Egészségünk õre: a fekete bodza

A vadon termõ, gyûjtött feketebodzával azonban legyünk óvatosak. Sokszor forgalmas utak mellõl gyûjtik be, ahol sem a levegõ tisztasága, sem pedig a talaj összetétele nem ellenõrzött. A fekete bodza pedig hajlamos a levegõbõl és a talajból összegyûjteni a nehézfémeket. Így nem biztos, hogy a kívánatos gyógyhatást érjük el.
Szerencsére Magyarországon is felismerték, hogy a bodza milyen értékes összetételû, így a 90-es évek elején megindult a nemesített fajták telepítése, ahol a termesztés ellenõrzött körülmények között folyik.
A Szent István Egyetem Gyümölcstermõ Növények Tanszékén és Konzervtechnológiai Tanszékén évek óta folynak kísérletek a fekete bodza termesztés technológiájával és táplálkozástani értékével, valamint feldolgozási lehetõségeinek vizsgálatával kapcsolatban. A kutatási eredmények alapján bátran kijelenthetjük, hogy a fekete bodza összetételénél fogva az egyik legkiválóbb és legegészségesebb gyümölcsünk. Nagyon sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, melyek az egészséges élethez nélkülözhetetlenek. C-vitamin tartalma 120-140 mg/100g között van, több mint duplája a citruszokénak (40-50 mg/100g). Jelentõs a B1-vitamin tartalma, 65-70 mg/100g (a többi gyümölcsé 20-50 mg/100g között van, kivéve a banán és a csipkebogyó, ezeké 100-160 mg/100g). Jelentõs mennyiségû B2-vitamint is tartalmaz 78-80 mg/100g (a többi gyümölcsé 70 mg/100g alatt van, kivéve az egrest, aminek 100 mg/100g). Kiemelhetõ még a B6-vitamin tartalma 0,24-0,25 mg/100g (csak a banáné magasabb, a többi gyümölcsé 0,1 mg/100g alatt van), valamint a niacin tartalma 1,48-1,5 mg/100g (a többi gyümölcsé 1,0 mg/100g alatt van. Folsav tartalma is igen figyelemre méltó, 14,0 mg/100g (a többi gyümölcsé ennél jóval kevesebb, csak a narancsé több).
Saját kutatási eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy ásványi anyag tartalma szintén kimagasló. Ezek közül talán legfontosabb a vastartalma (1,6-1,8 mg/100g), mely nagyon fontos a vérszegénységben szenvedõk számára. A többi gyümölcs vastartalma igen jelentéktelen, kivéve a ribiszkéket és a csipkebogyót.
Kalciumból a telepített bodza 75-92 mg/100g-ot tartalmaz, a magnéziumból 77-79 mg/100 g közötti az értéke, mely igen kiemelkedõ a gyümölcsök között. Jelentõs még a foszfor tartalma 40-95 mg/100g, mely szintén kimagasló, illetve a kálium tartalma, mely 390-530 mg/100g között van. Szinte valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza. Ezek olyan aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükségesek, de a szervezetünk vagy egyáltalán nem tudja szintetizálni, vagy nem elegendõ mennyiségben.
Mindezeket összefoglalva a fekete bodza kiváló minden ember számára, de elsõsorban ajánlható vérszegénységben szenvedõknek, fejlõdésben lévõ gyerekeknek (vas, kalcium, foszfor tartalma miatt), terhes és szoptatós kismamáknak (vas, kalcium, magnézium, foszfor tartalma miatt), de idõs, vagy betegségbõl lábadozó embereknek is.
A hagyományok szerint sokáig mérgezõnek tartották a termését. Ennek két oka lehetséges: egyrészt a benne lévõ lektin anyagok, melyre nagyon sokan érzékenyek, illetve egy szambunigrin nevezetû vegyület, mely fõként a zöldes, éretlenebb bogyókban fordul elõ. Mindkettõ hasfájást, hasi görcsöket, hányást okoz, de csak nyersfogyasztás esetén. Mivel azonban kesernyés, húzós, számunkra szokatlan íze miatt nem fogyasztjuk nyersen, ezekkel a vegyületekkel nem kell számolnunk a késztermékekben, hiszen azok hõ hatására elbomlanak.
A fekete bodzából nagyon sokféle terméket készíthetünk. Sokkal egészségesebb termékeket kapunk, ha a kicsit felmelegített, passzírozott bodzavelõvel dolgozunk, hisz ebben az esetben nem vesznek kárba az értékes rostok sem. Nyugodtan készíthetünk rostos szörpöt, vagy rostos italokat is. Bár illata, íze eleinte szokatlan, mégis néhány trükkel ezen segíthetünk. Keverjük össze a bodzavelõt 2/3-1/3 arányban valamilyen más gyümölccsel, ami tompítja, finomítja a bodza túlságosan jellegzetes karakterét. Ha gyerek számára is elfogadhatóvá és finommá szeretnénk tenni a termékeinket, akkor mindenképpen így járjunk el.
Keverhetjük a bodzát almával, körtével, szilvával, meggyel is. Különösen finom lesz pl. a lekvárunk, ha felezett szilva darabokat dolgozunk bele, ezzel egy enyhe hashajtó, székletrendezõ hatású terméket kapunk. A termékeket ízesíthetjük, fûszerezhetjük, aromázhatjuk is, pl. tehetünk hozzá vaníliát, így egy fõként karácsonyi süteményekbe illõ lekvárt kapunk. Ízesíthetjük szegfûszeggel, de tehetünk hozzá a boltokban kapható meggy, vagy citrom aromát is. A szilvával kevert terméket egy kis rummal is megbolondíthatjuk. Az italokat és a szörpöt ne csináljuk túl édesre, különben nem élvezhetjük üdítõ hatásukat.
Ezeket inkább meggy- és citrom aromával ízesítsük. Magyarországon mostanáig szinte kizárólag import bodzatermékeket lehetett kapni, de a legtöbb üzletben egyáltalán nem találkozhattunk ilyen jellegû készítményekkel. Mostanra már forgalomban van egy bodza termékcsalád (négyféle dzsem, szörp, háromféle nektár 50%-os gyümölcshányaddal) SAMBO márkanévvel, melyet a Bodzatermesztõk Értékesítõ Szövetkezete hozott forgalomba, és a SZIE Konzervtechnológiai Tanszékén fejlesztettünk ki. Ezek a termékek csak természetes anyagokat tartalmaznak, tartósítószert nem. Hamarosan az üzletekbe kerül a termékcsalád diabetikus változata is.
Aki igazán megkedveli a bodza ízvilágát, és fontosnak tartja a napi táplálkozás során a szükséges tápanyagok kellõ mértékû pótlását, annak legszerencsésebb egy bodza csemetét ültetni a kertbe. A bodza a 3. évtõl már termõre fordul, és 1-1,2 m magas törzsû csinos kis „fácskává” nevelhetõ, Így nemcsak a májusi bodzavirág szörpöt, de a szeptember elején érõ termésbõl készíthetõ termékeket is élvezhetjük.
Stégerné Máté Mónika
egyetemi tanársegéd