Permetezéstechnikai aktualitások

„7.§ (2) növényvédõ szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec - nagyobb szélsebességnél, esõben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhetõ. A légmozgás irányától és erõsségétõl függõen a növényvédõ szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.”
Az5/2001-es rendelet megerõsíti, illetve kiterjeszti a mai napig is érvényben lévõ 42.438 (1968.)-as MÉM Növényvédelmi Fõosztály rendszabályát - Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Értesítõ, 1968. 17.sz. május 16. - mely a gyomirtó permetezések során betartandó idõjárási korlátozásokra vonatkozik.
„10. a gyomirtást legfeljebb gyenge szélben, a biztonsági sáv meghagyásával szabad végezni. Az érzékeny kultúrák károsodásának elkerülése érdekében ezek közelében vegyszeres gyomirtás csak nagyon indokolt esetben végezhetõ és ilyenkor legalább 10 m-es, szõlõnél legalább 50 m-es, légporlasztásos gép esetén mindenkor legalább 50 m-es védõsávot kell biztosítani.”
A szél a levegõ vízszintes irányú mozgása, melyet nagysága/sebessége és iránya együttesen jellemez. A levegõ mozgása a talaj közelében általában mindig turbulens. A turbulencia egyrészt a felszín érdessége, másrészt a felszín egyenetlen felmelegedése következtében alakul ki (szabad talajfelszín, különbözõ architektúrájú növényállományok hatása).
A sodródás miatt kialakuló turbulenciát mechanikus turbulenciának, az egyenetlen felmelegedésbõl adódó turbulenciát termikus turbulenciának nevezzük. Általában a labilis állapotú levegõben jól fejlett, a stabilis állapotú levegõben gyenge turbulenciát találunk.
A gyakorlatban dolgozó kollégáinknak a szélsebesség mûszeres mérésére általában nincs lehetõsége. Javasoljuk ezért, hogy a szél szemmel látható hatásainak megfigyelése alapján határozzák meg a szél sebességét.
A szélsebesség és a szélerõsség között szoros kapcsolat áll fenn, de egymással össze nem tévesztendõ fogalmak. A szélerõsségben ugyanis a szélnek a különbözõ tárgyakon kifejtett erõmûvi hatását értjük, míg a szélsebesség az idõegység alatt megtett szélutat jelenti.
A szélerõsség vagy szélnyomás a mozgó levegõ útjában álló akadályok szélfelõli oldalán nyomóerõt fejt ki - itt megjegyezzük, hogy ez a tény fõleg szõlõ- és gyümölcsvédelmi gépek beállításánál, az optimális géptípus kiválasztásánál és az üzemeltetési mód megválasztásánál az elsõdleges paraméter, melynek hatásait a most induló két sorozatunk késõbbi fejezeteiben, a növényállományokban végzett összehasonlító permetlerakódási vizsgálataink tükrében mutatunk be.
A szél erõsségét a természetben kifejtett erõmûvi hatásából ítéljük meg. Az erre a célra szolgáló BEAUFORT - (ejtsd: bofór) féle erõsségi skála a szélcsenden kívül 12 erõsségi fokozatból áll:
táblázat
- permetezésre optimális szélsebesség a szélerõsségi skála 1-2 foka:
- a táblázatban közölt m/sec-ból 3,6 szorzóval a km/óra értéket kapjuk;
a szélerõsség skála elsõ alakját BEAUFORT, F. (1774-1857) angol tengernagy készítette 1806-ban, azóta - róla elnevezve - az egész világon alkalmazzák.
A permetcseppek elméletileg lehetséges elsodródásának lehetõségét az alábbi táblázatban mutatjuk be:
- az 1 m magasból ejtett csepp elsodródása 1 m/sec szélsebességnél
táblázat
A cél felé haladó permetcseppel elpárolgásának nagysága - így a légnedvesség is - jelentõs hatással van az elsodródás mértékére. A telítettséghez közel álló állapotú levegõben a párolgás lassú, a száraz levegõben pedig gyors. A telítettség százalékban kifejezett értéke a relatív légnedvesség vagy páratartalom. Ez a számérték azt fejezi ki, hogy a tényleges páratartalom hány százaléka a mért léghõmérsékleten lehetséges maximális páratartalomnak. A légnedvesség mérése - a gyakorlatban is - csak mûszerrel oldható meg.