Permetezéstechnikai aktualitások

A telítettség százalékban kifejezett értéke a relatív légnedvesség vagy páratartalom. Ez a számérték azt fejezik ki, hogy a tényleges páratartalom hány százaléka a mért léghõmérsékleten lehetséges maximális páratartalomnak. Értékei jól mutatják a levegõ telítési hiányát (páraéhséget)- (1 sz. ábra) és a párologtató képességet. A légnedvesség mérése – a gyakorlatban is – csak mûszerrel oldható meg.

A levegõ nedvessége, vagy páratartalma a legváltozékonyabb meteorológiai tényezõ, mert idõben és térben állandóan módosul. Az 1m3 levegõ korlátozott mennyiségû vízpárát tartalmazhat. A maximális mennyiség a levegõ hõmérsékletétõl függ, és általában minél magasabb a levegõ hõmérséklete, annál több vízpárát képes felvenni.

A permetezéstechnikában használt párolgás szó azt a folyamatot jelenti, amikor a cél felé haladó, vagy a célfelületre lecsapódott permetcseppekbõl a vízmolekulák légnemû halmazállapotba mennek át.

A permetcseppek elpárolgási folyamatából itt csak az alábbiakat említjük meg: Az idõegység alatti egységnyi felszínbõl elpárolgó víz mennyisége a szélsebességtõl, a levegõ hõmérsékletétõl, nyomásától és páratartalmától függ. A párolgás meggyorsul a levegõ hõmérsékletének növekedésével, páratartalmának csökkenésével, és a szél erõsödésével.

A permetezéstechnikában a hõmérõs nedvességmérõket, vagy pszichrométereket alkalmazzuk. Ezen eszközöknél a párolgás következtében történõ lehûlés mértéke szolgál a légnedvesség mérésére. Ezek az un. abszolút mûszerek (1sz. fotó). Mutatójuk a száraz-nedves hõmérõpár közti különbség, ami alapján a relatív páratartalom kiszámítható, és a permetezésre alkalmas idõ intervalluma megadható (2 sz. ábra).

A permetfelhõ mozgása során, a levegõben a cseppek térfogata csökken a párolgás miatt. Következésképpen csökken azok átmérõje, és a cseppek mozgáspályája jobban függ a levegõ mozgásától (szélsebességmérõ 2 sz. fotó). A permetcseppek térfogatának relatív veszteségei – azonos körülmények között – növekszik a felület: térfogat arányának növekedésével, vagyis a párolgási veszteség fordítottan arányos a cseppek méretével.

A permetcseppek életképességét a teljes elpárolgásig – a cseppek méretétõl függõen - a páratartalom mérõ száraz-nedves hõmérõpár közötti különbség értékei alapján mutatjuk be (3 sz. ábra).

A párolgási veszteség és ebbõl eredõen az elsodródási veszély csökkentése érdekében elsõdleges a permet minõsége (4 sz. ábra), és az ehhez igazított porlasztólapkák típusának és méretének helyes megválasztása.

A növényvédelmi permetezések során az eltérõ feladatok eredményes megvalósítása érdekében különbözõ, a célnak megfelelõ paraméterek biztosítása szükséges.