A csemegekukorica-termesztés fajtaválasztéka

A csemegekukorica fajták legfontosabb jellemzõi: a tenyészidõ, a termõképesség és a csövek illetve szemek minõsége. A jelenleg termesztésben lévõ fajták kivétel nélkül hibridek.
Tenyészidejük, szemszínük, cukortartalmuk és felhasználási céljuk szerint csoportosíthatjuk õket. Tenyészidõ alapján igen korai, korai, középkorai, középérésû, középkésõi és késõi éréscsoportokat különböztetünk meg. A fajták tenyészidejét megadhatjuk a vetéstõl a betakarításig eltelt napok számával. A csemegekukorica fejlõdése azonban erõsen függ a hõmérséklettõl. Ezt veszi figyelembe a hõösszeg-számítás módszere, ahol a fajta éréséhez szükséges hõösszeget adják meg. Elterjedt gyakorlat, hogy valamelyik közismert fajtához viszonyítják a hibridek tenyészidejét. A tenyészidõ pontos ismerete különösen a feldolgozóipari termesztésnél a folyamatos betakarítást célzó szakaszoláshoz elengedhetetlen. A betakarítási idõpont helyes megválasztása azonban a friss piaci célú csemegekukoricánál is lényeges, mert a szemek cukortartalma ekkor a legmagasabb és a héjvastagság a legkedvezõbb. A feldolgozóipar a szemek nedvességtartalma alapján kezdi a fajták betakarítását. Friss fogyasztásra történõ szedésnél kis gyakorlattal a szemek kiteltségébõl és színébõl általában elég jól megítélhetõ az érettség. A korai fajták esetében általában kevesebb rezisztenciatulajdonsággal és kissé gyengébb minõséggel kell beérjük. A középérésû fajták már általában messzemenõkig kielégítik a minõséggel és a termésbiztonsággal kapcsolatos igényeket. A legkorábbi fajták a korai frisspiaci termesztésnél kedveltek. A csemegekukorica fajták szemei lehetnek sárgák (sötétebb illetve világosabb) és fehérek. Az ún. bicolor fajták csövein sárga és fehér szemek vegyesen találhatók. Hazánkban a sárga szemszínû fajták terjedtek el. A csemegekukorica táplálkozási értékét karotinoid valamint jelentõs fehérje és szénhidráttartalma adja. Cukortartalmuk alapján a hagyományos normálédes típus mellett megkülönböztetünk cukortartalom-növelt és szuperédes fajtákat. Az elõbbiek állománya a normálédesekhez hasonló, színük általában világosabb. A szuperédes fajták szemei inkább roppanó jellegûek, cukortartalmuk a legmagasabb. (A normálédesek 3-6%-os cukortartalmával szemben 9-12 % cukrot tartalmaznak.) Tövön és pultontartahatóság szempontjából kedvezõbbek. Korábban az ebbe a típusba tartozó fajtákat érzékenyebbnek és igényesebbnek tartották. Az új szuperédes hibridek között már találhatunk jó csírázási erélyû, stessztoleráns, betegségellenálló-képességgel rendelkezõket is. A szuperédes fajták vetõmagját 2-3 cm-nél ne vessük mélyebbre. A különbözõ típusokat -az átporzódás veszélye miatt- izolálni kell egymástól. Az izoláció lehet térbeli (legalább 100 m-es távolságra vetve) vagy idõbeli (minimum 2 hét eltérés virágzási idõben).
A friss fogyasztásra termelt csemegekukoricánál a fajtaválasztás legfontosabb szempontjai: sötétzöld, a csõvégen túlnyúló csuhélevelek, a szabályos szemsorok és a jól kitelt csõvég. Lényeges az élénk, fénylõ szemszín, a jó íz, a vékony héj és a jó pultontarthatóság. Ezeket a tulajdonságokat azonban a fajta mellett a termesztési körülmények és a szedési idõpont helyes megválasztása is nagymértékben befolyásolják. Frisspiaci termesztésnél a korai fajták kedveltek az értékesítési szezon elején elérhetõ magasabb árak miatt. A korai, hideg talajba történõ vetés -különösen a kevés tartaléktápanyagot tartalmazó szuperédes fajtáknál- kockázatos lehet. A kockázat csökkentése érdekében válasszunk jó kezdeti fejlõdésû fajtát és törekedjünk nagy ezermagtömegû, jó csírázási erélyû vetõmag beszerzésére. A talaj takarásával próbáljunk elérni magasabb talajhõmérsékletet. A feldolgozóipari célú termesztés alapvetõ követelménye a fajták gépi betakarításra való alkalmassága. Elõnyös az egyenletes csõméret, a jó szemmélység, a magas szemsorszám (18-20 sor optimálisnak tekinthetõ), a viszonylag apró, gömbölyded szemek, a jó szín (általában a sötétebb sárga kedvelt) és a kellemes íz. Morzsolt termékek elõállításánál a szemkihozatalt tartják alapvetõnek a fajták hozamának értékeléséhez.
A termesztõ szempontjából a lendületes kezdeti fejlõdés, a jó szárszilárdság alapvetõ. Lényeges szempont a fajták betegségellenálló-képessége (elsõsorban vírusrezisztenciája) és a változó környezeti tényezõkkel szembeni stressztoleranciája. Ez utóbbi tulajdonságoknál számos közép- illetve késõi érésû fajta esetében jelentõs az elõrelépés.
A csemegekukorica korai friss piaci termesztésénél a koraiság növeléséhez speciális termesztéstechnológiákat használnak. Ezeket az exportlehetõségek és a szezon kezdetén elérhetõ magasabb értékesítési árak hívták életre. A legkorábbi törést a palántás termesztés teszi lehetõvé. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy így alacsonyabb termésátlagot érhetünk el és a betakarított csövek is gyengébb minõségûek. Sokkal jobban alkalmazhatók csemegekukoricánál a különbözõ síkfóliás módszerek. Erre a célra a vékony polietilén és fátyolfóliák egyaránt alkalmasak. A fólia eleinte a talajhõmérséklet emelésében, majd növénytakarásban játszik szerepet. Addig hagyjuk a fóliát a növényeken, amíg az nem akadályozza a növények fejlõdését illetve ameddig nem alakul ki alatta túl magas hõmérséklet. A vetés általában április közepén történik. Erre a célra a legkorábbi fajták (a normálédes Spirit, a szuperédes Dessert 73, Sheba és a Honey Bantam) alkalmasak. Jelenleg a Nemzeti Fajtajegyzékben 62 csemegekukorica fajta található. A hazai nemesítés megtorpant. A vetõmag-forgalmazó világcégek révén ugyanakkor az amerikai nemesítõcégek széles választéka áll a termelõk és a felhasználók rendelkezésére. Az utóbbi években a fajtaválaszték egyre inkább a szuperédes fajták irányába bõvült. A tavalyi kísérletekben a normálédes és a szuperédes fajták aránya már 50-50 % körül alakult. A 2000. évben kísérletben szerepelt új és az összehasonlító fajtákról közöl áttekintõ összeállítást a mellékelt táblázat. Az ott közöltek a debreceni, a szarvasi és a fertõdi négy ismétléses kísérletek átlagadatai. Az érzékszervi értékelést a 2000 december 6-án tartott tordasi csemegekukorica bírálat eredményei alapján közöltük. Az adatok elemzésénél vegyük figyelembe az elmúlt év gyakran igen meleg, aszályos idõjárását, melynek hatására néhány a környezeti tényezõkkel szemben igényesebb fajta rosszabbul szerepelt.
Kovács Ferenc
OMMI A 2000. évben az OMMI gazdasági értékvizsgálat
kísérleteiben vizsgált csemegekukorica fajták jellemzõi táblázat