MENÜ

Lehet-e, érdemes-e a nyitott istálókat hûteni?

Oldalszám: 49
2013.11.14.

ÖSSZEFOGLALÓ
A jobb komfortérzet kialakítása miatt a 70-es évek végén készültek a nyitott oldalfalú istállók. Ezekben nyáron a természetes szellõztetés elõnyeit kihasználva kielégítõbb légállapot alakult ki az állatok számára, mint a zárt istállókban. Vizsgálatot végeztünk olyan nyitott épületben, amelyben nagyteljesítményû ventilátorral végzett szellõztetéssel, illetve a szellõztetéssel egyidejû vízbeporlasztással javították az istállóklímát.

Megállapítottuk, hogy az adott berendezéssel az állatok komfortja javul, 27-28 °C külsõ hõmérséklet mellett is mintegy 6 °C-os hõmérsékletcsökkenés érhetõ el. Szakirodalmi források alapján a szarvasmarha számára szükséges optimális klímazóna 8-15 °C 0,15 - 0,25 m/s légsebesség és 65-85 % relatív nedvességtartalom mellett. Az állatok tûrési zónája ennél természetesen magasabb is lehet, feltételezve, hogy a levegõ sebessége meghaladja a 0,25 m/s-ot. A 25 °C meghaladása esetén már 2,5-3,5 m/s légsebességnél is mintegy 10 %-os termelés-csökkenéssel lehet számolni, ha a légsebesség ezen hõmérsékleten ennél kisebb, az állatok termelése tovább csökken, elérheti akár a 30 %-ot is.

Az istállókat, egyáltalán a zárt tereket többféle módon lehet hûteni, többek között adiabatikusan is. Ezt a megoldást a hetvenes-nyolcvanas években a baromfitartó épületeknél, tehát zárt térben már elterjedten alkalmazták. A nyitott épületekben nem eléggé közismert az alkalmazása. Az általunk vizsgált épületben kísérleti jelleggel tervezték és építették meg a szellõztetõ és vízbeporlasztó rendszert, a vízhálózat nyomását felhasználva a víz porlasztására, porlasztóként szántóföldi permetezõgépek szórófejeit építették be. Az alkalmazott ventilátorok légszállítása 21 900 m3/h, átmérõjük 890 mm. Az épületbe 3 db-ot építettek be, egymástól való távolságuk 15 m.

A méréseket 1999. aug. 25-én 1300 és 1615 óra között végeztük, egyidejûleg mértük az alábbi paramétereket: a levegõ hõmérséklete, a levegõ relatív nedvességtartalma, a levegõ sebessége. A felvett adatokat számítógépen értékeltük, és ennek alapján készítettük el a diagramokat.

A mérés minden paraméternél háromszoros ismétléssel történt. Az adatok feldolgozása nyomán matematikai statisztikai módszereket alkalmaztunk, melynek eredményeként a mezõgazdaságban elfogadott 5 %-os szignifikancia-szint mellett az istálló mért pontjaira összességében megadhatók a fizikai jellemzõk értékintervallumai. A konfidencia intervallumok közül kiemelve a maximális jellemzõket, a következõk rögzíthetõk. A relatív páratartalomra 2,46 %, a légsebességre 0,22 m/s, a léghõmérsékletre 2,1 °C értékintervallum szélességet kapunk, melyek az optimális klímazóna-tartományok ismeretében megfelelõnek ítélhetõk. A felsorolt paramétereket normál üzemi - azaz a természetes szellõztetési állapotban -, a ventilátorok mûködtetése közben, illetve a vízporlasztók és a ventilátorok egyidejû mûködtetése közben mértük.

A mérési pontokat 1 m, 1,8 m, illetve 2,5 m magasságban választottuk meg essenek. A három mérési sík mindegyikében az etetõjászol (az istállón kívül), az etetõtér, a pihenõtér közepe és a trágyaút mentén, azaz négy sorban vettünk fel adatokat, 6 m-enkénti osztásban. Az épület

É-i és D-i vége között az épületen belül mintegy 6 °C hõmérsékletkülönbség volt mérhetõ.

· Az épületen belül, az épület nyitottsága ellenére is, normál esetben - ventiláció nélkül- melegebb volt, mint az épületen kívül, a léghõmérséklet meghaladta az állatok optimális klímazónájának felsõ (25 °C) határát. A ventilátorok megindítása után az egész épületben közel 2-2,5 °C-ot esett a hõmérséklet! Ez már önmagában is nagyon javította a klímát. Ugyanakkor az 1 m magasságban kialakuló 0,5 - 1,0 m/s légmozgás tovább növelte a komfortérzetet. Meg kell jegyezni, hogy az 1,8 m magasságban, az istállóban tartózkodó emberek számára kedvezõtlenül nagy, huzatérzetet okozó légsebesség alakult ki.

· A szellõztetés megindítása elõtt a relatív nedvességtartalom ugyancsak alacsony volt, ez némiképpen javította az egyébként kedvezõtlen állapotot. A párásítás megindításával további 4-6 °C hõmérsékletesés volt érzékelhetõ, azaz az eredeti állapotnál helyenként több mint 8 °C-ot esett a hõmérséklet.

5. IRODALOM

3. Barótfi I. - Kocsis K.: Mezõgazdasági épületgépészeti kézikönyv. Mg-i Kiadó Bp. 1979

4. Barótfi I. - Raffai P.: Energiagazdálkodás az állattartásban Mg-i Kiadó Bp. 1985

5. Kovács F.: Állathigiénia Mezõgazdasági Kiadó Bp. 1990.

6. Mothes, E.: Stallklima. Ladw. Verlag Berlin, 1973.

Dr. Mityók András - Dr. Gyõrfi György

TSF MFK Üzemtechnika Tanszék

5401. Mezõtúr Petõfi tér 1.

(56)350-989 E-mail: mityok@mfk.hu, gyorfi@mfk.hu