Néhány gondolat az aratás mûszaki feltételeirõl

A mai körülmények között is így van ez, az aratás sikeres lebonyolítása érdekében az eszközöket és berendezéseket megfelelõen elõ kell készíteni. Magyarországon a kalászos gabonákat kizárólag egymenetben arató-cséplõ gépekkel takarítják be.
Az arató-cséplõ gépek kiforrott, jól kidolgozott konstrukciók. Magyarországi viszonyok között az önjáró változatok alkalmazhatók leginkább. A cséplõszerkezeti kialakítást tekintve pedig a keresztben elhelyezett cséplõszerkezetû és szalmarázós magleválasztású gépek a hazai gabona betakarításban jól használhatók. (2.ábra) A szemtörésre érzékenyebb növények betakarítására pedig az axiális cséplõszerkezetû gépek ajánlhatók. Az utóbbi idõben pedig - különösen a nagyobb teljesítménykategóriában - a keresztben elhelyezett cséplõszerkezetû és tangenciális magleválasztó gépek terjedtek el. Szinte valamennyi gyártó rendelkezik különbözõ konstrukciójú, lejtõs területen alkalmazható változatokkal is.
Az arató-cséplõ gépek kiválasztásánál a termõterület nagyságát, tagoltságát, domborzatát az üzemeltetés körülményeit ( pl. bérvállalkozás) fontos szempontként kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy kis termõterülettel rendelkezõ vállalkozók elsõsorban a kisebb teljesítményû, illetve áteresztõképességû 4-6 kg/s, valamint 1100-1400 mm dobszélességû gépeket tudják gazdaságosan használni. Ezek a gépek 85-150 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek. Azokban a gazdaságokban, ahol kisebb vándorlási távolságok vannak, az egyszerûbb mechanikus variátoros meghajtású járószerkezetû gépek is megfelelõek.
A nagyobb vállalkozások részére az 1400-1600 mm cséplõdob szélességû 5-6 szalmarázóládás, 8-12 kg/s áteresztõképességû, hagyományos építésû gépek mellett a hasonló cséplõszerkezetû és axiális magleválasztású 14-19 kg/s áteresztõképességû arató-cséplõ gépek használata javasolható. Természetesen a nagy áteresztõképesség kihasználására ezekbe a gépekbe nagyteljesítményû és nagy nyomatékrugalmasságú motorokat építenek. A járószerkezet hajtása szinte kizárólag háromfokozatú + hátrameneti fokozattal rendelkezõ váltón keresztül hidrosztatikusan történik, vagyis a sebességszabályozás az egyes fokozatokon belül folyamatos. A nagyteljesítményû gépek többsége rendelkezik a gép üzemeltetési adatait kijelzõ fedélzeti számítógéppel és megrendelhetõk GPS rendszerrel is. Abban az esetben, ha a szalmát nem kívánjuk betakarítani, szinte valamennyi géphez kapható szalmaszecskázó és egyes típusokhoz pelyvaterítõ is.
Néhány nagyteljesítményû arató-cséplõ gép fontosabb jellemzõit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Az arató-cséplõ gépeket a gabona-betakarításhoz be kell szabályozni, illetve a mûködõ részek paramétereit be kell állítani. A beállítási értékek jelentõsen függhetnek a konstrukciós kialakítástól is. A beállításnál figyelembe kell venni a gabona fajtáját, a fizikai jellemzõit, szem-szár arányát, magasságát, hozamát, stb. A betakarítandó növények tulajdonságainak figyelembevételével a beállításokat csak a kezelési utasítás elõírásai szerint és üzemi próbákkal tudjuk elvégezni.
Nagyteljesítményû arató-cséplõ gépek fontosabb jellemzõi Az arató-cséplõ gépek üzemeltetése során a vágási magasság a csúszótalpak magasságával állítható be. A vágási magasság beállítása mechanikusan, illetve a vezetõfülkébõl automatikus talajkövetõ üzemmódban elvégezhetõ. Egyes típusok a hosszirányú terepkövetés mellett a keresztirányú talajkövetésre alkalmas vágóasztallal is felszerelhetõk.
A motolla helyzetét, magasságát egy típusoknál a kinyúlását is a betakarítandó növény magasságához, a fordulatszámot pedig a munkasebességhez kell igazítani.
A cséplõszerkezet esetében a cséplõdob fordulatszámát és a cséplõdob és dobkosár közötti hézagot kell beállítani. Erre az esetre a kezelési utasítás konkrét elõírásokat tartalmaz, figyelembe kell azonban venni a szem-szalma arányt, a nedvességtartalmat, a fajta jellemzõit (pl. a csépelhetõséget).
Száraz, nehezen csépelhetõ fajták esetében a dobfordulatszámot magasabb, a cséplõrést pedig kisebb értékre kell állítani. Ez esetben azonban a tisztítószerkezetnek a rostáknak a terhelése megnõ, következésképp a tisztítólevegõ mennyiségét növelni kell, vagyis a ventilátor fordulatát magasabbra kell állítani.
Az arató-cséplõ gépek munkasebességét a hozam figyelembevételével kell megválasztani, hogy a gép áteresztõképességét kihasználjuk. Az áteresztõképesség alatt azt a legnagyobb szem-szalma keverékre vonatkozó tömegteljesítményt értjük, amely 1,5 % szemveszteség mellett érhetõ el.
A legtöbb típus rendelkezik szemveszteségjelzõvel, a szemveszteségjelzõ berendezést azonban az üzembe helyezéskor, de az üzemelés közben, az üzemi viszonyok, körülmények, fajta, nedvességtartalom, stb. változásakor újra kell kalibrálni. Vagyis a szemveszteségjelzõk csak szántóföldi próbával állíthatók be.
A betakarító gépek tömegteljesítménye csak megfelelõ kiszolgálás mellett használható ki, vagyis a szem szállítását pontosan meg kell szervezni. Az arató-cséplõ gépek tömegteljesítményének megfelelõ szállítókapacitást kell biztosítani. A szállítókapacitás biztosítása egyes gépüzemeltetés mellett csere-pótkocsik alkalmazásával az esetek többségében megoldható. A gépcsoportban üzemeltetett arató-cséplõ gépek esetében az összesített betakarítási teljesítményeket kell figyelembe venni és ehhez kell a szállítógép darabszámot meghatározni.
Tehát az aratás gondos gépbeállítással és üzemeltetéssel végezhetõ el, azonban ez a gondosság biztosítja a veszteségek minimalizálását és hozzájárulhatnak a betakarított termény minõségének és a termelés jövedelmezhetõségének javításához.
Gödöllõ, 2001. május 15.
Dr. Kelemen Zsolt
FVMMI GM Kht. - Gödöllõ