Szakfolyóirat 2001/5 Tartalom Növényvédelem

Növényvédelem

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem Paradicsom konzerv

A konzervparadicsom növényvédelme

A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, paradicsompor, szárítmányok/ termesztett paradicsom. Kórokozóinak és kártevõinek egy része megegyezik a hajtatott paradicsoméval, melyeket az Agro Napló 2000/1-2. és 3. számában ismertettünk, így ezekre itt részletesen nem térünk ki. - A VÍRUSOS BETEGSÉGEK /paradicsommozaik, páfránylevelûség és a paradicsom nekrotikus elhalása/ elõfordulása, tünetei, jelentõsége és a védekezés módja a szabad földön és a hajtatásban azonos.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem ribiszke köszméte rügy

A ribiszke és köszméte nyövényvédelme

A köszmétét, piros-, fekete- és arany-ribiszkét számos olyan "sok gazdás" károsító veszélyezteti, amelyik valamennyi gyümölcsfánkon megtalálható. A gyökereket a gyökérgombák, cserebogár pajorok, a fás részeket a nektriás vesszö- és ágelhalást okozó gomba fajok és a pajzstetvek károsítják A rügyeket, hajtásokat megrághatják a lepkék hernyói és a lombrágó bogarak. A leveleket szívogatásukkal károsíthatják a takácsatkák is. A polifág károsítók miatt a virágzási és érési idö figyelembevételével a ribiszke és köszméte bokrokat együtt permetezhetjük a kert gyümölcsfáival. Árutermelö ültetvény esetén azonban a Ribes-fajok "egy-gazdás" károsítói határozzák meg a védekezést.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem rózsa szabadföldi

A szabadföldi rózsa védelme

A szabad földön termesztett rózsa leggyakoribb és legveszélyesebb kártevõje a nagy rózsa-levéltetû. A növekedésben lévõ rózsahajtások csúcsi részén, a fiatal leveleken és bimbókon telepekben élve egész tenyészidõszakban szívogat. Május-júniusban megjelennek a szárnyas nõstényei, melyek újabb rózsatövekre vagy más növényekre repülnek. Kártételének következtében a levelek elsárgulnak, lehullanak, a hajtások meggörbülnek, a bimbók torzulnak, nem nyílnak ki, a növények növekedése lelassul. Ürülékükben, a mézharmatban megtelepedõ korompenész gombák szennyezik a rózsát, csökkentik a díszítõértékét. Vírusterjesztésük csak fokozza a kártételt. Megjelenését a hajtásvégek vizsgálatával ellenõrizhetjük. Ha a szárnyatlan levéltetû telepeket elpusztítjuk, a szárnyas alakok megjelenéséig mentesítjük a rózsáinkat. Késõbb azonban a szárnyas egyedek újabb és újabb betelepedése miatt a kezeléseket ismételni kell. Védekezésre válasszuk a természetes ellenségeket kímélõ inszekticideket.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem

Gyommentesítés

A gyommentesítés össztársadalmi érdek. Nagyon fontos az egyén szempontjából és elengedhetetlenül szükséges a települések, városok közösségei számára is. Egyéni szempontból a tiszta, egészséges környezet alapfeltétele létünknek, míg társadalmi szempontból a gyomos, elhanyagolt környezetünk jelentõs hátrányokat jelent: idegenforgalomra negatív hatást gyakorolhat és az allergiát okozó pollen terjedésével nõnek az egészségügy kiadásai is.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem

Küszöbön az amerikai kukoricabogár kártétele

Napjainkban csaknem minden növénytermesztõ elõtt ismert, hogy 1985 óta új, potenciális kártételi veszélyt jelentõ kártevõ telepedett meg a hazai kukoricásainkban. A számtalan hírközlési lehetõséget kihasználva a növényvédelmi szervezetek hetedik éve adnak információt az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) magyarországi terjedésérõl, - sajnos 1997 óta az elsõ bekövetkezett imágó lomb, bibe és csõkezdemény, valamint a lárvák gyökér kártételérõl is. A szexferomoncsapdás megfigyelések eredményeibõl megtudhattuk a faj Gyõr-Sopron-Moson, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék kivételével az ország területének közel 2/3-n (50.000 km2) megtalálható, északi irányban Szlovákiába tart (1.sz. táblázat). Igen közel az az idõ - talán 1-2 év, amikor valamennyi hazai kukoricatáblán - észlelési szinten megtalálható. Ezt követõen a jobb termõhelyi adottságú területeken bekövetkezik, akár a 3-ik évtõl is az elsõ jelentõsebb bogárrágás, a 6-7-ik évben - monokultúrákban a lárvák gyökérkártétele, a szárdõlés. Szembetûnõ kártétel az ország egészére vonatkoztatva 3-4 déli megyét kivéve (I. kukoricatermesztési zóna) fokozatosan következik be. A gazdasági kár (termékenyülési hiányosságból, szárdõlésbõl fakadó termésveszteség) több termesztési tényezõ együttes hatásának (monokultúra aránya, talajtípus, tápanyag ellátottság, tenyészidõ hossza, vetésidõ, csapadékviszonyok) függvényében változhat, melyet az adott növényvédelmi technológia (talajfertõtlenítés, imágó elleni védekezés) határol be.

Tovább olvasom

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem

Színcsapdák a növényvédelem szolgálatában

Kártevõ elõrejelzés és vegyszer nélküli védekezés lehetõsége Bizonyos rovar-fajokra a meghatározott színárnyalatok csalogató hatást mutatnak. A vonzódás kártevõkre is kiterjed. A mesterséges kihelyezett tál vagy színcsapdák kiválóan alkalmasak elõrejelzésre, vegyszer nélküli védekezésre is. Régóta ismert természetes jelenség az, hogy egyes rovar-fajok - elsõsorban a levéltetû alkatúak valamilyen színhez vagy színárnyalathoz, rendszerint a sárgához különösen vonzódnak. Az egyes színek „csalogató” hatása összefügg a rovarok táplálékszerzési (virágpor, nektárium) életciklusukkal. A vonzást nem feltétlenül a virágzó növény indukálja a kombinált illatanyagokkal vagy anélkül, hanem bizonyos színû tárgyak is kiváltják, egyszerû vizuális ingerként hatnak, melynek eredményeként a rovar valamilyen környezetben megtelepszik. Ennek ismeretében, növényvédelmi célból,

Tovább olvasom