A macskatartás és a macskák betegségei

A macska tartása egyszerûbb és kevésbé idõigényes. Tarthatjuk õket lakásban vagy a ház körül. Lakásban jól tartható, nagyon tiszta állatok. lakásban tartott kismacska általában 6-12 hetes korában az anyától való elválasztás után, szinte azonnal szobatiszta. Egyszer-kétszer kell neki megmutatni az almot, utána már csak oda végzi a dolgát. Fiatal állatokat tehéntejjel, speciális junior tápokkal etessük. A macska kifejezetten húsevõ állat. Fiatal állatokat (2-4 hónapos korig) naponta 3-4 alkalommal, fél-egy éveseket napi két alkalommal, idõsebb macskákat napi egy alkalommal etessük. Egy kevés száraz táp mindig lehet a macska elõtt, a friss vízzel együtt. A macskák kedvenc csemegéje a nyers marhahús, csirke máj, egyéb belsõségek, csirke szárny, nyak stb. sertésbõl származó táplálékot mindig fõzzük vagy süssük meg, mivel a nyers hús betegségeket okozhat (pl Aujeszkij-féle betegség) A tápláléknál fontos, hogy ne tartsuk az állatot monodiétán (pl. csak máj etetése kifejezetten káros az állatra) mivel a májjal nagy mennyiségû A és D vitamin kerül a macska szervezetébe és ez csontfejlõdési zavarokat okoz. A macska hajlamos rászokni kifejezetten egyféle táplálékra és akár éheztetés mellett sem hajlandó mást megenni. Erre oda kell figyelni, lehetõség szerint kerüljük el a monodiétás táplálást. Fiatal növekedésben lévõ macskáknak javasolt a kalcium kiegészítés a táplálékba. Ivartalanított kandúroknál oda kell figyelni a táplálék összetételére, ezek az állatok fokozottan hajlamosak húgykõ képzõdésre. Ezt úgy kerülhetjük el, ha konzervtápokat etetünk velük és kerüljük a száraztáp etetését, illetve speciális diétás - kalcium, magnézium, foszforszegény tápokat etetünk. Ezen állatoknál javasolt még a C-vitamin kiegészítés. Napi 10-20 mg C-vitamin savassá teszi a vizelet PH-ját és a kõképzõdési folyamatot csökkenti. Az ivartalanított állatok - mindkét nem - hajlamos az elhízásra. Ne etessük túl állatainkat, mivel az elhízás több betegség okozója lehet. A macska keveset iszik, száraz tápon tartott állat elõtt mindig legyen tiszta, friss víz. Vitamin és ásványi anyag kiegészítés minden életkorban lehetséges. Fiatal kölyköknek és szoptatós anyaállatoknak kifejezetten javaslom. A tisztán,. kultúráltan tartott macska szagtalan, ha az almot rendszeresen cseréljük. A 7-9 hónapos kandúroknál, az ivaréréssel együtt megjelenik az ivarra jellemzõ szag és a „jelölés” szokása. Ami a saját territórium megjelölésére szolgál. Lakásban tartott kandúrok esetében ez kellemetlenséget okozhat (pl.: bútorok megjelölése) Maga a jelölés szokása és az ivari szag is megszûnik, ha az állatot ivartalanítjuk. A mûtétet követõen a macska agresszivitása és társai felé mutatott verekedési hajlandósága csökken (ivari szag megszûnik, a macska nyugodtabbá válik)
Nõstény macskánál az ivarzást 8-9 hónapos korban jelzi az elsõ tüzelés. A cica viselkedése megváltozik, feltûnõen hízelgõssé válik, hempereg, hátát púposítja, hangosan nyávog. Ha nem találkozik kandúrral a tüzelési periódus akár 2-3 hetente ismétlõdhet. Annak a macskatartónak, aki nem szeretne kiscicákat, javaslom keressen fel állatorvost és beszélje meg vele a problémát. Többféle megoldás is lehetséges a tüzelés megszüntetésére. Véglegesen meg lehet szüntetni az állat ivartalanításával, idõszakosan pedig fogamzásgátló injekció vagy tabletta adagolásával. Lakásban tartott állatnak jó ha beszerzünk egy úgy nevezett „kaparó fát”, melyen a körmeit koptathatja. Különben a lakás bútorain fogja ezt megtenni. A fiatal macskának többször meg kell mutatni, hogy mire szolgál ez a szerkezet, néhány alkalom után a legtöbb macska hozzászokik és késõbb a kaparófán élesíti, koptatja körmeit. A macska évente kétszer vedlik és cseréli a téli bundát tavaszira, a nyári bundát pedig télire. Ennek következtében a lakásban és a macskatartók ruházatán, bútorán megjelenik a macskaszõr. Ebben az idõszakban javasolt a macska szõrzetének rendszeres ápolása, tisztítása, fõleg hosszú szõrû macskák, mint pl. a perzsa macska esetében. Más idõszakokban a természetes szõrhullás általában nem okoz problémát. Hosszú szõrû fajtáknál azonban a rendszeres tisztálkodás „macskamosdás” azt eredményezi, hogy az állat gyomrában a nagy mennyiségû szõrzet szõrgombolyaggá áll össze. Ennek következménye hányás, étvágytalanság, fogyás lehet.
A szõrt az állatpatikákban kapható pasztákkal könnyen feloldhatjuk, ezek a paszták jóízûek, az állatok szívesen fogyasztják. A macskák egészségvédelme A macskák egészségvédelme szempontjából fontos, hogy rendszeres kapcsolatban legyünk kisállat praxisban járatos állatorvossal. A kis cicákat már 8-12 hetes korban vigyük el hozzá. A vizsgálatot követõen, féregtelenítés után kombinált védõoltást kap a cica, mely az alapimmunizálás elsõ lépése. Az elsõ oltást követõen 2 hét -1 hónap múlva ismételhetõ oltásra van szükség. A szabadban tartott egyedeket feltétlenül oltassuk be veszettség elleni védõoltással is. Tenyészállatokat elõzetes szûrõvizsgálat után oltassuk be macska leukózos és chlamidiózis ellen is. Kijáró cicákat 3-4 havi rendszerességgel féregtelenítsük Javaslom az emlékeztetõ oltásokat évente beadatni és ilyenkor kérjük ki állatorvosunk tanácsát a cica takarmányozásáról, vitaminokról, új oltásokról.
Leggyakoribb fertõzõ macskabetegségek
1. Macskák fertõzõ gyomor- és bélgyulladása
Leggyakrabban a fiatal 3 hetes-3 hónapos kismacskák betegszenek meg, azonban a vírusfertõzés iránt a macska bármely életkorban fogékony. A betegség gyakran olyan gyors lefolyású, hogy a cica elpusztul anélkül, hogy a betegség tüneteit - bágyadtság, étvágytalanság, magas láz, hasi fájdalmak, hányás, hasmenés, kiszáradás - mutatná. A férges kiscicák fogékonysága e vírusfertõzés iránt sokkal fokozottabb. A beteg állat gyógykezelése gyakran több napig tartó kórházi ellátást, infúziózást igényel. Megelõzés: kombinált védõoltással 8 hetes korban, melyet egy hónap múlva megismétlünk. Védekezés: A beteg macskát társaitól elzárva kell tartani és gyógyítani, és vigyáznunk kell, hogy a vírust ne vigyük át egészséges állatokra.
2. Macskanátha
Vírusos betegség-csoport, leginkább egy erõs megfázásra hasonlít. Az állatok gyakran tüsszögnek, folyik az orruk, kötõhártya-gyulladásuk van és vírusos tüdõgyulladás is kialakulhat. Ha másodlagos bakteriális fertõzés nem alakul ki, akkor a cicák tüneti kezelés mellett átvészelik a betegséget. Ellenkezõ esetben bakteriális tüdõgyulladás jelenti a szövõdményt, mely nagyon súlyos kórkép. A kiscicák legyengülnek a vírus hatására, a szájban fekélyek alakulnak ki, ennek következtében képtelenek táplálkozni. Megelõzés: kombinált védõoltással történik Védekezés: a beteg állatot el kell különíteni társaitól. 3. Macska-leukémia
Macskáknál vírusos betegség. A fertõzött macska a nyálával terjeszti a vírust, ezért minden olyan kijáró macskát, mely más macskával érintkezhet tanácsos immunizálni. A vírus a többi állatfajra és az emberre nézve veszélytelen. A betegség sokféle formában jelentkezhet, ezek közül leggyakrabban:
a) Daganatos forma: daganatok alakulnak ki az emésztõ- légzõ és immunrendszerben
b) Immunhiányos állapot: a legyengült immunrendszer következtében gyakoriak a baktériumos és vírusos fertõzések c) Lesoványodás, vérfogyottság
d) Meddõség, vetélés
A vírus kimutatásához vérvizsgálatot lehet végeztetni, melyet tanácsos az elsõ leukémia-oltás elõtt megtenni. A fertõzött macskák nem gyógykezelhetõk, az elhullás pár éven belül szinte biztosan bekövetkezik. Megelõzés: macska-leukémia elleni védõoltással történik A macska-leukémia elleni védõoltást csak szerológiai vizsgálat után javaslom
Macskáról emberre terjedõ betegségek
A macskáról emberre terjedõ betegségek közül a legveszélyesebb vírusos betegség a veszettség. Ezt az emberre és állatra nézve egyaránt végzetes kimenetelû betegséget városokban elsõsorban az oltatlan és fertõzött macskák terjesztik. Mivel a betegség gyógyíthatatlan és halálos, közegészségügyi szempontból nagyon fontos, hogy a házból kijáró macskákat veszettség ellen beoltassuk.
Paraziták
1. Bolhásság
A bolhák õsidõk óta sok kellemetlenséget okozó paraziták, de más fajoknál és az embernél is elõfordulnak, vérszívók, a gazdaállat vérével táplálkoznak. Fiatal állaton a tömeges bolhainvázió vérfogyottságot (anémiát) alakíthat ki. Idõsebb korban a gazdaállat bõrének irritálása kíméletlen vakaródzást vált ki, melynek következménye gennyes bõrgyulladás lesz. Érzékenyebb egyedekben pedig bolhaekcéma alakul ki, sõt a bolhák fonalférgek közvetítõi is lehetnek. Védekezés, megelõzés: A környezethigiénia megtartásával és jó minõségû, állatorvos által javasolt bolhairtó szerekkel történik. 2. Toxoplazmózis
Fõleg ház körül tartott macskákban elõforduló megbetegedés, mely emberre is veszélyes, különösen gyermekekre, felnõtt korban a terhes nõkre. A macskák a fertõzött egerek elfogyasztásával veszik fel a kórokozót, ami egy véglény. A macskák fertõzõdése általában tünetmentes. Ritkán elõfordul lázas állapot, köhögés, szapora légzés, sárgaság. Idõsebb macskákban lesoványodás, erõs hasmenés, vérszegénység is jelentkezhet. Vemhes macska fertõzõdése esetén az újszülöttekben agyvelõ, máj, vese, szívizom és vázizom gyulladás, tüdõgyulladás mutatkozik. Az ember a macska ürülékével és nyers hússal fertõzõdhet. Terhes nõkben megeredõ fertõzés magzat-károsodást hozhat létre. Védekezés, megelõzés: Terhes nõk kerüljék az idegen macskákkal való közvetlen érintkezést. Beteg állat ne legyen a környezetükben. A homokozókban való játszadozás, a kertben végzett talajmunkák, a nyers hús konyhai elõkészítése után alaposan kezet kell mosni.
3. Férgesség
A macskáknál egyaránt elõfordulnak fonal és galandférgek. Ezekkel az ember is fertõzõdhet. A fertõzés könnyen megelõzhetõ és igen ritka. Fontos a higiéniai szabályok betartása és a rendszeres féreghajtás.
Pécs, 2001. április 25.
Dr. Révész Bálint
állatorvos