellenõrzés alapját is ez képezi, valamint az ivadékvizsgálatokban (bikák tenyészértékének kiszámításakor) is a 305 napos tejmennyiség ( vagy a korrigált korra és napra) szerepel. Igen széles határok között változhat, az egyedek képesek 700 kg és 30000 kg közötti tejtermelésre, a világrekorder tehén tejtermelése már több, mint 30000 kg.
Éves tejmennyiség pedig az adott ellenõrzési évben termelt tejet jelenti, független a laktációk számától, ami azt jelenti, hogy lehet egy laktáció termelése, de lehet két laktációé is.
Életteljesítmény az a tejmennyiség amelyet az adott egyed az elsõ elléstõl a kiesésig, illetve a selejtezésig termelt. Nagysága függ a fajta tejtermelõ-képességétõl, a fajtán belül pedig attól, hogy mennyi ideig képes termelésben maradni. A holstein-fríz fajta esetében a 100.000 kg, illetve e feletti tejtermelés a kimagasló életteljesítmény. Rész-életteljesítményrõl is beszélhetünk, ami azt fejezi ki, hogy a még élõ egyed adott zárt laktáció után, addig mennyi tejet adott. Jelenleg az életteljesítmény rekordere 170000 kg-os termelésre képes. A tejmennyiséget a takarmányozás, a tartási mód befolyásolja elsõsorban.
A tej alkotórészei fontos élelmiszer alapanyagok. A tej víztartalma 84-88%. Szárazanyag tartalma 12-16%, mely zsírból, fehérjébõl, tejcukorból és ásványi anyagokból áll. A tej szárazanyag-tartalma a gazdaságosság és az ipari felhasználhatóság szempontjából döntõ jelentõségû. A tejzsírtartalom jól öröklõdõ (h2=0.5-0.6) tulajdonság. Fajtánként változó, 3-6% között alakulhat. Fajtán belül függ a tehén laktációs stádiumától, a laktáció elején kisebb, a végén magasabb, hasonlóan a fejés elején is kisebb, a végén magasabb, mivel a zsírtartalom és a tejmennyiség között negatív korreláció van. Más szóval ha tejmennyiségre szelektálunk csak, a zsírtartalom csökkeni fog. A tejzsírtermelés másik kifejezõje a tejzsírmennyiség, eltérõ zsírtartalmú tejet termelõ egyedek termelésének összehasonlítására is alkalmas. A tejzsírmennyiség alapján végzett szelekcióval nem csökken a zsírtartalom, ha szelekciós minimumot állapítunk meg. A magas zsírtartalmú tejet termelõ fajtáknál a termelt zsírmennyiség az alapja az életteljesítménynek. Takarmányozás hatására a tej zsírtartalma 0,1-0,3%-kal változhat.
A tejfehérje tartalom szintén jól öröklõdõ (h2=0.5-0.6) tulajdonság. Fajtánként változó, 2,8-4,5% között alakulhat. A tej fehérjetartalmát a takarmányozás 0,1-0,2%-kal módosíthatja. A tejfehérje 80% kazein, 20%-a laktalbumin és laktoglobulin. A kazeinnek három típusa van: a, b, k - kazein. A sajtok minõségét, az alvadási sebességet és az alvadékszilárdságot befolyásolják. A k - kazein B- típusú tej gyorsabban alvad az oltóenzim hatására és jobb az alvadékszilárdsága is. Kedvezõ még a b- kazein B- típus is. Igen nagy különbségek vannak a fajták között. A legújabb bikakatalógusok már közlik a bikák várható kazein örökítõképességeit is.
A tejzsír-és fehérjetartalom, valamint a tejzsír- és fehérjemennyiség esetében a tejmennyiséggel analóg, megkülönböztetünk napi, laktációs (teljes, 305 napos), éves és életteljesítményként termelt zsírt és fehérjét. A tejcukor közel állandó, 4,5-4,7%. A tej ásványianyag-tartalma -elsõsorban a kalcium, a foszfor és a magnézium-általában a zsírtartalom növelésével együtt növekszik. A termelésellenõrzés feladata, hogy a próbafejés során nyert adatok alapján a tehén összes kiszámolt tejtermelési mutatója a tenyésztõk és további felhasználók rendelkezésére álljon. A tejzsír és a tejfehérje a legfontosabb információforrás a tenyésztõi munkában és a tenyészértékbecslésben. A legújabb ivadékvizsgálati módszerek során használt indexekben nagy súllyal szerepel a fehérje-és a zsírmennyiség.
DR. Gács Pál