A konzervparadicsom növényvédelme

- A paradicsom sztolburja FITOPLAZMÁS BETEGSÉG elsõsorban szabadföldön károsít. A levelek torzulását, elkeskenyedését, besodródását okozza. Fonákuk lilásan elszinezõdik. A virágok is torzulnak Bogyók nem, vagy csak nagyon aprók fejlõdnek. A sok hónaljhajtás képzõdése miatt a tövek „elsöprûsödnek”. Gazdanövényei még a paprika, a tojásgyümölcs, a dohány és számos gyomnövény, pl. az apró szulák /folyondár/, az aszat, a mezei katángkóró, a mezei zsálya, az élõsködõ aranka fajok. A kórokozót a kabócák terjesztik, így ellenük kell védekezni és a gazda gyomnövényeket kell irtani. BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK közül a paradicsom xantomónászos betegsége szabad földön rendszeresen súlyos károkat okoz. A levélen apró, kerek, a levélnyélen és a száron megnyúlt vizenyõs foltok láthatók. Késõbb a foltok elszáradnak, elbarnulnak, felületüket fénylõ baktériumnyálka borítja. A bogyókon a foltok kiemelkedõek, varszerûek, enyhén berepedeznek.

A termés ipari feldolgozásra alkalmatlanná válik. Paradicsomon kívül a paprikát is károsítja. A betegség vetõmaggal és növénymaradványokkal terjed, de fertõzési forrás a talaj is. Ezért a védekezés alapja a növényi maradványok eltávolítása és megsemmisítése, legalább 4 éves vetésforgó betartása, valamint a vetõmag csávázása Kasumin 2 L növényvédõ szerrel. Megelõzésként a kiültetés után, május második felétõl legalább a 3 cm-es bogyónagyságig rendszeresen permetezzük a növényeket Kasumin 2 L vagy réztartalmú /Astra rézoxiklorid, Champion 50 WP, Cuproxat FW, Kocide 101, Funguran - OH 50 WP, Rézgálic, Rézoxiklorid 50 WP, Vitra rézhidroxid, stb/ készítményekkel.

GOMBÁS BETEGSÉGEK közül a fitoftórás betegség /paradicsomvész/ a legveszedelmesebb, mely a védekezés gerincét is képezi / lásd: AGRO NAPLÓ 2000/1-2.sz./.

A paradicsom szeptóriás betegsége szabad földön rendszeresen elõfordul. A levélen apró, kerek, barna, majd közepükön kivilágosodó foltok láthatók, bennük a gomba fekete termõtesteivel /piknidiumok/. A száron és a levélnyélen a foltok hosszúkásak. Késõbb a foltok összefolynak, a lomb elpusztul, így a terméshozam csökken és a bogyók napperzseltek, értékesítésre alkalmatlanok lesznek. Fertõzési források a beteg növénymaradványok, így alapvetõ mechanikai védekezés azok megsemmisítése. A kémiai védelmet már a palántanevelés során meg kell kezdeni és két alkalommal el kell végezni, majd kiültetés után legalább 3-4 alkalommal meg kell ismételni. Esõs nyáron, vagy ha harmattól sokáig nedves a növényfelület, a hõmérséklet pedig 25 °C körül van, szükség lehet a permetezések továbbfolytatására.

A paradicsom alternáriás betegsége rendszeresen fellép és fõleg a nyár közepétõl okoz súlyos károkat. A pirenohétás betegség és a botritiszes betegség kisebb mértékben jelentkezik szabad földön /leírásuk az AGRO NAPLÓ 2000/1-2.sz.-ban/.

A KÁRTEVÕ ÁLLATOK közül a terrikol /talajlakó/ kártevõk, a pattanóbogarak lárvái - a drótférgek - és a cserebogarak lárvái - a pajorok - sok tápnövényûek, így a paradicsomot is károsítják. A gyökerek megrágásával a növények gyenge fejlõdését, gyakran pusztulását okozzák. Egyedsûrûségükrõl talajfelvételezéssel gyõzõdhetünk meg. Amennyiben négyzetméterenként átlagosan 3 drótférget vagy 1 pajort találunk, vetés vagy ültetés elõtt végezzünk talajfertõtlenítést Basudin 5 G, Diazinon 5 G vagy Diazol 5 G készítménnyel. A felvételezést és a talajfertõtlenítést végezhetjük elõzõ év õsz elején - amikor még a lárvák közel vannak a talajfelszínhez - vagy tavasszal. Rendszeres talajmûveléssel is gyéríthetjük számukat. A melegigényes gyökérgubacs-fonál-férgek helyre vetés esetén nem, palántáról való termesztés esetén - ha fertõzött palántát ültetünk ki - súlyos gondokat okoznak. /AGRO NAPLÓ 2000/3/. Szabad földön - különösen homoktalajon - a szabadföldi gubacs-fonálféreg terjedt el. Kártétele hasonló az elõzõ fajokéhoz, de gubacsai apróbbak. Fejlõdése is lényegesen lassúbb, nemzedékszáma „csak” 2-3, így nem alakul ki olyan súlyos kártétel, mint az elõzõeknél. Ha fertõzött a talajunk, termesszünk 2-3 éven át gabonaféléket, rendszeresen irtsuk a gyomokat, használjunk ellenálló fajtákat. Szabad földön is használhatjuk a Basamid G talajfertõtlenítõt növénymentes területen, de költséges eljárás. Növényállományban Vydate G-vel gyéríthetjük a fonálférgeket. A lombon több levéltetû faj szívogat. Közvetlen kártételük általában nem túl jelentõs, de közvetett kártételükkel, a vírusos betegségek terjesztésével veszélyeztetik a növényállományt. Ezért észlelésükkor azonnal védekezzünk ellenük /Lásd: AGRO NAPLÓ 2000/3.sz./. A burgonyabogár imágói és lárvái a lombozat rágásával okozzák kártételüket. Az áttelelõ bogarak május elején, közepén jönnek elõ tömegesen.

Az utóbbi években a termésen a gyapottok-bagolylepke lárvája okoz súlyos károkat. A védekezés azért nehéz, mert a kis lárvák rövid ideig tartózkodnak a növények felületén, gyorsan berágják magukat a termésbe. Mivel az érés idején károsít, csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejû szerekkel védekezhetünk, mielõtt a lárvák a termésbe hatolnának. Ilyen készítmények pl. a Novodor FC, a Dipel, a Decis 2,5EC, a Sherpa.

Dr.Ördögh Gizella