MENÜ

Javítsuk a nyerstej minõségét

Oldalszám:
2013.02.19.
A nyerstej fagyáspontját befolyásoló tényezõk

Minden oldat fagyáspontja annál kisebb, minél több benne az oldott anyag. A tej fagyáspontját a benne oldott tejcukor és különféle oldott sók molekulaszáma adja. A zsír- és fehérjetartalom nem befolyásolja, mert azok a tejben kolloid, illetve emulziós diszperz fázisban vannak. Az egyedi elegytej fagyáspontja a víz fagyáspontjánál (0 fok) alacsonyabb, általában –0,520 és –0,590 oC között változik.
A hûtés, a hûtve tárolás a tej fagyáspontját –0,002 ill. –0,004 oC-kal növeli. Kötött tartás esetén a tej fagyáspontja átlagosan 0,003-0,008 oC-kal alacsonyabb, mint kötetlen tartású egyedekénél.

Az érvényben lévõ „Termelõi nyerstej” szabvány a fagyáspont magyarországi határértékét (maximumát) –0,520 oC-ban jelöli meg. Ez a határérték garantálja, hogy a szankció alá, idegen vizet nem tartalmazó tejtétel ne kerülhessen és 1,0-1,5 %-ban elismeri az ún. technológiai víz jelenlétét. A –0,520 oC feletti fagyáspontú elegytej biztosan idegenvíz-tartalmúnak tekinthetõ.

Bizonyos fajták szignifikáns hatással vannak a tej fagyáspontjára. A legnagyobb különbség a Jersey és a Holstein tehenek tejének fagyáspontja között van. A Jersey tehenek tejének (valószínûleg a nagyobb szárazanyagtartalom miatt) mintegy 0,007 oC-kal alacsonyabb a fagyáspontja. Egyéb fajták tejének fagyáspontja között csak kisebb eltéréseket találtak.

A laktációs állapot jelentõsen befolyásolja a termelt tej mennyiségét és beltartalmi összetételét. A zsír- és a fehérjetartalom a laktáció elõrehaladtával enyhén emelkedõ tendenciát mutat, ugyanakkor a nátrium-, kalcium-, magnézium- és kloridtartalom kismértékû emelkedése tapasztalható. A beltartalom változásai ellenére a tej ozmózisnyomása, fagyáspontja nem változik.

A fejés idõpontja is hatással van a tej fagyáspontjára. Az esti és a reggeli fejésû tej fagyáspontja közötti különbség 0,003-0,015 oC lehet. Az esti tej fagyáspontja a magasabb. A magasabb fagyáspontú tej mindig hígabb tejet jelent.

Az évszak fagyáspontot befolyásoló hatásának hazai vizsgálati eredményei szerint a tej fagyáspontja átlagosan a téli idõszakban –0,534 nyáron –0,532 oC volt.

A vizsgált hazai fajták és fajtakonstrukciók közül a legalacsonyabb fagyáspontot –0,536 oC-ot a magyartarka, míg a legnagyobb értékeket –0,560 oC a MT x HF R2 és R3 fajtakonstrukciókból származó tejeknél mérték.

Nem találtak különbséget a szubklinikai masztitiszben beteg tehén és az egészséges tehén tejének fagyáspontja között. A klinikai tõgygyulladás esetén a tej fagyáspontja emelkedik.

A beteg tehenek tejének fagyáspontja – amennyiben a betegség hatására a tej sótartalma növekedik – csökken, mivel a savanyodásnak indult tejben csökken az oldott tejcukor mennyisége, ezért a fagyáspont a cukorbontás mértékével párhuzamosan emelkedik. Ugyancsak növekszik a forralt tej fagyáspontja is, mert a forralás hatására az addig oldott mészsók egy része oldatlan állapotba kerül.

A hazai Nyerstejminõsítõ Laboratóriumok a nyerstej idegen víztartalmát közvetett módon, a tejminta fagyáspontjának mérése alapján határozzák meg.

A készülék hordozható kivitelben készül, hûtõ rendszere elektronikusan vezérelt, száraz félvezetõs rendszerû. A mûszert a gyártás helyén hitelesítik, az alkalmazás helyén idõnként kalibrálni szükséges. Vizsgálatkor 0,2 ml tejet használnak. A Cryostarral végzett mérések 0,02 oC szabványeltéréssel megismételhetõk.

Minél több vizet öntenek a tejhez, fagyáspontja annál inkább megközelíti a víz fagyáspontját, vagyis hatására emelkedik a fagyáspont. A tej vizezését meg lehet becsülni fagyáspont alapján pl.:

- ha a tej fagyáspontja –0,520 oC, akkor a vizezés 0 %

- ha a tej fagyáspontja –0,400 oC, akkor a vizezés 20 %

- ha a tej fagyáspontja –0,390 oC, akkor a vizezés 27 %

- ha a tej fagyáspontja –0,380 oC, akkor a vizezés 30 %.



Hidegben elõször a tej víztartalmának egy része fagy meg hosszú tûkristályok formájában. A megmaradó folyékony rész szárazanyagkoncentrációja annyira emelkedik, hogy annak megfagyásához további energia és még nagyobb hideg szükséges.

A fejési és tejtovábbítási folyamat vizsgálatából megállapították, hogy egy adott tehenészetben, a nyerstej literben kifejezett idegen víztartalmát a fejõberendezés részegységei belsõ tereiben maradt vízmennyiség és a fejés elõtt a tõgyfelületen maradt vízmennyiség együttesen befolyásolja és adja meg. A nyerstej %-ban kifejezett idegen víztartalmát az összes idegen vízmennyiség és az összes fejt tejmennyiség határozza meg.





Dr. Bak János

FVM Mûszaki Intézet

Gödöllõ