Tojóállományok védelme a fertõzõ betegségek ellen

A védelmet ugyanis már a kikelésük elõtt kell elkezdeni. A szülõpárokat el kell látnunk specifikus védettséggel, amelyet õk a tojáson keresztül átadnak utódaiknak, a mi leendõ tojóállományunknak.
Néhány fertõzõ betegségnél a megelõzõ vakcinás védekezési lehetõség rendelkezésünkre áll, ezért itt könnyebb dolgunk van.
Más esetekben viszont csak az általános járványvédelmi és higiéniai szabályok betartásával védekezhetünk. Kezdjük ezt már a keltetésnél. A tojásokat csak egyedi megjelölés és fertõtlenítés után szállíthatjuk a szintén szigorúan tisztántartott keltetõüzembe. A megjelölés fõleg ott lényeges, ahol egy helyen több állomány tojásait is keltetik. A tojásban fertõzõdött embrióknál általában már a kelés alatt komoly kiesés jelentkezik, ezáltal visszakereshetõ a betegség forrása. Máskor a tenyésztojás olyan külsõ elváltozásokat mutathat, amely már jellemzõ magára a betegségre is. /Pl.: fertõzõ bronchitis, EDS,/ A fiatalkori fertõzõdés megakadályozása érdekében fontos a tojás héjának baktérium- és vírusmentessége is. /Pl.: Marek-féle betegség, fertõzõ bursitis/ Mindegyik fertõzõ betegség a tojástermelés csökkenésével járhat. Ezért a tojások rendszeres intézeti vizsgálata kötelezõ és szükségszerû is. /Pl.: salmonella mentes állományok kialakítása, / de más betegségek felderítésében is fontos a korai laboratóriumi vizsgálat /Pl.: libák Derzsy-féle betegsége esetében a tojóállomány újravakcinázására is szükség lehet, vagy pl. a csirkék fertõzõ agy- és gerincvelõ gyulladásának jelentkezésekor a szülõpár tojásai egy hónapig nem keltethetõk./
A kikelt naposállatoknak a keltetõben körültekintõ válogatáson kell átesni. / csak elõírt tömegû, felszáradt, ép, jól záródott köldökû állatok adhatók ki/
Ezután az üzembõl kiszállított napos tojóállományunkat már csak meg kell védenünk a további fertõzõdéstõl:
- Körültekintõen fertõtlenített istállóba kell kerülniük, ahol a környezet portól, bélsártól, tollpihétõl és egyéb fertõzést közvetítõ anyagtól mentes. Ezekben ugyanis némely nagy ellenállóképességû baktérium és vírus hosszú ideig életképes maradhat.
- Fontos az istálló rovar és rágcsálómentessége is. Ezek szintén fertõzõ anyagok terjesztõi lehetnek. /Pl.: az alombogárban a fertõzõ bursitis vírusa hónapokig fertõzõképes marad.
- Távol kell tartani fiatal állományunkat az idõsebb korcsoportoktól ill. a vadmadaraktól is. /Pl.: Míg idõsebb állatokban csak lappangó fertõzést, a fiataloknál súlyos megbetegedést okoz a Marek-féle betegség, a csirkék fertõzõ agy- és gerincvelõ gyulladása, baromfihimlõ, kacsák vírusos májgyulladása. Tudatnyi betegség hordozói lehetnek a vadmadarak /Pl.: kacsapestis, baromfipestis, baromfiinfluenza, kacsák vírusos májgyulladása.
- Meg kell gyõzõdnünk az ivóvíz és a takarmány összetevõinek fertõzés mentességérõl. /E.coli, Salmonella ssp./
A tojóállományok részére felnevelésük során és termelésük ideje alatt is megfelelõ tápanyag, mikroelem, és vitamin ellátásról kell gondoskodni támogatva szervezetük saját védekezõrendszerét a fertõzésekkel szemben.
- Minimálisra kell csökkenteni az átcsoportosításokkal járó stresszhelyzeteket melyek szintén az állat immunrendszerét gyengítve a vakcinázások hatását rontják.
- Növendék korú tojóállomány vásárlása elõtt feltétlenül tájékozódjunk a korábbi oltásairól és esetleges megbetegedéseirõl, valamint a vétel után min. 2-4 hétig mindenképpen izoláltan tartsuk õket.
- A tojóállományok preventív immunizálása egyrészt saját egészségmegõrzésük érdekében történik, a tojószezon elõtti ismétlõ oltások pedig az utódállatok védelmét szolgálják az élet elsõ 3 hetében.
A különbözõ baromfifajoknál az alábbi betegségek elleni védõoltások állnak rendelkezésünkre.
Tenyésztyúkoknál:
- baromfipestis
- fertõzõ bursitis
- fertõzõ bronchitis
- ILT / baromfiak fertõzõ gége- és légcsõgyulladása/
- A E / a csirkék fertõzõ agy- és gerincvelõ
gyulladása/
- baromfihimlõ
- Marek-féle betegség Pulykaállományoknál:
- baromfipestis
- TRT /Turkey rhino-tracheitis/
- baromfikolera
- salmonellosis
Kacsaállományoknál:
- kacsapestis
- baromfikolera
- kacsák vírusos májgyulladása
Lúdállományoknál:
- baromfikolera
- libák Derzsy-féle betegsége
Galambállományoknál:
- galambhimlõ
- galambherpesz
- Chlamydiosis
- Paratyphus
Ezen oltások között vannak kötelezõen elõírtak, és fertõzésveszély esetén ajánlottak is. Mindenesetre segítségükkel, és a „jó gazda gondosságával” sikeresen vehetjük fel a harcot a tojóállományunkat fenyegetõ betegségekkel szemben.
Dr.Simonné Dr.Hódosi Szilvia