MENÜ

Gyümölcsösök fenntartó trágyázása, altalaj lazítása

Oldalszám:
2013.02.19.
Lassan már a késõi érésû gyümölcsfajták betakarítása is befejezõdik. Sajnos a téli és tavaszi fagy sok gazdát - elsõsorban õszibarack és kajszi termesztõt - részlegesen vagy teljesen megfosztott a szüret élménytõl és anyagi veszteséget okozott. Szerencsésebbek azok, akiknek a termõhelyi adottságai kedvezõbbek, vagy több gyümölcsfajból, -fajtából áll az ültetvényük.
Ha a korábbi években rendben volt a gyümölcsös tápanyag-ellátotsága, akkor ebben a teljesen vagy részlegesen kihagyó évben nem kell fenntartó trágyázást végezni, mert a növények úgyis a túltápláltság képét mutatják. Ahol a gyümölcsös terméshozama elfogadhatóan alakult, a fák nem voltak alulterheltek, ott szükséges a trágyázás. Ez a helyzet akkor is, ha pl. a tavaszi fagy szempontjából kedvezõbb idõben virágzó Újfehértói fürtös meggy fajtáról van szó. Ez is öntermékeny fajta, valószínûleg különálló tömbben telepítették, így eltérõ trágyázása megoldható.

Az idõjárás drasztikus hatásai beleszólnak a trágyázási igénybe, de ennek szükségességét elsõsorban a tápanyag analízis (levél és talaj tápelem tartalom, tápelem arányok) alapján kell mérlegelni. Ha a gyümölcsös tápanyag-ellátottsága kedvezõ, akkor elegendõ a kivont tápanyag mennyiségeket pótolni. Amennyiben a levélanalízis az optimumhoz képest 20-30 %-al magasabb ellátottságot jelez, akkor csökkenthetõ vagy elhagyható a kérdéses elem adagolása. Ezt a következtetést megerõsíti, ha a talajvizsgálat szerint is megfelelõ a tápanyag állapot. Tápanyaghiány esetén növelni kell a trágya adagot. Ezen kérdésekrõl a korábbi cikkekben már olvashattak.

A tápanyag kivonás meghatározásához a terméshozamot és az egységnyi termés kineveléséhez a talajból tartósan kivont elemek mennyiségét kell figyelembe venni. Ezekrõl további részletek találhatók az Agronapló idei Kalendáriumának májusi kertészeti tudnivalóiban. Arra az esetre, ha valakinek hiányozna a kalendárium, ezúttal a leglényegesebb adatként itt közöljük a tápanyagkivonás mértékét. Természetesen a kiskert tulajdonosok esetében egy-egy fára is érvényesek ezek az alapadatok, ha a termést kg-ban veszik figyelembe. Ekkor a tápelem igény grammot jelent.

A fenntartó trágyák közül öntözetlen gyümölcsösben a nitrogént tavasszal, tél végén, míg a foszfort, káliumot, kalciumot õsszel és fagymentes téli idõben célszerû felhasználni. Tápoldatozásra alkalmas ültetvényben az évközi igényekhez mérten több részletben lehet adagolni. Homokon évente ajánlatos ilyen célból trágyázást végezni. A kötött talajokon a nitrogén kivételével több éves dózis is összevonható, különösen, ha évente kis mennyiségrõl van szó.

A gyepesített gyümölcsös többlet trágyázást a fû tápanyagfelvétele ellenére sem igényel, mert a szervesanyag bomlása után az elemek visszakerülnek a tápanyag körforgásba. A füves sorköz esetén a tápanyagok jobb érvényesülése érdekében a nitrogént a gyepmentes facsíkra célszerû adagolni. Vályog és agyag talajon a foszfort és a káliumot a gyep fõ gyökérzónája (20-25 cm) alá kell juttatni altalaj trágyázóval, lehetõleg szárnyas típus alkalmazásával. A gyepfelület egyenletességének megõrzése miatt lényeges, hogy kedvezõ talajnedvességi állapotban kerüljön sor erre a mûveletre, és célszerû az altalajtrágyázót egybekapcsolni gyûrûs hengerrel.



1 tonna termés és a hozzá tartozó fatömeg gyarapodás
tápelem igénye (kg)
Gyümölcsfajok N P2O5 K2O CaO*
Alma 1,2 0,4 2,0 1,5
Körte 1,2 0,4 2,0 2,5
Szilva 2,0 1,0 4,8 3,0
Cseresznye, meggy 2,6 0,9 4,4 3,0
Õszibarack 1,5 1,1 5,6 2,3
Kajszi 2,2 0,9 4,4 2,3
Mandula 8,0 1,2 14,0 15,0
Dió 6,0 2,4 12,0 22,0
Gesztenye 7,0 1,4 6,0 (15,0)
Málna (ribiszke,
köszméte, szamóca)
6,0

1,6

7,0

4,0

Megjegyzés: * A CaO-igényt csak semleges és savanyú talajon kell figyelembe venni,
de gesztenyénél csak extrém savanyú körülmények között.


Kötött talajú gyümölcsösben nemcsak a keréknyomban, hanem az un. korona csurgó táján is szükség lehet periodikus (3-4 év) altalajlazításra, melynek kedvezõ, illetve ajánlott idõszaka szintén az õsz. Célja a túlzott tömörödés megszüntetésével a jó talaj- és gyökéraktivitás érdekében a termõréteg levegõ- és vízgazdálkodásának javítása. A munka akkor a leghatékonyabb és legszebb, ha megfelelõ nedvességû talajban alkalmazzák. A morzsalékos szántásra alkalmas talajállapotban jó ezt a mélymûvelést elvégezni. A túl nedves talajon a lazítás kismértékû, sõt a mûvelõeszköz alatt tömörödik a talaj. A száraz föld esetén a felszakadó nagy rögökön belül nem jön létre lazítás. A gyökerek regenerálódása szempontjából azon õszi idõszak a kedvezõbb, amikor még lomb van a fán.

Az altalajlazítás a 30-60 cm-es mélységig indokolt. A törzstõl való távolságként a korona csurgótól a sorközép felé esõ rész javasolható. A szûkebb sorközû gyümölcsösben ajánlatos, ha a fa két oldalát nem azonos évben lazítják ilyen mélységben, hacsak nem cél a vegetatív túlsúly mérséklése is.





Dr. Szûcs Endre

Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.

1223 Budapest, Park u. 2.