MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

A talajvédelem agrotechnikai eljárásai

A termõföld - mint a mezõgazdasági termelés alapvetõ erõforrásának - védelme meghatározó jelentõségû a mindenkori civilizációk fennmaradása szempontjából. A mezõgazdasági termelés szoros kölcsönhatásban áll a környezettel, így többek között jelentõs hatást gyakorol a talajok állapotára is. Az emberiség történelme során számos virágzó társadalom hanyatlását eredményezte már, hogy a földmûvelés alkalmazott rendszere nem biztosította a természeti erõforrások, köztük a talajtermékenység és a vízbázisok fenntartását. Különös gondot kell fordítani ezért a víz és a szél által okozott talajfelszín pusztulás (erózió és defláció), valamint az egyes kedvezõtlen talajkémiai elváltozások, fölösleges talajterhelések megakadályozására. A mezõgazdaságban így csak azok a rendszerek tekinthetõk „szakszerûnek”, amelyek ezeknek a szempontoknak megfelelnek. A talajvédõ szemléletnek, különösen a fokozottan veszélyeztetett, illetve érzékeny területeken a földmûvelési rendszer minden egyes szegmensében érvényesülni kell ahhoz, hogy a mezõgazdaság produktivitása hosszú távon valóban fenntartható legyen. A talajvédelem tehát sokoldalú, összetett és hatékonysága összefüggéseit tekintve komplex rendszer, amely a lehetséges és rendelkezésre álló módszerek és eljárások összehangolt és együttes alkalmazásával lehetõvé teszi a talajtermékenységet hosszabb távon is fenntartó termõhely - hasznosítást.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Aszálykárral sújtott, hitellel nem rendelkezõ mezõgazdasági termelõk kárenyhítõ támogatása

Az adósságrendezési program keretén belül e támogatási jogcímen azok a mezõgazdasági termelõk részesülhetnek, akik regisztráltak (adatszolgáltatási és nyilvántartásba vételi kötelezettségeiknek eleget tettek), köztartozással, valamint lejárt határidejû adók módjára behajtható befizetési kötelezettségek hátralékával nem rendelkeznek és nem állnak végrehajtási-, csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Az integrált termelés finanszírozására felvett hitelek adósságrendezése

Az adósságrendezési program keretén belül e támogatási jogcímen azok a integrátor szervezetek részesülhetnek, akik regisztráltak (adatszolgáltatási és nyilvántartásba vételi kötelezettségeiknek eleget tettek), köztartozással, valamint lejárt hataridejû adók módjára behajtható befizetési kötelezettségek hátralékával nem rendelkeznek és nem állnak végrehajtási-, csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Legújabb õszi búza fajtáink

A Fajtaminõsítõ Tanács Növénytermesztési Szekciója megtartotta õszi ülését és a megjelent határozat alapján 14 új õszi búza kapott állami elismerést.Négy - a termesztésben már alig megtalálható fajta - állami elismerését nemesítõi kérés alapján visszavonták, így jelenleg 124 államilag elismert õszi búza fajtát tartalmaz a Nemzeti Fajtajegyzék.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Õszvégi munkák a gyümölcsösökben

Mi legyen a lehullott lombbal?Az esõs hûvös -olykor hideg- õsz beköszöntével a gyümölcsfák lombjának nagy része már lehullt a földre. A nagy mennyiségû avar „eltüntetése” sokszor gondot okoz. Többen a legegyszerûbb módszert választják: elégetik a növények lehullott leveleit. Ez az eljárás több szempontból is kifogásolható.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Primõr borok, márton napi borok

A primõr borok sikere a 60-as évek vége óta töretlen, fogyasztásuk világszerte egyre nõ. A készítéstechnológia során igen nehéz feladatot kell megoldani. A leszüretelt termésbõl egy friss, harsány jellegû, könnyed, ugyanakkor kellõen megtisztított bort kell piacra vinni november hó elsõ felében. Legismertebb képviselõje ezeknek a sajátos karakterû, újboroknak a francia Beaujolais.

Szakfolyóirat > 2002/11 > Növénytermesztés

Szõlõültetvény létesítése

Bevezetés A telepítés õsszel vagy tavasszal történhet. Az õszi telepítés elõnye, hogy az október végén - november elején felszedett telepítési anyagot nem kell tárolni, valamint a kiültetett oltványok esetében a tél folyamán megindul a gyökérregeneráció és a gyökeresedés. Hátránya viszont, hogy nehezebb biztosítani a jól elõkészített, ülepedett talajállapotot. Õszi telepítés esetén az egyéves vesszõt metszés nélkül hagyjuk és az oltványokat földfeltöltéssel (csirkézéssel) védjük a fagyoktól. A tavaszi telepítés ideje március vége - április eleje, amikor a talajhõmérséklet és a szövetek aktivitása kedvezõ feltételeket ad a gyors gyökérképzõdéshez. A tavaszi telepítés hátránya, hogy legalább néhány alkalommal, az idõjárástól függõen, öntözést szükséges biztosítani a fiatal oltványok fejlõdése számára. A pontosan elkészített helyszínrajz a telepítési alapokmány mellékletét képezi a szükséges elõkészítõ munkák részletes felsorolásával.