A háziállatok és az ember toxoplasmosisa
Oldalszám: 126
2014.01.06.
A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. Kórokozóját, a Toxoplasma gondii nevû egysejtût (Protozoa) elõször 1908-ban patkányban írták le, és 1969-70-ben bizonyították be, hogy végleges gazdája a macska. Juhok, kecskék és sertések között vetéléssel és elhullással járó megbetegedést okozhat. A toxoplasmák elõfordulását eddig több mint 300 emlõs- és 60 madárfajban állapították meg.
A toxoplazmózis ma a legelterjedtebb zoonózis, és a népesség fertõzöttsége több országban 7-80% között mozog. Hazánkban az utóbbi 5 évben mintegy 200 megbetegedést észleltek évente. 1967 és 1996 között 3429 toxoplazmás megbetegedést jelentettek be, közülük 35 beteg (27 csecsemõ) halt meg. Az esetek száma a jobb diagnosztikai lehetõségek miatt a 80-as évek második felétõl megduplázódott.
Az állatorvosok macskákkal és sertésekkel kapcsolatos munkájuk miatt különösen veszélyeztetettek. Ausztriában végzett vizsgálatok során 137 állatorvos közül 54,7% volt szeropozitív.
Sertések Németországban végzett szerológiai vizsgálatánál 1997-ben a 6 hónapos süldõk 44,3%-a, 10-12 hónapos hízók 51%-a, és a 2-3 éves kocák 66,5%-a és a vágóhídi dolgozók 22,2%-ának vérsavója mutatott pozitív eredményt. A kártékony rágcsálók irtása miatt Kr.e. 3000-2000 között Egyiptomban háziasított macska, és vele együtt a toxoplazmózis viszonylag késõn (Közép-Európában csak a 14. században) terjedt el. Egy adott idõpontban a macskák kb. 1%-ürít oocystákat. A macskák ürítése viszonylag rövid ideig - legfeljebb 20 napig - tart, az egy alkalommal ürülõ több kb. 10 millió oocysta emberre, állatra egyaránt komoly veszélyt jelent.
A toxoplasmák életciklusa
A toxoplasmák életciklusa két részbõl áll. Az egyik a köztigazdák szervezetében osztódással történõ ivartalan szaporodási fázis, melynek eredményeként szöveti cysták alakulnak ki. A másik a macskák vékonybelében lezajló fázis, amelyben az ivartalan szaporodás ivaros szaporodásban folytatódik, és ennek eredményeként un. oocysták keletkeznek és ürülnek. A külvilágban az oocysták 20 oC-on kb. 4 nap alatt sporulálódnak, és bennük 2 sporocystában 4-4 sporozoita alakul ki. A köztigazdák rendszerint a sporulált oocysták felvételével fertõzõdnek.
Élelmiszerhigiéniai jelentõsége
Az ember számára a nyers, szöveti cisztákat tartalmazó sertéshús fogyasztása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A toxoplazmózist az állati testek és szervek megtekintésére alapozott húsvizsgálattal nem lehet felismerni. Az emberi megbetegedések száma 1989-ig a csecsemõk között volt a legnagyobb, ezt a 15-19 éveseké követte. 1990-tõl a terhességi szûrõvizsgálatok miatt a csecsemõkori megbetegedések száma csökkent, és a leginkább érintett korcsoport a 10 – 19 éveseké lett. A serdûlõk és fiatal felnõttek fertõzõdéséért fõleg a macskát teszik felelõssé. A betegek több mint a fele nõ volt. Az emberi fertõzés az anyától a magzatba transplacentariásan kerülõ toxopasmákkal és a táplálkozás révén, szöveti cystákat tartalmazó, nem kellõen hõkezelt juh- és sertéshússal, macskaürülékkel fertõzött mosatlan gyümölcs, zöldség (eper, saláta, stb.) elfogyasztásával alakul ki.
A lakosság mintegy 30–80%-a fertõzõdik toxoplasmákkal, de a fertõzés ép immunrendszerû egyének esetén többnyire tünetmentes, vagy enyhe lefolyású, viszont súlyos következményekkel járhat immunhiányosoknál és a terhes nõk magzatai között.
A terhes nõk ezért csak jól megsütött-fõzött húsételeket fogyasszanak. A nyers húsok konyhai feldolgozásakor kerüljék a szájnyálkahártya, ill. a kötõhártya érintését, alaposan mossanak kezet, és a konyhai eszközöket is gondosan tisztítsák meg. A fogyasztandó gyümölcsöket, zöldségeket szintén alaposan mossák meg. Kerülni kell a kontaktust a macskával, fõleg annak ürülékével, és a kerti munkákat is célszerû kesztyûben végezni.
Az ember számára további veszélyforrás lehet a szervátültetés, a vérátömlesztés és a labororatóriumi fertõzés.
Az ember toxoplazmózisa
Normális immunitású szervezetben a fertõzõdést követõ 1-3 hét múlva heveny toxoplasmósis léphet fel, ami a mononucleosis infectiosa nevû lázzal, torokgyulladással, nyirokcsomó duzzanattal járó vírusos fertõzõ betegségre emlékeztetõ tüneteket mutat. A szemben ér- és ideghártyagyulladással (chorioretinitis) járó folyamat alakulhat ki. Gyakran az ismeretlen eredetû lázak hátterében is toxoplasma-fertõzés áll. A szem toxoplasmosisa többnyire veleszületett fertõzés következtében keletkezik, tünetei a homályos látás, látótér kiesés (scotoma), fájdalom, fénykerülés, és könnycsorgás. Veleszületett toxoplasmosisnál a halálozás 10-15%-os, a betegség késõi következményei súlyos idegrendszeri tünetekkel járhatnak. Az idegrendszeri formában chorioretinitis, vízfej, és az agyvelõ gócos elmeszedése figyelhetõ meg. A toxoplasmosis generalizált formája máj- és lépduzzanattal, sárgasággal, lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal, tüdõgyulladással, bõrkíütésekkel, chorioretinitissel járhat.
AIDS-es betegeknél a korábbi lappangó toxoplasma-fertõzés reaktiválódik, és gyakran végzetes lefolyású agyvelõgyulladást és agytályogot okoz.
Százados Imre dr.
Az állatorvosok macskákkal és sertésekkel kapcsolatos munkájuk miatt különösen veszélyeztetettek. Ausztriában végzett vizsgálatok során 137 állatorvos közül 54,7% volt szeropozitív.
Sertések Németországban végzett szerológiai vizsgálatánál 1997-ben a 6 hónapos süldõk 44,3%-a, 10-12 hónapos hízók 51%-a, és a 2-3 éves kocák 66,5%-a és a vágóhídi dolgozók 22,2%-ának vérsavója mutatott pozitív eredményt. A kártékony rágcsálók irtása miatt Kr.e. 3000-2000 között Egyiptomban háziasított macska, és vele együtt a toxoplazmózis viszonylag késõn (Közép-Európában csak a 14. században) terjedt el. Egy adott idõpontban a macskák kb. 1%-ürít oocystákat. A macskák ürítése viszonylag rövid ideig - legfeljebb 20 napig - tart, az egy alkalommal ürülõ több kb. 10 millió oocysta emberre, állatra egyaránt komoly veszélyt jelent.
A toxoplasmák életciklusa
A toxoplasmák életciklusa két részbõl áll. Az egyik a köztigazdák szervezetében osztódással történõ ivartalan szaporodási fázis, melynek eredményeként szöveti cysták alakulnak ki. A másik a macskák vékonybelében lezajló fázis, amelyben az ivartalan szaporodás ivaros szaporodásban folytatódik, és ennek eredményeként un. oocysták keletkeznek és ürülnek. A külvilágban az oocysták 20 oC-on kb. 4 nap alatt sporulálódnak, és bennük 2 sporocystában 4-4 sporozoita alakul ki. A köztigazdák rendszerint a sporulált oocysták felvételével fertõzõdnek.
Élelmiszerhigiéniai jelentõsége
Az ember számára a nyers, szöveti cisztákat tartalmazó sertéshús fogyasztása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A toxoplazmózist az állati testek és szervek megtekintésére alapozott húsvizsgálattal nem lehet felismerni. Az emberi megbetegedések száma 1989-ig a csecsemõk között volt a legnagyobb, ezt a 15-19 éveseké követte. 1990-tõl a terhességi szûrõvizsgálatok miatt a csecsemõkori megbetegedések száma csökkent, és a leginkább érintett korcsoport a 10 – 19 éveseké lett. A serdûlõk és fiatal felnõttek fertõzõdéséért fõleg a macskát teszik felelõssé. A betegek több mint a fele nõ volt. Az emberi fertõzés az anyától a magzatba transplacentariásan kerülõ toxopasmákkal és a táplálkozás révén, szöveti cystákat tartalmazó, nem kellõen hõkezelt juh- és sertéshússal, macskaürülékkel fertõzött mosatlan gyümölcs, zöldség (eper, saláta, stb.) elfogyasztásával alakul ki.
A lakosság mintegy 30–80%-a fertõzõdik toxoplasmákkal, de a fertõzés ép immunrendszerû egyének esetén többnyire tünetmentes, vagy enyhe lefolyású, viszont súlyos következményekkel járhat immunhiányosoknál és a terhes nõk magzatai között.
A terhes nõk ezért csak jól megsütött-fõzött húsételeket fogyasszanak. A nyers húsok konyhai feldolgozásakor kerüljék a szájnyálkahártya, ill. a kötõhártya érintését, alaposan mossanak kezet, és a konyhai eszközöket is gondosan tisztítsák meg. A fogyasztandó gyümölcsöket, zöldségeket szintén alaposan mossák meg. Kerülni kell a kontaktust a macskával, fõleg annak ürülékével, és a kerti munkákat is célszerû kesztyûben végezni.
Az ember számára további veszélyforrás lehet a szervátültetés, a vérátömlesztés és a labororatóriumi fertõzés.
Az ember toxoplazmózisa
Normális immunitású szervezetben a fertõzõdést követõ 1-3 hét múlva heveny toxoplasmósis léphet fel, ami a mononucleosis infectiosa nevû lázzal, torokgyulladással, nyirokcsomó duzzanattal járó vírusos fertõzõ betegségre emlékeztetõ tüneteket mutat. A szemben ér- és ideghártyagyulladással (chorioretinitis) járó folyamat alakulhat ki. Gyakran az ismeretlen eredetû lázak hátterében is toxoplasma-fertõzés áll. A szem toxoplasmosisa többnyire veleszületett fertõzés következtében keletkezik, tünetei a homályos látás, látótér kiesés (scotoma), fájdalom, fénykerülés, és könnycsorgás. Veleszületett toxoplasmosisnál a halálozás 10-15%-os, a betegség késõi következményei súlyos idegrendszeri tünetekkel járhatnak. Az idegrendszeri formában chorioretinitis, vízfej, és az agyvelõ gócos elmeszedése figyelhetõ meg. A toxoplasmosis generalizált formája máj- és lépduzzanattal, sárgasággal, lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal, tüdõgyulladással, bõrkíütésekkel, chorioretinitissel járhat.
AIDS-es betegeknél a korábbi lappangó toxoplasma-fertõzés reaktiválódik, és gyakran végzetes lefolyású agyvelõgyulladást és agytályogot okoz.
Százados Imre dr.
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
AM: Át kell értékelni termelési és értékesítési folyamatokat
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]