Korai vetésfehérítõ bogár, levéltetû kártétel kalászosokban

kártételi nyomok jelenleg csak táblaszéleken észlelhetõk, a további felmelegedéssel - a velejáró fokozódó imágó hullám megjelenésével a rágási veszteségek növekednek, az egész táblára kiterjednek. Amennyiben száraz tavaszban lesz részünk, április elején, közepén védekezést igénylõ helyzet is kialakulhat. Ekkor még nem beszéltünk az igazi veszélyt jelentõ lárvakártételrõl, a levélhámozásról - a vetések kifehéredésérõl. Vélhetõen a korai imágórepülést - érési táplálkozás - idõ elõtti párosodás, tojásrakás, április második felétõl lárvakelés követi. A közben hûvösre váltó idõjárás a rovar élettani folyamatait késlelteti ugyan, a kártétel megmarad, elhúzódóvá válik. A védekezés idõzítése megnehezül, ismételt kezelésre lehet szükség. Az imágó betelepedés, kártétel figyelése kapcsán szenteljünk több idõt a tavaszi árpa, zabvetések ilyen irányú szemlélésére, mivel azok érzékenysége a kártevõvel szemben többszöröse az õszi kalászosokénál, különösen akkor, ha száraz, szélcsendes áprilisunk van, és a hõmérséklet tartósan 20 °C felett van. E kritérium természetesen az õszi vetésekre is érvényes, itt azonban látványos kártétel kissé késõbb jelentkezik.
Aktuális lehet a védekezés a tömeges imágórajzás idõszakában - a tojásrakás elõtt, ha 10 hálócsapás átlagában 10 egyedet számlálunk, vagy a 1 m2-s mintatéren 8 db feletti az adultak elõfordulási aránya. A kártevõ felmérés a tábla szélére, közepére egyaránt terjedjen ki. Ennek eredményeként mérlegelhetjük, elegendõ-e a 20-50 m-s szegélykezelés vagy az egész táblánkat védeni kell.
Imágók ellen célszerû a hosszabb hatástartalmú készítményeket elõtérbe helyezni (Chintop, Danadim, Danatox, Nurelle, Parashoot, Enduro, Mospilan, Regent, Thiodan, Thonex stb.) mivel a késõbb betelepedõ imágók ellen is védelmet nyújtanak, továbbá ha sikeres volt ( nem volt elhúzódó rajzás, tojásrakás) elmarad(hat) a lárvakártételt is jelentõsen csökkenti.
Veszélyes lárvakártételre kell számítani, ha tövenként 1 db feletti tojásszámot észlelünk vagy 10 hálócsapásban 2 db feletti a lárvák elõfordulási aránya. Figyeljük a tábla belsejének kártevõ sûrûségét, továbbá a tojások, lárvák levélemeleti elhelyezkedését is, ugyanis a lombozat alsó régiójában a tojások kelése lassúbb, rejtett a kártétel, a lárvák kifejlett korban másznak a felsõ levélzetre, rövid idõ alatt, nagy veszteséget okoznak. Ismételt védekezésre lehet szükség. A 20 %-s lombveszteség feletti kártétel idõszakában elvégzett kezeléskor több 100 kg-s szemveszteség állhat elõ.
Ideálisnak tekinthetõ a védekezés, ha az idõzítés a 60 %-s lárvakelést célozza meg, ekkor a rövid hatású inszekticidek is megfelelõ mortalitást eredményeznek.
A vetésfehérítõ bogarak mellett számos gabona táblán korai letéltetû fertõzöttséget is észlelhetünk. Jelentõségét általában alábecsüljük, még vetõmag elõállító területen is. A jelenlegi néhány egyedes kis kolóniákat április második felétõl kiterjedt levéltetû telepek válthatják fel, jelentõs vírusátviteli lehetõség veszélyét okozzák.
Növekvõ egyedszámukat jelzik a vetésfehérítõ hálózásokban való elõfordulásuk, a fokozott katicabogár jelenlét, a mézharmat váladékukon gyûjtõ tevékenységet végzõ méhek, a vizes sárgatál csapdák, a ragasztós sárgalapok.
Ellenük külön - általában nem védekezünk, a vetésfehérítõ bogarakkal együtt a levéltetvek kolóniái is többé-kevésbé felszámolhatók.
Csak levéltetvek ellen irányuló kezelésre akkor van szükség, ha szárbaindulástól virágzásig a tõfertõzöttség 30 %-t meghaladja.
Mindkét kártevõre vonatkozik; amennyiben a táblán virágzó gyomok vannak, vagy kalászosunkat virágzó akácos övezi, a gyûjtõ méhek védelme érdekében a kezelést meghatározott inszekticidekkel (táblázat) esti méhkímélõ technológiával szabad csak elvégezni!
melléklet Tóth Béla
NTÁ. Pécs