MENÜ

Állategészségügy

Szakfolyóirat > 2001/8 > Állategészségügy állatok toxoplazmózis háziállat

A háziállatok és az ember toxoplasmosisa

A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. Kórokozóját, a Toxoplasma gondii nevû egysejtût (Protozoa) elõször 1908-ban patkányban írták le, és 1969-70-ben bizonyították be, hogy végleges gazdája a macska. Juhok, kecskék és sertések között vetéléssel és elhullással járó megbetegedést okozhat. A toxoplasmák elõfordulását eddig több mint 300 emlõs- és 60 madárfajban állapították meg.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Állategészségügy Körkép malac vírus

Sertések circovírus okozta kórképei

Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.