A mezõgazdasági szakképzés helyzete és perspektívái

A társadalom és gazdaság megkülönböztetett figyelmet tanúsít a szakképzés iránt. A gazdasági szervezetek felismerték, hogy a munkaerõ minõségének, képzettségének milyen fontos szerepe van a gazdaság fejlesztése és mûködése szempontjából.
A képzés iskolarendszerû formában valósult meg a tárgyi feltételek nagyfokú hiányosságai mellett. Sajnos azonban az üzemek egyelõre idegenkednek a gyakorlati képzésben való aktív részvételtõl.
Ilyen körülmények között az intézmények részére nem maradt más, mint hogy alkalmazkodjanak a környezeti és gazdasági viszonyokhoz. Az agrár oktatást folytató 160 intézményben 1-300 ha területen, különbözõ mûszaki felszereltségû tangazdaságok alakultak ki.
Olyan tanulóknak kell az iskolából a gazdaságba átlépniük, akik birtokában vannak az alapvetõ kommunikációs és információs technikáknak, képesek kommunikálni, tudásukat megújítani, valamint másokkal együtt tudnak mûködni.
Azok az iskolák lehetnek sikeresek, melyekre a gyorsaság és a változásra való képesség a jellemzõ, ahol a diákok mellett a tanárok is nyitott szemmel járnak, és ahol az üzemek mindennapi problémái is bekerülhetnek az iskola falai közé.

Célok, lehetõségek:

- A kerettantervekre épülõ helyi tantervekben jól érvényesülhetnek a helyi sajátosságok. Ez a minõségbiztosítás alfája. Így a pedagógus autonómiája mellett a központi akarat is érvényesülhet.
- Nagyon fontos feladat a pedagógus életpálya megbecsülése. Mivel érhetõ ez el? 2006-ra cél, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva a pedagógusok bére 125 %-ra nõjön. Így remélhetõleg a fiatalok számára is vonzóvá válik ez a pálya.
- Az Országos Képzési Jegyzék korszerûsítésével a szakképzésbe való belépés idejét késõbbi idõpontra tolják ki, lehetõvé téve, hogy a tanulók olyan széleskörû szakmai ismereteket sajátíthassanak el, amelyek nemcsak egy szakmához kötõdnek. Az OKJ struktúrája tükrözi a szakterületet, szakmacsoportot és a szakmai hierarchiát.
- A világbanki projekt eredményeként a szakközépiskolai képzés korszerû eszközökkel, berendezésekkel bõvült. A pedagógusok külföldi és belföldi továbbképzéseken vehetnek részt. A tanulók szakmacsoportos képzésre jelentkeznek, ahol az alapozó kérdés után érettségit tesznek, majd ezután szakmai képzésben részesülnek.
- Az érettségizettek számára szakképzettség megszerzését jelentheti a felsõfokú akkreditált iskolarendszerû képzés is.
- A fejlesztési koncepcióban a felnõttképzés is fontos szerepet tölt be.
A felnõttképzési törvény valószínûleg 2003 januárjában lép életbe.
- A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartása alá tartozó iskolákban kiépült a szaktanácsadási rendszer, további bõvítése szükséges.

Finanszírozás:

Jelenleg zömében normatív finanszírozás van az intézményekben, de feladatfinanszírozás is elõfordul.
Az elsõ két szakma elsajátítása 23 éves korig ingyenes. Teljes állami támogatást kapnak az arany-, ezüstkalászos gazda és vállalkozó képzésben résztvevõk is.

Tapazdi Sándor