2022/08

Országos mezőgazdasági szakfolyóirat
Hírlevél
Newsletter
Előfizetés
MENÜ
Szakfolyóirat 2001/4 Tartalom Növényvédelem

Növényvédelem

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Kártevő bab

A bab károsítói

A bab legjelentõsebb vírusos betegsége a babmozaik, melyet 3 vírus faj okoz. A levélen világos- vagy sötétzöld mozaikfoltok, a száron vonalszerû elhalások, a hüvelyen sárgás- vagy sötétzöld foltok láthatók. A növények fejlõdésükben visszamaradnak, terméshozamuk kevés, hüvelyük satnya. Fertõzési források a vetõmag és az évelõ hüvelyes gazdanövények. A károkozók szövetnedvvel, pollennel és levéltetvekkel terjednek. Csak vírusmentes magot vessünk. Magtermesztés során virágzáskor és a hüvelyek kifejlõdése után végezzünk szelekciót. Rendszeresen védekezzünk a levéltetvek ellen.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Kártevő málna

A málna károsítói

A málna és a szeder (Rubus idaeus, Rubus caesius) hazánkban õshonos, vad fajai erdõkben, nemesített fajtái az egész országban, kiskertekben és ültetvényekben megtalálhatóak. Különös gyümölcsfajunk, mert eltérõen a legtöbb mérsékeltégövi gyümölcsfajunktól, nem fás növény, és eltérõen a szamócától, nem lágyszárú. Félcserjének nevezzük, mert erõsen tüskés hajtásai megfásodnak, majd a második év végén elszáradnak. Virágait és termését a megfásodott egyéves vesszõn fejlõdõ oldalhajtásokon hozza. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem betegség muskátli

A MUSKÁTLI VÉDELME

A muskátli fajok a Fokföldrõl származnak. Közel 400 éve kerültek Európába és azóta is a legnépszerûbb és leghálásabb növények közé tartoznak. Hazánkban mintegy l50 éve termesztik. A magyar, holland, angol, francia kertészek nemesítõi munkájának köszönhetõen ma már számos faj és fajta kapható, igen változatos színekben, egyszerû, félig telt vagy telt virágokkal. Termesztésének sikerét nagy mértékben befolyásolják a kórokozók és a kártevõk.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem gabona vetésfehérítõ

Korai vetésfehérítõ bogár, levéltetû kártétel kalászosokban

A tavaszias téli idõjárás felborította a rovarkártevõink életritmusát, így azok a szokásosnál 3-4 héttel korábban megkezdték telelõhelyük elhagyását, és ha kis egyedszámban is, betelepedtek a közeli õszi kalászos vetésekbe. A tartósan 10 °C fölé emelkedett hõmérséklet újabb imágó berepüléseket váltott ki. Ebbõl fakadóan február elsõ hetében a hálózások során 1-2 db egyedet észleltek, mely a hónap végére fokozatosan emelkedett. A betelepedést kártétel követte, mely során az imágók a levéllemezeken hosszanti csíkokat rágtak. 

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Napraforgó gyomirtás

NAPRAFORGÓ VEGYSZERES GYOMIRTÁSA

A napraforgó igen érzékeny a korai elgyomosodásra. A kezdeti 4-6 hét a kritikus idõszak (35-45 cm-es állomány magasságig). A napraforgónak gyomirtási szempontból legjobb elõveteménye a jól gyomirtott kalászos gabona, ahol eredményesen lehet védekezni az évelõ kétszikû gyomok ellen, mint pl. a szulák és az acat. Kevésbé jó elõveteménynek számít a kukorica, mert a napraforgó érzékeny a talajban esetleg visszamaradó atrazin hatóanyagra. A napraforgó károsodás nélkül 0,4 mg/kg talaj atrazint képes csak elviselni. Ezeken a területeken fokozottan kell figyelni a napraforgóban engedélyezett triazin típusú gyomirtó szerek alkalmazására (Merkazin, Gesagard, Igran), mert a fitotoxikus hatás összegzõdhet.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem növény gyomnövény Szántóföld

Szántóföldjeink gyomnövényei

Ragadós galaj (Galium aparine L.) - Gabonatermesztésünkben gyomirtási szempontból a legfõbb gondot a ragadós galaj jelenti. Napjainkban az egész országban megtalálható, gyakorlatilag elvétve fordul elõ a gyom-növénytõl mentes tábla. Mivel nagyon nehéz a magját a gabona termésétõl különválasztani, a vetõmaggal folyamatosan terjed. Elszaporodásában szerepet játszik az a tény is, hogy a hatósági elõírások bizonyos mértékû galajmag-darabszámot engedélyeznek a vetõmagtételekben. A helytelen agrotechnika, valamint a betakarítógépek is kimutathatóan felelõsek a széthurcolásában. Mindezek eredményeként a termelés költségigénye évrõl évre emelkedik, ráadásul az export-import kereskedelem is akadályba ütközhet. A gyom jelenlétérõl azok is meggyõzõdhetnek, akik közvetlenül nem figyelik a növényt, ugyanis a termés horgas tüskéivel ráragad a ruhára és eltávolítása külön feladatot jelent. Nem csoda, hogy népi elnevezése nagyon változatos: ragadály, ragadáncs, kullancsfû, ragadófû, ragadó galaj, koldustetû.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Fertőzés

Tûzelhalással kapcsolatos tapasztalatok 2000-ben

2000. ismét a tûzelhalás éve volt. A közismerten rapszódikusan fellépõ bakteriózis az 1998-99-es viszonylagos szunnyadása után tavaly váratlanul érzékeny károkat okozott számos árutermelõ almásban és szórvány birsekben. A Pécs környéki Mecsekoldalban szinte nem maradt egészséges birsalmafa, sokat olyan súlyos fertõzés ért, hogy a csonkolás már nem segített, ki kellett vágni az egész fát. Mik lehetnek az elmúlt év tanulságai?

Tovább olvasom
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Agro Napló aktuális lapszáma
2022/08 Lapozható verzió
Mezőgazdasági Kisokos 2022
2022 Lapozható verzió
Olvasta már?

Olcsóbb szerdától a nem hatósági áras benzin

Tovább olvasom
Agro Napló
2022. Copyright Zsigmond Kft[email protected]