MENÜ

Növényvédelem

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem Gesztenye növényvédelem

A szelídgesztenye növényvédelme

A hazánkban õshonos szelídgesztenyefa (Castanea sativa) erdei környezetben hosszú életû fája, ellenálló a fertõzésekkel szemben. Ennek az az oka, hogy más lombosfákkal vegyes állományban a fajspecifikus, csak a gesztenyét fertõzõ kórokozók járványveszélye kisebb, mint a tiszta állományú ültetvényekben. Az erdõben meglévõ biológiai egyensúly biztosítja, hogy a kártevõknek jelen vannak a természetes ellenségei, parazitái. Gyümölcsösben permetezéssel pusztítjuk a kártevõket, de a vegyszeres védekezés megöli a hasznos élõlényeket is.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem vetőmag Csávázni

A vetõmag csávázásáról

A növényi élet legcsodálatosabb idõszakában, amikor az élettelennek látszó magból új, teljes értékû, élõ növényke fejlõdik, a kedvezõtlen idõjárási feltételek mellett a kártevõk és betegségek egész sora veszélyezteti a csíranövényt. Egyrészt a vetõmag is hordoz bizonyos fertõzöttséget a belsejében vagy a felületén, másrészt a talajban, a növényi maradványokon is számos kórokozó található. A megfelelõ szárazságú, jól tárolt vetõmagban a növényhez hasonlóan a kórokozók is szüneteltetik az élettevékenységeiket. Talajba kerülve a mag vizet vesz fel, megduzzad, megpattan, nagyon gyors kémiai és élettani folyamatok indulnak be a belsejében, ugyanakkor kedvezõ körülmények teremtõdnek az erre a sérülékeny idõszakra specializálódott kórokozók számára is.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem gyomirtás Káposzta

Õszi gyomirtási technológiák õszi káposzta repcében

Aki repcét kíván termeszteni, már most nyár közepén idejében fel kell készülnie a repce gyomirtására. Korábban elfogadott szakmai nézet volt, miszerint az õszi káposztarepce gyomirtása gyakorlati szempontból elhanyagolható, a repcét károsító gyomnövények nem képesek felszaporodni, hiszen a kultúrnövény jó gyomelnyomóképességû, tehát gyommentesítésre nem szorul.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem permetezés levegő

Permetezéstechnikai aktualitások

Elsodródás(2) A cél felé haladó permetcseppek elpárolgásának nagysága – így a légnedvesség is – jelentõs hatással van az elsodródás mértékére. A telítettséghez közel álló állapotú levegõben a párolgás lassú, a száraz levegõben pedig gyors.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem gyomnövény nád

Szántóföldjeink gyomnövényei

Nád /Fragmites communis (Trin.)/ A nád eredetileg nem szántóföldi gyomnövény, viszont az elmúlt években a termelést akadályozó kártékony növénnyé vált. Korábban szinte haszonnövényként tartottuk számon. Kiterjedt vízfelületekben foltokban megtelepedve, vagy parti szegélyként nagyon hasznos szerepet tölt be a víz tisztítása révén, továbbá a hullámzás csökkentésével, sajátos telepeivel a vizek biológiai életére jelentõs hatással van. Napjainkban is felhasználják tetõfedésre, kerítés és sövény készítésére, nádpallók formájában a lakóházak mennyezetének elkészítésére. Lakóházak falazatánál kihasználható a rendkívül hatékony hõszigetelõ képessége is. Kommunális szennyvizek tisztítására is alkalmazzák elõnyös tulajdonságait. Kisebb települések szennyviztisztítása a nád segítségével környezetbarát módon és költség-takarékosan megoldható.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Növényvédelem talaj gyom művelés

Talajmûveléssel a gyomok ellen

A talaj jó kultúrállapota magában foglalja annak gyommentességét is. A talaj termékenységének fenntartása a talaj fizikai állapota és a pozitív tápanyagmérleg megõrzését, de a gyomfertõzöttség elfogadható szintre szorítását is jelenti. Az utóbbi években e feladat megoldása jelentõs mértékben eltolódott a herbicidek alkalmazása felé, háttérbe szorítva a gyomszabályozás hagyományos eszközeit, az okszerû vetésváltást és a talajmûvelést. Az évek során bebizonyosodott, hogy egyetlen védekezési eljárást alkalmazva, nem várható átütõ siker, ezért a védekezési módok integrálására kell törekedni, amivel nagyobb siker érhetõ el a környezeti terhelés csökkentése, valamint egyes gyomok vegyszerekkel szemben kialakult rezisztenciájának és toleranciájának mérséklése mellett.