Szarvasmarhák IBR mentesítése- a holland út

Nagyfokú fertõzöttség mellett gyors mentesítés csak speciális, ún. markervakcinák használatával lehetséges. A hazánkhoz hasonlóan súlyosan fertõzött Hollandia is az egyetlen, a Bayer által kifejlesztett BayovacÒ IBR-Marker vakcinával kezdte meg kötelezõ mentesítési programját. A vakcina idén áprilistól már Magyarországon is forgalomba került.

A BHV-1 vírus, amely a szarvasmarhák fertõzõ rhinotracheitisének okozója, az 1970-es évek elején érkezett Európába. Nagyfokú ragályozóképessége, látenciára való hajlama és késõbbi reaktiválódása révén hamar elterjedt, és ma már endémiás betegségnek számít.
A hatalmas járványkitörések ellen hatékony vakcinák kerültek kifejlesztésre. Az IBR ma már csak igen ritkán jelentkezik súlyos megbetegedéseket elõidézve, mégis jobb, ha az állattartók igyekeznek aallataikat megszabaditani a vírustól, mert a fertoezoettseeg hamarosan akadaalyozni fogja termeekeik eerteekesiteeseet .
Néhány ország, mint pl. Svédország, Dánia, Svájc, vagy a szomszédos Ausztria már mentesítette állományait. Nekik könnyebb helyzetük volt, hiszen a betegség alacsony elõfordulási gyakorisága miatt a kevés szeropozitív állat egyszerû selejtezésével gyorsan megszabadulhattak a betegségtõl. Mások (Franciaország, Németország stb.), ahol a fertõzöttség jóval magasabb volt, intenzív markervakcinás mentesítési programokba fogtak. Hollandia hasonló helyzetben volt, hiszen a tejtermelõ állományok 85%-a, a húshasznú állományoknak pedig 50%-a volt fertõzött.
Hagyományos vakcinákkal a klinikai tünetek kialakulása megelõzhetõ, ezeert ezt a modszert maar reegota hasznaaljaak a betegseeg okozta veszteseegek csoekenteeseere. Az ilyen vakcinaazast koevetoen azonban vérvizsgálattal a betegseeget kiseeroe pozitiv eredmeeny nem különíthetõ el a vakcinázás utáni szerológiai áthangolódástól, tehaat a vakcinaazott aallatokat fertoezetteknek kell tekinteni.
A hagyományos vakcinák ezért mentesítési programban nem alkalmazhatók.
Hasonlo probleema eloett aaltak a holland szarvasmarhatartók ees tenyésztõk, hiszen évente 1.3 millió adag spermát és 50000 vemhes üszõt eerteekesitenek mas orszaagoknak. Megoldas hijaan mindkét exportlehetõség megszûnt volna, hiszen az IBR-mentesség kérdését az Európai Unió szigorúan szabályozza:
1. 1998. január 1-tõl elõírás, hogy az EU tagállamok közötti kereskedelemben kizárólag IBR-mentes állományból származó ondót forgalmazhatnak,
2. IBR-mentes országok csak IBR-mentes állományokból vásárolhatnak állatokat,
3. harmadik ország még olyan további elõírásokat is megkövetelhet az importálótól, amely egyébként nem kötelezõ az EU-n belül.
A Bayer AG és a Holland Állategészségügyi Intézet (ID-DLO) szoros együttmûködeként kifejlesztésre került a BayovacÒ IBR-Marker vakcina, amely megoldást jelent Hollandia, és más hasonló BHV-1 fertõzöttségû ország számára.
A vakcinában egy ún. gE-negatív vírustörzset alkalmaztak. Ez abban különbözik a megbetegedeest okozo un. utcai ill. vad vírustól, illetve a hagyományos vakcinavírustól, hogy az E jelû, vírus burkából kinyúló glikoprotein hiányzik. Így, megfelelõ szerológiai tesztek mellett a markervakcinázott állatok megkülönböztethetõk az utcai vírussal fertõzöttektõl.
Mind a Bayovac IBR-marker vivum illetve inactivatum (élõ és inaktivált vakcina) véd a klinikai tünetek kialakulása ellen, csökkenti az utcai vírus ürítését, és emellett biztonságosan alkalmazható. A BayovacÒ IBR-Marker vakcina már Magyarországon is elérhetõ, és kiutat jelent a szarvasmarhatartóknak az IBR-fertoezoettseegtoel valo mentesiteeseben

Hollandiában országos mentesítési program indult, amely révén 4-5 év alatt tervezik az ország teljes BHV-1 mentességét. Az elsõ lépcsõben évente kétszer kötelezõ minden három hónapnál idõsebb állat vakcinázása. A második lépcsõben a maradék gE-pozitív szarvasmarha selejtezése történik meg, melyet 2003-2005 között tervezik. Ezután, további járványmegelõzési feltétel egyidejû meglétekor a vakcinázás elhagyásával õrzik meg a BHV-1 mentes állapotot. A mentesítési program költségeinek 95%-át a farmerek fedezik.
A program 1998. május elsején indult, de már jelentõs elõrehaladás tapasztalható, hiszen az exportõrök számára nincs más választási lehetõség: minél elõbb megszabadulni az IBR-fertõzöttségtõl.
A budapesti Országos Állategészségügyi Intézet adatai alapján Magyarországon a hollandiaihoz hasonló a helyzet, a nagyobb állatállományok 85%-a BHV-1 fertõzött. A mesterséges termékenyítõ állomások csak IBR-mentes állatokkal dolgozhatnak, s az exportelõírások a magyarországi állatokra is mentességet követelnek (sokszor nem csak az EU tagállamaiban).
A kisleetszaamu, un. haaztaaji szarvasmarha-aallomaanyok fertoozoottseege kisebb meerteekue a nagyuezemiekeeneel, de orszaagos szinten meghaladja a 20 %-ot.
Ebben az evben a kisleetszaamu allomanyok mentesiteeseet agraartaamogataas segiti, melynek kereteeben az oeszi idoeszakban valamennyi feroezoett udvarban keetszeri ingyenes veedoeoltast kap valamennyi 3 honapnal idoesebb szarvasmarha. A mentesitees tovaabbi meneteet a nemzetkoezi tapasztalatok alapjaan a tovaabbi tamogataasi lehetoeseegek ismereteeben fogjaak az illeteekesek meghataarozni.
Az aallattartook, állattenyésztõ ees állatorvosok oesszehangolt ees alapos munkaaja reeveen remeelhetoeleg roevid idoen beluel sikeruel megszabadulnunk az állatállományaink szabad kereskedelmét akadaalyozoo IBR-fertoezoettsegtoel az orszag egeesz terueleteen.