MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

A zöldségfélék tárolása

A zöldségnövények jelentõs része viszonylag hosszabb idõszakra is, egyszerû módszerekkel tárolható. Ide tartozik a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a zeller, a feketegyökér, a paszternák, a cikória saláta gyökere, a téli retkek, a káposztafélék közül a fejes és a kelkáposzta, a karalábé, a kínai kel, a kelbimbó, rövidebb idõre a karfiol és a brokkoli, a fokhagyma és a vöröshagyma, valamint a cékla. Ezek tárolása eredményesen megoldható a lakóházak pincéjében, kamrákban, padlásokon vagy házilag készített vermekben.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

Az alma és a körte szabályozott légterû tárolása

Almafajták magyarországi tárolása Nemcsak a gyümölcsfajoknak vannak sajátos tárolási feltételei, hanem azon belül az egyes fajtáknak is. Különösen igaz ez az almára és a körtére. Almából még mindig legnagyobb arányban a Jonathant termesztjük és tároljuk. Ennek a fajtának a tárolhatósága azonban közepes (az USA-ban az õszi fajták közé sorolják, így a rövidebb ideig - 3-4 hónapig - tárolható fajták közé sorolják). A tárolásra szánt gyümölcsök szüreti ideje nem tart tovább 10-14 napnál. Ez hazánkban általában szeptember 15-25. közé esik, amikor az alma kora 140-145 nap (= a teljes virágzástól a szedésig eltelt napok száma).

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

Az ugar

Az ugar a klasszikus növénytermesztés fogalomtárában a földmûvelési rendszerek egyike, amely Európában a VII. sz. körül jelent meg, és mintegy háromszáz év múlva, vagyis a X-XI. század körül vált általánossá, és mintegy ezer évig volt a mezõgazdasági termesztés uralkodó formája. Ebben az idõszakban a népesség viszonylagosan gyors növekedése szükségessé tette, hogy a rendelkezésre álló egész szántóterületet minden évben rendszeresen mûveljék, megszûnt a korábbi parlagos mûvelés gyakorlata. Megszûnésével a szántóföldi növénytermesztés nagyobb arányának kialakulásával a talajtermékenység helyreállításának, illetve fenntartásának formája is megváltozott. Ezt a célt szolgálta az ugar megjelenése, vagyis a talaj egy-két évig való pihentetése. A pihentetés célja a gyomok irtása, a talaj szerkezeti állapotának javítása és a természetes tápanyagok feltáródásának elõsegítése volt.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

Élelmiszeripari tároló helyiségek higiéniája

Tisztítószerek A tisztítás minden esetben a fertõtlenítést elõzi meg, feladata a mechanikai szennyezõdések fellazítása és eltávolítása. Ennek érdekében megfelelõ nedvesítõ képességgel kell rendelkezniük, ellenkezõ esetben a tisztítószerekhez nedvesítõ szereket adnak. A gyakorlatban alkalmazott tisztítószerek lehetnek egyszerûek és összetettek. Az összetett tisztítószerek több fajta természetes és szintetikus eredetû felületaktív anyagot tartalmaznak. Így beszélhetünk szerves, felületaktív anyagokról: 1. szappanok a zsírsavak nátrium vagy kálium sói; 2. zsíralkohol-szulfonátok, alkali-szulfonátok és a legismertebb mosóaktív szintetikumok. Szervetlen anyagok is felhasználhatók mosás, illetve tisztítás céljából, így a nátrium-hidroxid, amelynek felhasználási területe meglehetõsen kicsi, mivel a vele való foglalkozás balesetvédelmi szempontból veszélyes. Rendkívül durva mosószer és a színes fémeken súlyos korróziót okoz.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

Gyümölcsösök fenntartó trágyázása, altalaj lazítása

Lassan már a késõi érésû gyümölcsfajták betakarítása is befejezõdik. Sajnos a téli és tavaszi fagy sok gazdát - elsõsorban õszibarack és kajszi termesztõt - részlegesen vagy teljesen megfosztott a szüret élménytõl és anyagi veszteséget okozott. Szerencsésebbek azok, akiknek a termõhelyi adottságai kedvezõbbek, vagy több gyümölcsfajból, -fajtából áll az ültetvényük.

Szakfolyóirat > 2002/10 > Növénytermesztés

Rozé, siller és vörös borok készítése

Rozé borok készítéshez bármely kékszõlõfajta szóba jöhet, hazánkban elsõsorban olyan fajtát célszerû választani mely vörösborként nem, illetve ritkán ad nagy minõséget (Kadarka, Zweigelt, esetleg gyengébb beérésû Kékfrankos).