MENÜ

Takarmányozás

Szakfolyóirat > 2001/6 > Takarmányozás Takarmány Hízósertések

Hízósertések takarmányozása

Ebben a fejezetben a battériáról kikerült és hizlaldába áttelepített 25-30kg közötti sertések takarmányozásával foglalkozom, egészen az elkészülésig (110-120kg). Itt dõl el egy sertéstartó munkájának eredményessége, tehát a témával komolyan kell foglakozni (mivel ezen súlytartományban fogyasztják el az árutermelõ sertéstenyésztésben felhasznált összes takarmány körülbelül 70-75%-át).

Szakfolyóirat > 2001/6 > Takarmányozás

LUCERNASZENÁZS-KÉSZÍTÉS korszerûen

Magyarországon a szálastakarmányok döntõ többségét a gyep-és a lucerna adja. Idõjárási viszonyaink között a gyep jelentõs részét szénaként takarítjuk be és csak kisebb hányadából készítünk szenázst. A lucerna esetében azonban más a helyzet, a mivel téli tárolásra szánt lucernát, betakarítás során gyakran az idõjárási és a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében, valamint utolsó növedék esetén, értékmentés céljából a széna mennyiségének rovására nagyobb tételben tartósítjuk szenázsként.

Szakfolyóirat > 2001/6 > Takarmányozás szemestermény

Szervessavas szemestermény tartósítás

A szervessavas szemestermény kezelés elsõsorban a saját állatállománnyal rendelkezõ gazdaságok számára, a megtermelt szemesterményeik biztonságos tartósítására ajánlott. A hagyományos tartósítási technológiáknál biztosítani kell a termények egyensúlyi nedvességtartalmát, ami a legtöbb esetben csak szárítással érhetõ el. Saját szárítóberendezéssel nem rendelkezõ gazdaságoknak - a kisebb terménymennyiség és a szárító beruházás igen magas költsége miatt - legtöbbször a bérszárítást kell választaniuk. Ennek költségei, hozzászámolva a szükséges elõ és utótisztítást és a megnövekedõ szállítási költségeket is, a megtermelt alapanyagok értékének 20-25 %-át is elérhetik, nem beszélve még a tartós tárolás alatti állagmegóvó technológiák (szellõztetés) költségeirõl.