A sóska és a spenót áttelelõ termesztése
Oldalszám: 71
2014.01.07.
A spenót / Spinacea oleracea L./ az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény, a Közel-Keleten már a VIII-IX. században perzsa fû néven ismerték és termesztették. Hazánkba Szírián és Törökországon keresztül került a XVI. és XVII: században. A közönséges sóska (Rumex acetosa L.) Európa számos országában õshonos növényt kevés helyen fogyasztják és mint zöldségnövényt alig ismerik.
A spenót és a sóska több vonatkozásban is megfelelnek a korszerû táplálkozás követelményeinek, magas a rosttartalmuk, kevés energiát tartalmaznak, gyakorlatilag egész éven át fogyaszthatók, könnyen termeszthetõk, egyszerû módszerekkel, kevés energia felhasználás mellett jól hajtathatók, viszonylag kevés a kártevõjük és betegségük, ennél fogva minimális vegyszerfelhasználás mellett megoldható a növényvédelmük. Táplálkozási szempontból növeli értéküket magas ásványi anyag, mindenek elõtt vas és magnézium továbbá „C” vitamin és karotin tartalmuk. A spenót jelentõs mennyiségben még fehérjét is tartalmaz.
Általában elmondható, hogy fényigényük nagy, ennek ellenére jól hajtathatók a téli hónapokban is. Hõmérsékleti optimumok 16 0C körül van, de egyes fajták, amelyek átteleltetésre alkalmasak a –10,-15 0C-kot is károsodás nélkül elviselik.
Nem vízigényesek, közepesen csapadékos években öntözés nélkül is megtermeszthetõk. Helyrevetés esetén erõs karógyökeret fejlesztenek, ennek következtében a talaj vízkészletét jól tudják hasznosítani. A sóska párásabb klímát igényel, míg a spenót a szárazságot jobban tûri.
A talaj iránt kevésbé igényes növények, ami azt jelenti, hogy gyengébb minõségû, rosszabb szerkezetû, tápanyagban és szerves anyagban szegényebb, kötött és laza talajokon is eredményesen megtermeszthetõk. Rövid tenyészidejüknél fogva, rövid idõ alatt, könnyen felvehetõ tápanyagokat igényelnek.
Kifejezetten sóérzékeny növények, de a talajokban a gyomirtó szer maradványaira is érzékenyen reagálnak Szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajokon nem célszerû termesztésükkel próbálkozni. A talajok szerves anyag tartalma iránt kevésbé igényesek.
A tápanyagok közül a lombozat kifejlesztéséhez mindenek elõtt nitrogént, továbbá más zöldségfajokhoz képest sok vasat és magnéziumot igényelnek. Azokon a talajokon fejlõdnek jól, amelyek mésztartalma 1-5 % között van, alacsonyabb mésztartalom esetén a kalciumhiány betegségek fellépése várható (pl. levélszél száradás), az erõsen meszes talajokon klorotikus tünetek alakulhatnak ki. Kálium igényük viszonylag kicsi, de a minõség (fejkeménység, szállíthatóság), betegség ellenállóság és hidegtûrõ képesség miatt folyamatos ellátásuk fontos.
Monokultúrás vagy monokultúrás jellegû termesztésre nem kifejezetten érzékenyek. A spenótot az öntözött zöldséges vetésforgóban a szerves trágya igényes zöldségfajok utáni szakaszban helyezzük el, mint fõnövényt. Azonban rövid tenyészideje miatt többnyire csak elõ- vagy utónövényként termesztik. A sóskát, mint évelõ növényt 4-5 éven keresztül termesztik a kertekben.
Átteleltetéses termesztésre csak a hideget jól tûrõ fajták jöhetnek számításba:
Spenót:
San Verdo F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levelû. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C,D rasszára. Tenyészidõ: 52 nap
Spokane F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levélzet. Nagy termõképességû. Késõn megy magszárba. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C törzsére.
Matador
Sötétzöld, nagy levelû, tavaszi és õszi termesztésre javasolható. Át is teleltethetõ, késõn hoz magszárat, a hideget jól bírja.
Matador Darko
Sötétzöld, hólyagos levelû, késõn megy magszárba, középkorai, nyár kivételével egész évben termeszthetõ, gyors fejlõdésû, õszi vetésben termõképessége jobb, mint tavasziban. Betegségekkel szemben közepesen fogékony.
Correnta F1
Gyors és erõs növekedésû, sötétzöld, sima levelû fajta. Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Nyári, õszi és átteleltetéses termesztésre egyaránt alkalmas. Hosszú tenyészidejû. Friss piacra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Nagy termõképességû. Nehezen megy magszárba.
Butterflay
Tavaszi, õszi termesztésre ajánlott, jó hidegtûrõ képessége miatt átteleltetésre is alkalmas. Sötétzöld levelû. Rezisztens a peronoszpóra A, B rasszára. Nehezen magzik fel, gyors növekedésû, nagy termõképességû.
Lina F1
Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Korán vethetõ, tavaszi, õszi termesztésre és átteleltetésre is alkalmas. Középzöld színû, vastag levele van. Nehezen megy magszárba.
Sóska
Pallagi nagylevelû
Sok világoszöld levelet fejleszt. Nagy levélhozamú, erõteljes fejlõdésû. Géppel szedhetõ. Évelõ, de a 2.-3. évtõl kezdõdõen levélhozama csökken. Nagyobb mennyiségû levél fõleg kora tavasszal szedhetõ. Mélyhûtésre ill. friss fogyasztásra alkalmas. Átteleltetés mellett kora tavaszi és õszi termesztésre is alkalmas.
Három szaporítási idõpontot különböztetünk meg, tavaszit, nyárit és õszit. A kora tavaszi vetésûeket tavasz végén és nyár elején kezdjük fogyasztani, a nyári vetésûeket õsszel, míg a szeptemberi vetést átteleltetjük, és kora tavasszal szedjük. Ennek a termesztési módnak nagy elõnye, hogy nagyon korán ad szedhetõ termést, majdnem a hajtatott spenóttal és sóskával lehet egy idõben szedni. A spenót esetében nagyüzemben és hajtatásban általános a gabona-sortávolságra, azaz a 12 cm-es távolságra történõ vetés, de kisüzemben és házikertekben, az ápolási munkák miatt, a 25-30 cm-es sortávolság használatát javasoljuk. A vetés mélysége a talaj kötöttségétõl függõen 2-4 cm, a tõtávolság 3-5 cm. 1 000 szem mag súlya 8-10 gramm, 10 m2 felület bevetéséhez megközelítõleg 2 dkg magra van szükség. A sóska csak nagyon gondosan elõkészített, kellõen megülepedett magágyba vethetõ. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik. Jó kelésre csak sekély vetésbõl számíthatunk (2cm ), aminek nagy hátránya, hogy gyorsan kiszárad, ezért napjában többször - nem erõs vízsugárral veretve - hanem óvatosan, szinte permetszerûen öntözzük! Érdemes széles sorba, 30 - 35 cm-re vetni, így jobban ápolható, könnyebben gyommentesen tartható. A kelésig a sorokat tanácsos pálcikával megjelölni, így a lényegesen gyorsabban kelõ gyomokat a vetést követõen is el tudjuk távolítani, a kapálással vagy a gyomlálással a sóskában nem teszünk kárt. 10 m2-re megközelítõleg 2 gramm vetõmagot számolhatunk.
Ha nagy tápanyagigényû, szerves trágyával is ellátott növényt termesztettünk a spenót vagy a sóska helyén, pl. paprika, paradicsom, uborka, korai káposztafélék, akkor nincs szükség a fejtrágyázásra, de ha nem, akkor valamilyen vízben jól oldódó, a növény számára könnyen felvehetõ komplex mûtrágyával szórjuk meg õket, miután az elsõ lomblevelieket is kifejlesztették ( pl. Volldüngerrel vagy Buvifer 1-2 dkg/m2 ).
A spenótot és a sóskát ne késsel vágjuk (szedjük), hanem tépjük, így az újrahajtáshoz szükséges szívleveleket nem sértjük meg, ennek következtében többször is lehetõség nyílik a szedésre. A leszedett termést igyekezzünk minél elõbb felhasználni vagy rakjuk hûtõszekrénybe, így az emberi egészségre is káros nitrit vegyületek nem alakulnak ki benne.
Bp. 2001. január 27.
Terbe István
Általában elmondható, hogy fényigényük nagy, ennek ellenére jól hajtathatók a téli hónapokban is. Hõmérsékleti optimumok 16 0C körül van, de egyes fajták, amelyek átteleltetésre alkalmasak a –10,-15 0C-kot is károsodás nélkül elviselik.
Nem vízigényesek, közepesen csapadékos években öntözés nélkül is megtermeszthetõk. Helyrevetés esetén erõs karógyökeret fejlesztenek, ennek következtében a talaj vízkészletét jól tudják hasznosítani. A sóska párásabb klímát igényel, míg a spenót a szárazságot jobban tûri.
A talaj iránt kevésbé igényes növények, ami azt jelenti, hogy gyengébb minõségû, rosszabb szerkezetû, tápanyagban és szerves anyagban szegényebb, kötött és laza talajokon is eredményesen megtermeszthetõk. Rövid tenyészidejüknél fogva, rövid idõ alatt, könnyen felvehetõ tápanyagokat igényelnek.
Kifejezetten sóérzékeny növények, de a talajokban a gyomirtó szer maradványaira is érzékenyen reagálnak Szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajokon nem célszerû termesztésükkel próbálkozni. A talajok szerves anyag tartalma iránt kevésbé igényesek.
A tápanyagok közül a lombozat kifejlesztéséhez mindenek elõtt nitrogént, továbbá más zöldségfajokhoz képest sok vasat és magnéziumot igényelnek. Azokon a talajokon fejlõdnek jól, amelyek mésztartalma 1-5 % között van, alacsonyabb mésztartalom esetén a kalciumhiány betegségek fellépése várható (pl. levélszél száradás), az erõsen meszes talajokon klorotikus tünetek alakulhatnak ki. Kálium igényük viszonylag kicsi, de a minõség (fejkeménység, szállíthatóság), betegség ellenállóság és hidegtûrõ képesség miatt folyamatos ellátásuk fontos.
Monokultúrás vagy monokultúrás jellegû termesztésre nem kifejezetten érzékenyek. A spenótot az öntözött zöldséges vetésforgóban a szerves trágya igényes zöldségfajok utáni szakaszban helyezzük el, mint fõnövényt. Azonban rövid tenyészideje miatt többnyire csak elõ- vagy utónövényként termesztik. A sóskát, mint évelõ növényt 4-5 éven keresztül termesztik a kertekben.
Átteleltetéses termesztésre csak a hideget jól tûrõ fajták jöhetnek számításba:
Spenót:
San Verdo F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levelû. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C,D rasszára. Tenyészidõ: 52 nap
Spokane F1
Sötétzöld, enyhén hólyagos levélzet. Nagy termõképességû. Késõn megy magszárba. Rezisztens a peronoszpóra A,B,C törzsére.
Matador
Sötétzöld, nagy levelû, tavaszi és õszi termesztésre javasolható. Át is teleltethetõ, késõn hoz magszárat, a hideget jól bírja.
Matador Darko
Sötétzöld, hólyagos levelû, késõn megy magszárba, középkorai, nyár kivételével egész évben termeszthetõ, gyors fejlõdésû, õszi vetésben termõképessége jobb, mint tavasziban. Betegségekkel szemben közepesen fogékony.
Correnta F1
Gyors és erõs növekedésû, sötétzöld, sima levelû fajta. Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Nyári, õszi és átteleltetéses termesztésre egyaránt alkalmas. Hosszú tenyészidejû. Friss piacra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Nagy termõképességû. Nehezen megy magszárba.
Butterflay
Tavaszi, õszi termesztésre ajánlott, jó hidegtûrõ képessége miatt átteleltetésre is alkalmas. Sötétzöld levelû. Rezisztens a peronoszpóra A, B rasszára. Nehezen magzik fel, gyors növekedésû, nagy termõképességû.
Lina F1
Rezisztens a peronoszpóra A, B, C rasszára. Korán vethetõ, tavaszi, õszi termesztésre és átteleltetésre is alkalmas. Középzöld színû, vastag levele van. Nehezen megy magszárba.
Sóska
Pallagi nagylevelû
Sok világoszöld levelet fejleszt. Nagy levélhozamú, erõteljes fejlõdésû. Géppel szedhetõ. Évelõ, de a 2.-3. évtõl kezdõdõen levélhozama csökken. Nagyobb mennyiségû levél fõleg kora tavasszal szedhetõ. Mélyhûtésre ill. friss fogyasztásra alkalmas. Átteleltetés mellett kora tavaszi és õszi termesztésre is alkalmas.
Három szaporítási idõpontot különböztetünk meg, tavaszit, nyárit és õszit. A kora tavaszi vetésûeket tavasz végén és nyár elején kezdjük fogyasztani, a nyári vetésûeket õsszel, míg a szeptemberi vetést átteleltetjük, és kora tavasszal szedjük. Ennek a termesztési módnak nagy elõnye, hogy nagyon korán ad szedhetõ termést, majdnem a hajtatott spenóttal és sóskával lehet egy idõben szedni. A spenót esetében nagyüzemben és hajtatásban általános a gabona-sortávolságra, azaz a 12 cm-es távolságra történõ vetés, de kisüzemben és házikertekben, az ápolási munkák miatt, a 25-30 cm-es sortávolság használatát javasoljuk. A vetés mélysége a talaj kötöttségétõl függõen 2-4 cm, a tõtávolság 3-5 cm. 1 000 szem mag súlya 8-10 gramm, 10 m2 felület bevetéséhez megközelítõleg 2 dkg magra van szükség. A sóska csak nagyon gondosan elõkészített, kellõen megülepedett magágyba vethetõ. Apró, olajos magja rendkívül nehezen csírázik, sokáig elfekszik. Jó kelésre csak sekély vetésbõl számíthatunk (2cm ), aminek nagy hátránya, hogy gyorsan kiszárad, ezért napjában többször - nem erõs vízsugárral veretve - hanem óvatosan, szinte permetszerûen öntözzük! Érdemes széles sorba, 30 - 35 cm-re vetni, így jobban ápolható, könnyebben gyommentesen tartható. A kelésig a sorokat tanácsos pálcikával megjelölni, így a lényegesen gyorsabban kelõ gyomokat a vetést követõen is el tudjuk távolítani, a kapálással vagy a gyomlálással a sóskában nem teszünk kárt. 10 m2-re megközelítõleg 2 gramm vetõmagot számolhatunk.
Ha nagy tápanyagigényû, szerves trágyával is ellátott növényt termesztettünk a spenót vagy a sóska helyén, pl. paprika, paradicsom, uborka, korai káposztafélék, akkor nincs szükség a fejtrágyázásra, de ha nem, akkor valamilyen vízben jól oldódó, a növény számára könnyen felvehetõ komplex mûtrágyával szórjuk meg õket, miután az elsõ lomblevelieket is kifejlesztették ( pl. Volldüngerrel vagy Buvifer 1-2 dkg/m2 ).
A spenótot és a sóskát ne késsel vágjuk (szedjük), hanem tépjük, így az újrahajtáshoz szükséges szívleveleket nem sértjük meg, ennek következtében többször is lehetõség nyílik a szedésre. A leszedett termést igyekezzünk minél elõbb felhasználni vagy rakjuk hûtõszekrénybe, így az emberi egészségre is káros nitrit vegyületek nem alakulnak ki benne.
Bp. 2001. január 27.
Terbe István
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Hőmérséklet
Olvasta már?
Csapadékból nincs hiány
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]