MENÜ

Õszi kultúrák növényegészségügyi helyzete

Oldalszám:
2013.02.19.
A vetések után minden kultúrában figyelemmel kell kísérnünk a mezei pockok betelepedését, felszaporodását. Az õsz beálltával felkeresik azokat a táblákat, ahol télen táplálékhoz juthatnak, hiszen nem alszanak téli álmot. Így a tél folyamán is károsítanak. Ha az idõjárás kedvez a fennmaradásuknak, tavasszal a legyengült növényállományban komoly károkat okoznak. Ez év õszén megfigyelhettük kisebb felszaporodásukat. A megyék többségében azokon a táblákon, ahol napraforgó, kukorica, burgonya, cukorrépa volt, a kötött talajokon a pocok egyedszám jelentõs. Az évelõ pillangósokban fokozott betelepedés indult meg egy - két megye kivételével. Gyakran elõfordul, a közepes - erõs szintû lakott járatszám 100 m2 - en, ahol foltszerûek a pusztulások. Ha ezeknek a pillangós kultúráknak az országos átlagfertõzöttségét nézzük, a gyenge és közepes szint között mozog. A védekezéseket még most is elvégezhetjük, amire azért is szükség van, mert az enyhe õsz elhúzódása miatt fokozódik a kártétel és a szaporulat száma. A védekezésnél vegyük figyelembe a szerek vadveszélyességét, és tartsuk be az elõírásokat.
A hörcsög elõfordulása az országban csak a számára kedvezõ löszös altalajú területeken figyelhetõ meg. A gradációs idõszakokban, ezekben a megyékben gyakorlattá vált a rendszeres és eredményes csapdázás. Békés megyében a gradáció még nem omlott össze, de a többi veszélyeztetett területen létszámuk a kártételi szint alatt maradt.

A monokultúrában vetett búzában és az árvakelésekben a csócsároló kártételt figyeltük meg szerte az országban. Az enyhe õsz kedvez a gabonafutrinka lárvájának, amely az alapos vetõágy elõkészítéssel, szántással ritkítható. Helyenként (Bács megye) erõs károsítás is elõfordul, de más megyékben alacsony számmal fordulnak elõ és védekezést ritkán igényelnek. A levéltetvek õszi betelepedése mindenütt megfigyelhetõ, a búza és árpatáblákon. Gyenge és inváziós mértékben egyaránt elõfordulnak. Ez a tény felhívja a figyelmet a levéltetvek, kabócák vírusvektor szerepére. Az enyhe hosszú õsz, megteremti a lehetõséget a hosszú károsításra, vírusfertõzésre. A búzában a lisztharmat elsõ tüneteit november hónapban észleltük, de csak egy - két megyére jellemzõen, a sûrû állományú, fogékony fajtákon, észlelési - gyenge szinten. A dreslérás levélfoltosság hálózatos tünetei, a gyökérváltás idõszakában jelentek meg az árpa vetésterület kis részén. A fertõzés elindította az elmúlt években jellemzõ sárgulás tüneteinek megjelenését (Pl.: Csongrád, Bács), amely valószínûleg nem csak ennek a kórokozónak tudható be. Összességében, a tünetes táblák kivételével, a búza és az árpatáblák állapota kielégítõ, egyenletes fejlettségû.

A repce fejlettsége szerte az országban változatos. Sok esetben láthatunk olyan táblákat, ahol túlfejlett az állomány és gyengén megy a télbe, valamint helyenként már letakarmányozták a fejlett növényeket. A repce kártevõi közül a repcebolha betelepedése nem volt számottevõ, ami talán a vetés utáni hûvösebb, rövid idõszakkal magyarázható, valamint a csávázás is jól védte a növényeket. A termelõk, a repcevetések nagy részén, a 2 - 3 leveles repcében a repcedarázs és repcebolha ellen védekezést hajtottak végre, eredményesen. Ennek köszönhetõen országos szinten nem volt számottevõ a kártevõk egyedszáma és kártétele sem. A repce kórokozói közül a repce fómás levélfoltossága és a peronoszpóra fajtától függõen észlelési szinten jelent meg az õszi szórványos csapadék hatására.



Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz

Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz