Szakfolyóirat 2001/4 Pr
A kukorica gyomirtása elõtt …
Oldalszám: 59
2013.11.13.
A kukorica gyomirtása örökzöld téma és minden termelõ számára újra felmerül a kérdés:
’’Hogyan válasszak, milyen készítményeket használjak és mikor alkalmazzam azokat ?’’
A szaktudás, a területi adottságok ismerete, a várható gyomösszetétel, a gépkapacitás mind olyan tényezõ, ami a döntés meghozatalakor ismert vagy tervezhetõ. A termesztési technológia elemeit (talajmûvelés, tápanyag utánpótlás, hibrid-választás, növényvédelem, öntözés stb.) így a helyi ’’specialitásokhoz’’ lehet adaptálni.
Az idõjárás, az évjárat viszont mindig bizonytalan, kiszámíthatatlan, amit tervezni, befolyásolni nem tudunk, azonban alkalmazkodhatunk hozzá! Magyarországon az évjárat 47-55% határozza meg a termés nagyságát (Mogyorósi 1998). Ezt figyelembe véve kell törekednünk olyan technológia kialakítására, ami az itteni éghajlati viszonyaink között a lehetõ legnagyobb termést adja, ésszerû költségek mellett.
A kukorica gyomirtása, mint a termést meghatározó másik fontos tényezõ, minden évben tartogat számunkra meglepetéseket. Nem lehet csak egy technológiára letenni a voksot, hiszen ami jól mûködött a csapadékos évjáratokban, az nem biztos, hogy ugyanazt az eredményt hozza egy száraz tavaszon is:
A tavalyi hosszú, forró, aszályos tavasz és nyár miatt a kukorica termelõk nagy kárt szenvedtek. Biztosnak mondott és hitt preemergens technológiák mondtak csõdöt és okoztak veszteséget egyrészt a gyomosodás, másrészt a nem tervezett, ’’tûzoltó’’munkában végzett postemergens kezelések plussz költsége által:
Gyomirtási technológiák (ha) és költségek (Ft) alakulása
DuPont felmérés (80 kukorica termelõ adatai alapján)
A felmérésben résztvevõ kukorica termelõk területén a postemergens kezelések nagysága közel 76%-al haladta meg az elõzetesen tervezett mértéket. Ez a plussz költség kb. 190 millió Ft a nem várt idõjárás számlájára irható. Szerencsére a kukorica magas átvételi ára ezt részben kompenzálta.
Mit lehet tenni, hogy az ilyen extrém idõjárási körülmények ellenére is a költségszint a tervezett kereteken belül maradjon?
A DuPont által kidolgozott célzott postemergens technológiák megállták a helyüket a csapadékos és a tavalyi aszályos viszonyok között is (ld.1.ábra). Sok bemutatón láthatták azt a termelõk, hogy a preemergens kezelések csak postemergens kiegészítéssel hoztak megfelelõ eredményt.
A célzott postemergens kezelések elõnye, hogy kevésbé függenek az idõjárástól (nem igényelnek bemosó csapadékot) és rugalmasan alkalmazhatók-variálhatók az adott terület gyomosodási viszonyaihoz, az adott hibridhez és termesztési technológiához.
A célzott mellé még a tervezett jelzõt is oda kell illeszteni. Minden termelõ ismeri a területét, gépkapacitását, talajviszonyait és pénzügyi lehetõségeit. Így ésszerû kockázat vállalása mellett elõre megtervezheti, hogy a kukorica-területbõl mennyit tervez célzott postemergens technológiával kezelni.
A DuPont javaslata rugalmasan alkalmazható:
A kukorica érzékeny a gyomosodásra különösen száraz viszonyok között, amikor kevés a víz a talaj felsõ rétegeiben. A tolerálható idõtartam a gyomok és a kukorica közötti versenyben 4-6 hét. Ebben a periódusban, vagyis a kukorica 3-6 leveles nagysága között kell figyelnünk a gyomok kelését és beavatkozni, ha a borítottság megközelíti a kritikus küszöböt.
Hazai viszonyok között egyre nagyobb teret hódítanak a korai vetések. Jó kelési erélyû, gyors fejlõdésû, hidegtûrõ fajták alkalmazásával. Ezek a hibridek egy valódi korai postemergens gyomirtás után (BasisÒ) gyorsan fejlõdve zárják a sorokat és a késõbb kelõ gyomoknak már nem engednek életteret.
I. A BasisÒ-re alapozott korai postemergens gyomirtási technológia:
korai vetés, lehetõleg gyors fejlõdésû korai hibridek
Kezelés BasisÒ-szel a kukorica 5 leveles koráig, az egyszikûek 1-3, a magról kelõ kétszikûek 2-4 leveles korában.
A BasisÒ hatékony a magrólkelõ egy-és kétszikû gyomok ellen : Kakaslábfû, muhar félék, libatop-félék, disznóparéj-félek, selyemmályva, libatop fajok és egyéves keserûfû fajok. Ez a hatásspektrum olyan gyomokat is tartalmaz amelyeket a preemergens készítmények nem képesek hatékonyan pusztítani. Ugyanakkor a BasisÒ annak ellenére, hogy postemergens készitmény, nedves talaj esetén 10-14 napos talajhatással is bír.
Ha a kukoricát egyébként is kultivátorozzuk, akkor azt 10-14 nappal a BasisÒ-es kezelés után tegyük.
A kukorica területek nagy részét olyan nehezen irtható, nagymagvú, mélyrõl kelõ gyomok is fertõzhetik, amik ellen egyébként sem hatásosak a preemergens készítmények. Ilyen estben a BasisÒ kiválóan és gazdaságosan alkalmazható, mivel alacsony dózisú kétszikû partnereket hozzáadva egy igen hatásos, teljes gyomspektrumot lefedõ megoldáshoz jutunk.
BasisÒ20 g/ha + 2,4 D 0,5 l/ha + atrazin 0,5 kg hatóamyag/ha + Trend™ 100 ml/100 l permetlé
Ez a tankkeverék a fent leírt gyomok melett hatékony a veszélyes, nehezen írtható csattanómaszlag, szerbtövis fajok, feketecsucsor, szeder és folyondárszulák ellen is.
II. A TitusÒ- ra alapozott, öt levelesnél fejlettebb kukorica állomány gyomirtása:
Ha a kukorica gyomirtása csak ötleveles állapota után válik aktuálissá, akkor a TitusÒ-ra alapozott technológiát ajánljuk.
A TitusÒ kombinálható az adott terület gyomviszonyaihoz illõ kétszikû irtó partnerrel pl.: 2,4-D 0,5-1,2 l/ha, Banvel 0,3-0,5 l/ha, Refine® 10-15 g/ha, atrazin 0,5-1 kg hatóanyag/ha dózisban.
TitusÒ Plus DF gyári kombináció a fenti gyomösszetételû területekre készen kapható. Egy tasak 2 vízoldható csomagot tartalmaz. Egy vízoldható csomag 1 hektár kukorica kezelésére elegendõ. A készítményhez ingyen biztosítjuk a szükséges Trend™ nedvesítõszert (Trend™ 0,1%).
Ha a terület erõsen fertõzött nehezen irtható kétszikû gyomokkal, akkor hármas keverék javasolt:
TitusÒ 40 g/ha + atrazin 0,5-0,7 kg aktiv/ha + 2,4 D 0,5 l/ha vagy Banvel 0,3-0,5 l/ha + Trend™ 0,1 %.(100 ml/100 l permetlé)
III. A Fenyércirokkal és tarackbúzával fertõzött területek kezelése TitusÒ-ra alapozott technológiával:
A fenyércirok és tarackbúza ellen a TitusÒ ajánlott dózisa: 40-50 g/ha.
Egyszeri kezelés: várjuk meg, amíg az évelõ egyszikûek elérik a 15-20 cm-es nagyságot, válasszunk a TITUSÒ- hoz az adott területen jelenlevõ kétszikû gyomok irtásához szükséges kétszikû irtó partnert.(Pl.: 2,4 D 0,5-1,2 l/ha, Banvel 0,3-0,5 l/ha, Refine 10-15 g/ha, atrazin 0,5-1 kg aktiv /ha dózisban).
Osztott kezelés:
Ha a rhizómás egyszikûek nagyon elszaporodtak, csak az osztott kezelés ad ellenük kellõ hatékonyságú védelmet. Ahhoz, hogy a területet mentesítsük minden kultúrában, szívós, több éves küzdelemre van szükség.
A kukoricában az elsõ kezelést akkor végezzük, amikor a rhizómás alak 10-15 cm-es nagyságot ér el. Ha a kukorica ekkor még nincs 5 leveles alkalmazhatunk BasisÒ -t 15 g/ha-os dózisban, vagy ha a kukorica az 5 leveles kort már elérte TITUSÒ-t 30 g/ha-os dózisban. A területen levõ kétszikû gyomok ellen válasszunk megfelelõ kétszikû irtó tankkeverék partnert.
A második kezelést akkor végezzük, amikor a rhizómás alakok újrahajtottak vagy keltek és elérték a 10 cm-es nagyságot. Ekkor már csak TitusÒ-t alkalmazhatunk 20g/ha-os dózisban. Ekkor, ha szükséges, szintén adjunk kétszikû irtó partnert a permetléhez.
BasisÒ vagy TitusÒ használata esetén, mindig ezeket a herbicideket adjuk elõször a félig vízzel töltött permetezõ tartályába, majd ha teljesen feloldódtak, adjuk hozzá a kétszikû irtó komponenst. Adjunk még vizet a tartályba, majd a teljes oldódás után adjuk hozzá a Trend™ nedvesítõszert.
Száraz, aszályos idõszakban a gyomok védekeznek a vízvesztés ellen (vastagabb bõrszövet, viaszosabb réteg, zárt sztómák stb.). Ilyen esetben a herbicidek felvétele is gátolt. Ezt leküzdhetjük, ha a permetléhez nitrogén mütrágyát adagolunk, miután már a Trend™-et is hozzáadtuk a permetléhez.
Javasolt anyagok: Nitrosol 8-10 l/ha,
Ammónium-nitrát vagy ammónium-szulfát 3-4 kg/ha-os dózisban.
Szilárd mûtrágya használata esetén, a permetléhez való hozzáadás elõtt oldjuk fel vízben.
A készítmények használata elõtt olvassa el és kövesse a cimkék elõirásait!
Borsos László
DuPont