Fej- és lombtrágyázás lehetõsége napraforgónál és kukoricánál

A növények tápanyagellátásában tapasztalható gyors technológiai átalakulás vitatja a tápanyagok pótlásának mennyiségét, felhasználási módját és idõpontját. A hagyományos növénytáplálási rendszerekben a tápanyagellátás fõ idõszaka a termesztés évét megelõzõ õszi szántással ill. a tavaszi vetõágy készítéssel összefüggõ kijuttatás. A termés mennyiségének növelése és minõségének javítása érdekében, a tápanyag kiegészítési eljárások megválasztásához ismernünk kell a növényfajok és -fajták tápanyagigényét, az anyagcsere folyamatok befolyásolhatóságát.
A gazdasági növényeink tápanyag felvételi igénye fejlõdési szakaszonként is eltérõ, az alaptrágyázás, fejtrágyázás és levéltrágyázás ennek szolgálatában érheti el célját. A nitrogén mobilis, a talajvízzel elmozdul a gyökérzónából, hiánya gyakori. A foszfor a talajban mozgásképtelen kötésformákban található, kimosódásos veszteségtõl gyakorlatilag nem kell tartanunk. A kálium a talajban a kolloidokhoz kapcsolódva, kevésbé mobilis, de kicserélhetõ formában található. Homoktalajokon kolloidok hiányában mozgékony. Fontos tápelem a kén az olajos növények számára mivel a zsírsavképzõdéshez nélkülözhetetlen. A kén a szuperfoszfát kísérõ anyaga, ezért pótlásáról ritkán esik szó. Triplefoszfát és más kénmentes foszformûtrágya használatakor hiánya mutatkozhat. A magnézium hiány savanyú talajokon fordul elõ, fontos tápelem a növények keményítõ és olajhozamának növelése, minõségének javítása céljából. A talajban hiányt mutató mikroelemeket (fõleg meszes és lúgos talajokon) lombtrágyázással, mesterséges tápanyag utánpótlással szabályozni lehet. A fõbb tápanyagok hiányára, növények a tenyészidõ elsõ felében érzékenyebben reagálnak, ebben az idõben a pótlásokat be lehet iktatni.
A növények nitrogén igényét osztott N-trágyázással, elsõsorban fejtrágyázással kell biztosítani. A téli csapadék általi nitrogén kimosódás miatt, kora tavasszal szórjuk ki a termést növelõ nitrogén fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál számítani lehet arra, hogy az már nem csak a növekedésében vesz részt, hanem a fehérjeképzést elõnyben részesítve a napraforgó esetén, csökkentheti az olajtartalmat.
A levéltrágyázás alkalmas arra, hogy a termesztett növény életfolyamatait a legalkalmasabb idõpontban és a szükségnek megfelelõen megkísérelje irányítani. Kora nyári aszályos idõszakban a szárazságeredetû tápanyag felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás a növényeknél az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére, öntözési lehetõség hiányában. A levéltrágyák elvileg a tenyészidõ kezdetétõl a növények termésének kezdetéig kijuttathatók, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. Legelterjedtebb levéltrágyák: a karbamid, Mikramid, Wuxal, Volldünger 4-10 kg/ha 1-2%-os híg oldatai. Ezenkívül számtalan speciális nitrogéntartalmú(pl.KNO3) és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megvásárolható. A kén és a magnézium tápelemek hiányát, a keserûsó levéltrágyaként való kétszeri sikeres alkalmazásával pótolhatjuk.
A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhetõ. Ezekben az életfolyamatokban nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülõ életmûködésen keresztül javulhat a talajban lévõ tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyák termésnövelõ hatása nem akkora, mint amit az alaptrágyázás hatására elérhetünk, de nem lebecsülendõ a hatása. A növények terméskiesésének gyakori oka a talajból hiányzó nitrogén. A növények növekedését és fejlõdését legnagyobb mértékben a nitrogén szabályozza.
A napraforgó hazánkban sikeresen és jövedelmezõen termeszthetõ, ha jól választjuk meg a fajtát és fajta specifikus termesztési eljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hõ- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezõségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetû barna erdõtalajok, humuszos homoktalajok is. Ez összefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelõ nitrogénmennyiséget meghálálja. A nitrogén felesleg olajtartalmát csökkenti és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségû tápanyagot vesz fel.
A tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermése a talajból a következõ tápanyagmennyiségeket igényli: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor(P2O5) és 70 kg kálium(K2O), 12 kg magnézium(MgO). A kedvezõ tulajdonságú mezõségi talajokon elérhetõ 3.5 t/ha kaszattermés(140 kg nitrogén, 105 kg foszfor, 245 kg kálium és 42 kg magnézium igénnyel).
Amennyiben, a napraforgó vetés elõtt vagy azt követõen nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerint, a szükséges nitrogén mennyiséget, a hiányzórész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható.
A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli ha a gombaölõ szerekkel együtt alkalmazzuk, alkalmazkodva a megjelenõ szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az elsõ kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezhetjük.
A kukorica víz- és hõigényes növény. A termésbiztonság szempontjából a mezõségi és középkötött barna erdõtalajokon érzi jól magát. Egy tonna szemterméshez hektáronként 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort(P2O5) 30 kg káliumot(K2O), 3 kg magnéziumot(MgO) igényel. Szemtermése kedvezõ esetben átlagosan 5-6 t/ha(kb. 150 kg nitrogén, 60 kg foszfor és 180 kg kálium igénnyel).
A kukorica levéltrágyázása nem annyira elterjedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlõdési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor a sorok közé géppel nehéz bejutni. Továbbá a kukoricánál a tenyészidõben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható össze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére is és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az elsõ levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétõl a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhetõ.