A szelídgesztenye növényvédelme

Ezért ültetvényben, házikertben, vagy lakókörnyezetben a szelídgesztenye ugyan olyan érzékeny a károsítókkal szemben, mint a többi, termesztett gyümölcsfajunk. A gesztenye növényvédelmével ezért foglalkozni kell.
Az 1970 évektõl kezdõdõen, az ország délnyugati részétõl észak-kelet irányba haladva, különös gesztenye pusztulás terjedését figyelhettük meg. A fitoftórás gyökérnyaki rothadást, a tünetet jellemzõ „tinta betegség” kórokozóját eddig csak Pécsváradon azonosították. A fertõzött fák gyökérnyakán nedves rothadás és sötét színû nedvfolyás figyelhetõ meg. A betegségre jellemzõ, hogy nem fejlõdnek gyökér- és tõsarjak, hanem alulról kiinduló pusztulással hal el a fa. A kórokozót eddig csak egy ízben, egy helyszínen izolálták, valószínû, hogy a kórokozónak nem kedveznek a hazai környezeti viszonyok, de figyelni kell a ritka tünet ismételt megjelenésére.
A másik, sokkal veszélyesebb és gyakoribb kórokozó a krifonektriás (régebbi, ismertebb nevén) endótiás ágrákosodás. A betegség kórokozóját, a Cryphonectria parasitica mikrogombát a költözõ madarak hozták be hazánkba, ezért a leggyakoribb a magas, környezetbõl kiemelkedõ fák csúcsszáradása. A kórokozó sebparazita, a vándormadarak megkapaszkodva az ágakon felsértik vesszõ héjat és egyben a fertõzõ spórákat is bejuttatják a sebbe. Késõbb, a betegség-góc kialakulása után, a madarak mellett már a rovarok is terjesztik a kórokozót, és természetesen az esõvíz lemossa a rákos sebeken, nyáron fejlõdõ konidiumokat az alsóbb ágemeletekre. A tavasszal fejlõdõ aszkospórák terjedését a szél segíti elõ. A rendelkezésre álló réz-tartalmú gombaölõszerekkel biztonságosan tudunk védekezni a kéregrákosodás ellen, amennyiben a magas fák legtetejét is sikerül nagynyomású gépekkel lepermetezni. Fontos védekezés a csúcsszáradás megjelenésekor a száradó részek azonnali eltávolítása, de ez hasonló gondot jelent, mint a permetezés, csak magas létráról, vagy kosaras emelõrõl végezhetõ a mûvelet.
A törzs nagy felületû, vadak által okozott, fatestig hatoló sebzéseit a xilofág taplók fertõzhetik. A gesztenyén megtelepedhet a vöröskorhadást okozó sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus), melynek szabálytalan, félkör-, vese-, legyezõ-alakú termõtestei a törzs oldalán csoportosan fejlõdnek. A fiatalabb fák törzsén, vagy az idõsebb fák vékonyabb ágain lévõ sebeket a rétegtaplók fertõzhetik (Chondrostereum purpureum, Stereum hirsutum). A törzs tövi részén, vastagabb gyökerein, a fehérkorhadást okozó kérges rozsdástapló, régebbi elnevezése szerint könnyezõ likacsosgomba (Inonotus dryadeus) telepedhet meg. Az egyéves, fiatalon élénk sárga színû termõtest vízcseppeket választ ki. Késõbb szivacsos állagú, majd elöregedve rozsdabarna, kéregszerû, morzsalékony lesz. A gesztenyefát elsõsorban tölgyesekben, vagy tölgyerdõ közelében fertõzheti.
Elsõsorban a fiatal fákat kell védeni a mikoszferellás levélfoltosság és a szintén korai lombhullást okozó lisztharmat betegségek ellen.
A rovarkártevõk közül a cserebogarak, és a lombrágó hernyók okozhatnak jelentõs rügypusztulást és lombveszteséget a fiatal fákon.
A szelídgesztenye termését a gesztenyeormányos és a gesztenyemoly károsíthatja, élvezhetetlenné téve a magot. Mindkét károsítóra jellemzõ, hogy a termés belsejében morzsalékos ürülék, rágcsálék található.
Az ormányos bogár lárvái a gesztenyeérés idején elhagyják táplálkozásuk helyét és a talajba húzódva bábozódnak. A bogár csak nyár elején jön elõ és akkor ormányával befúrva, a még fiatal termésbe rakja tojását. A gesztenyemoly imágói hosszú ideig, júliustól szeptemberig rajzanak. A levélre lerakott tojásokból kikelõ lárvák befúrják magukat a termésbe és megrágják a magot. A termés érésekor elhagyják a magot és a talajban bábozódnak.
A termést károsító rovarok elleni védekezésre kevés lehetõség van. A talaj mûvelése szokatlan a gesztenyeültetvényekben, pedig minden talajmozgatás megzavarhatja fejlõdésüket. Védekezést jelenthet a korai szüret. A ponyvára halmozott termést elhagyják a lárvák, és nem tudnak bábozódó helyet keresni. Zsákolás után a ponyváról összegyûjthetõk és megsemmisíthetõk. Vegyszeres védekezés csak akkor hatásos, ha lehetõség van a bogár és a molylepke rajzás elõrejelzésére.
Dr. Véghelyi Klára