MENÜ

A broilercsirke takarmányozása

Oldalszám:
2013.02.19.
A broilercsirke takarmányozásáról már nagyon sok szerzõ elismételte ugyanazokat a dolgokat, és az embernek van néha olyan érzése hogy ebben a témában bármi gondolat papírra vetése csak egy másik szerzõ ismétlése lenne. Ebben a cikkben a hazai takarmányozási tapasztalataimat szeretném kiegészíteni az Amerikai Egyesült Államokból kapott több millió csirke adatait is magába foglaló adattömegbõl kiollózott broiler táp beltartalmakkal, hogy a termelõk össze tudják vetni a sajátjukkal.
A broilercsirke számára az elsõdleges limitáló aminosav a metionin, szemben a sertés lizinjével. A táplálékfelvételét a takarmány energiakoncentrációja szabályozza, minél dúsabb energiájú táplálékot adunk neki, relatíve annál több plusz energiát vesz magához, amibõl képes az állat a testtömeg növelésére. Természetesen ahhoz, hogy ez a plusz energia fehérjebeépülésre fordítódhasson, biztosítani kell az életfenntartáson felül a növekedés és fejlõdés aminosav igényét is. Ezen indokok miatt kell az indítótápnak egyaránt magas aminosav garnitúrával, és magas energiaszinttel rendelkeznie. A broiler indítótápok aminosav és energia szintjeire a csirke rendszergazdái pontos információkat nyújtanak, ezen ajánlásokban lényeges különbségek nincsenek, ebbõl is jól látszik hogy a broiler hibridek a genetikai potenciáljuk csúcsát közelítik. Az indítótápok átlagos beltartalma a következõképpen fest az USA-ban:
Broiler indító táp
ME baromfi (MJ/Kg): 12,90
Nyers fehérje (%): 22,68
Lizin (%): 1,32
Met+ciszt (%): 1,01
Arginin (%): 1,64
Triptofán (%): 0,28
Treonin (%): 1,01
A leglényegesebb különbség a mi recepttúráinkhoz képest az, hogy magasabb arginin és treonin szintekkel dolgoznak. A többi paraméter nagyjából megegyezik az általunk használt recepttúrák táplálóanyag szintjeivel. Ahhoz hogy ezeket az értékeket elérhessük, csak kiváló minõségû takarmányokat alkalmazhatunk a recepttúrák összeállításánál. Ha a magas fehérjeigények kielégítése miatt alacsonyabb fehérjetartalmú takarmányokat keverünk a tápba, akkor relatíve nagy részt foglal el a recepttúrában a fehérjehordozó takarmányrész, amely takarmányok köztudottan energiaszegények.(vannak ez alól kivételek is, pl. a full-fat szója) Így a magas energiaigényt nem tudjuk kielégíteni, a csirke fejlõdéséhez „megvan a fehérje”, de nincs hozzá elegendõ energia.
A broilercsirkét ma nálunk általában 42-45 napig hizlalják, ezalatt a naposcsirke megeszik 4-4,5 kg tápot, és felhízik 2-2,2 kg-osra. A jelenlegi baromfipiaci helyzet miatt a vágóhidak egyre erõsebb nyomást gyakorolnak a termelõkre, hogy 2kg-osnál nagyobb csirkét ne hizlaljanak, ugyanakkor az USA-ban az átlagos vágási súly 2,2kg (48napra), és a fajlagos takarmányfelhasználás 2,06kg/kg. Egy átlagos, 42 napig 2kg-osra hizlalt, 2kg-os fajlagos takarmányfelhasználást produkáló broilercsirke háromfázisú takarmányozása:
Indító táp: 0-21 nap között 1,2kg fogyasztás
Nevelõ táp: 21-35 nap között 1,7kg fogyasztás
Befejezõ táp: 35-42 nap között 1,1kg fogyasztás 4,0kg
A nevelõ, és a befejezõ táp feladata, hogy biztosítsa az állat energia, fehérje, vitamin, ásványi anyag, és mikroelem igényét, amellett, hogy a testtömeg-gyarapodást maximalizáljuk, és a fajlagos takarmány-felhasználást minimalizáljuk. A helytelen tápanyagellátás, speciálisan a táp fehérje-energia arányának beállítása befolyásolhatja a végsõ testtömeg, a fajlagos takarmány-felhasználás, a mellhús aránya, és a hasi és izomi zsírszint alakulását. Ennek tipikus példái: elmaradás az elvárt fejlõdéstõl a 35. nap után, túlzott hasi zsír a vágásnál, túlzott zsírfelrakódás a testben. A csirke élettani háttere az elsõ két-három hét után nagyban változik, a takarmány, és ivóvíz fogyasztása megnõ, a növekedési erélye nõ, a fajlagos takarmány-felhasználása romlik, és a környezettel szemben támasztott igénye egyes tényezõknél (pl. hõmérséklet) csökken, míg más tényezõknél (pl. légcsere-igény) nõ. Az USA-ban így néz ki egy átlagos broiler nevelõ és befejezõ táp beltartalma:
Nevelõ táp Befejezõ táp
ME baromfi (MJ/kg) 13,21 13,46
Nyers fehérje (%) 20,21 17,50
Lizin (%) 1,14 0,96
Metionin+cisztin (%) 0,91 0,79
Treonin (%) 0,89 0,77
Triptofán (%) 0,24 0,20
Arginin (%) 1,42 1,21
Nagyon lényeges, hogy a nevelõ táp energiatartalma 13MJ/kg felett legyen, hogy a megfelelõ növekedési erélyt kihasználhatóvá tegyük. Emellett ügyeljünk arra, hogy az elhullás ne haladja meg az 5%-ot, és az állományunk ne legyen „szétnõtt”. A kistermelõknél bevett szokás, hogy a vágás elõtti héten csak kukorica darát etetnek a csirkékkel, így téve „olcsóbbá” a baromfi nevelést. Bizonyos esetekben ez igaz lehet, de ez a módszer a vágottárú minõségét csökkenti, és a hízlalási idõt megnyújtja. A jelenlegi baromfipiaci helyzet rákényszeríti a termelõket arra, hogy a termelés visszafogása mellett a költségeiket minimalizálják, és mivel a broilercsirke összes költségeinek a 70%-át a takarmány teszi ki, így ezen lehet a legkönnyebben faragni. Tehát dolgozzunk jó minõségû alapanyagokkal, ehhez keressük meg a legolcsóbb forrást, állítassunk össze a legoptimálisabb recepttúrát, és kerüljük el a kiszóródásból, pazarlásból eredõ takarmány veszteségeket.
Muzsek András