MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés

Az almafák tápláltsága és a gyümölcsminõség

A címben jelzett fogalmak önmagukban is összetettek, de a kapcsolódásuk különösen annak számít. Nem véletlen, hogy nem az almafák trágyázását emutettük a minõséggel összefüggésben. Túl egyszerû lenne a helyzet, ha a trágyázással meg lehetne magyarázni. Ennek ellenére a trágyázásoknak lehet közvetlen hatásuk is az alma minõségére.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés repce fajták

Az új államilag elismert õszi káposztarepce fajták

Az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács 2000 augusztusi ülésén 10 fajtajelölt került állami elismerésre. A korai csoport 3, míg a középérésû csoport 7 fajtával bõvült. Jelenleg 8 korai érésû és 39 középérésû repce fajta áll a termesztõk rendelkezésére. A korai csoportban regisztrációra került három fajta a Pluchino, Dexter és Lenzo (1. táblázat) a német repcenemesítés eredményeit bizonyítja. Mindhárom fajtát a Raps GbR Saatzucht Lundsgaard állította elõ. A fajták magyarországi képviselõje az Alisca-Mag Kft., Szekszárd.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Kukorica Napraforgó Trágyázás

Fej- és lombtrágyázás lehetõsége napraforgónál és kukoricánál

Debreczeni Béláné, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A gyakorlatban ritkán fordul elõ, hogy a növények táplálkozásához szükséges elemek kielégítõ mennyiségben, felvehetõ(oldható) formában és a szükséges arányban állnak rendelkezésre a termesztés céljára rendelkezésre álló termõtalajban.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Vetés Szántóföld

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben III.

A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek esetenkénti társításai. Ezek a tömegtakarmányok nyárvégétõl jól kielégítik a kérõdzõk takarmányigényét. Minden üzem méretnél, megvalósíthatók. Különösen ajánlhatók ott, ahol öntözési lehetõség van és valamilyen oknál fogva a fõtakarmány termõ területe kicsi. Az ismertetésre kerülõ társítások célja kettõs, vagy a hozamnövelést (kukorica silócirokkal), vagy pedig a fehérje koncentráció növelését (szójás silókukorica) szolgálják.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés

Õszi-téli retek termesztése

Õszi hónapokban is termeszthetõ retek, bár az igény ilyenkor lényegesebb kisebb, mint húsvét táján. Az apró piros gumójú hónapos retkek mellett, amelyeket nyáron nem lehet a magszárképzõdés miatt termeszteni, egyre többen a nagy testû, tárolásra is alkalmas õszi és téli retek fajtákat vetik.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Tarló növényi hulladék tarlóégetés

Tarlóégetés és/vagy szerves anyag megõrzés?

A tarlóégetés a szántóföldi növénytermesztés egyik legvitatottabb „munkafolyamata”. Számos elõnye van, ugyanakkor lényegesen több az olyan hátrány, amely feltétlenül átgondolásra kell késztessen mindenkit, aki élni kíván vele. Az égetés támogatói azzal érvelnek, hogy elpusztítható a gyommagvak, a kártevõk és a kórokozók nagy része. Ezzel szemben a valóság az, hogy a pusztítás csak a felszínre, illetve az alatta lévõ néhány centiméter rétegre terjed ki. Ugyanakkor az égetés során károsodnak a hasznos bioszervezetek is, megbomlik a környezet biológiai egyensúlya, és nem elenyészõ a vadak pusztulása sem.